Orbánnak sikerülhet, amit Tisza István és Horthy Miklós nem tudott véghez vinni – Huth Gergely a Magyar Nemzetben

A legjobb esetben is brutális kereskedelmi háború indul a Kelettel. Magyarországnak pedig nincs sok esélye, hogy kimaradjon ebből a játszmából – minden kiváló republikánus kapcsolata ellenére sem– írja Huth Gergely a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában. A PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint bár ismét elfoglalhatjuk a késő Kádár-kori pozíciónkat, amikor a KGB és a CIA budapesti szállodákban adott egymásnak randevút, az impexeken át pedig folyt a dollár és a rubel fel s alá.

Lássuk be, ez azért nem olyan rózsás jövőkép: eszkalálódó, esetleg befagyó orosz–ukrán konfliktus NATO-részvétellel, kelet–nyugati kereskedelmi háborúval megspékelve. Ebben a konfliktusban a következő, szakértők által 2030-ig tervezett korszak a stagnálásról és veszteségekről szól – és persze nagyon reméljük, hogy a NATO tervezett izmozása ellenére nem egy világégésről.

Fontos volna, hogy a Fidesz–KDNP elkötelezett tábora, a nemzeti-patrióta kormányzást jóban-rosszban támogató kemény mag megértse és terjessze: akármit ígér a Soros-féle ellenzék, itt csak a rossz és a rosszabb út között lehet választani. 

A nagy kérdés, hogy sikerül-e elkerülni a háborút vagy legalább kimaradni belőle, és sikerül-e az elkövetkező kereskedelmi háborúban – különleges alkuk révén – megvédeni a Magyarországra települt hatalmas gyárakat és vállalatokat. Amelyek egyben az életbiztosításaink is a következő évekre…

Ilyen látószögből kell értelmezni a külföldi befolyásolási kísérleteket, benne a Magyar Péter és az eljövő új magyarpéterek jelenségét, illetve Orbán Viktor meghökkentően bravúros diplomáciai offenzíváját. Utóbbit neveztem a túlélés ellenforradalmának (már ha a másik oldalon az örök vörös forradalmárok állnak). Azaz elengedni a veszett fejsze nyelét, s belátni, hogy az orosz–ukrán kérdés túlságosan megosztja az európai patrióta oldalt is. E bölcs kompromisszummal, nehezékek levágása után egységesülő európai jobboldallal a normalitás és a nyugalom irányába tolhatja az egész kontinenst, a magyar patrióta politika pedig ismét irányadóvá válik.
Ki hitte volna, de Orbán mint a soros EU-elnökség vezetője és Zelenszkij találkozója ebben fontos eszköz lehet, különösen, ha eddigi higgadt álláspontunk révén azután sikerül a kifáradó ukránok álláspontját a tűzszünet lehetőségét keresgélő oroszokkal is egyeztetni. 

Orbán Viktornak tehát sikerülhet, ami 1914-ben Tisza Istvánnak és 1944-ben Horthy Miklósnak nem: kibújni a halálos szorításból. Ne tévesszük szem elől, hogy a józan ész elengedhetetlen, hiszen ebben a zűrzavaros világban bármikor átgázolhatnak a hazánkhoz hasonló országokon!

Külön cikk témája lehetne, de azért idebiggyesztem: Tisza és Horthy tragikus példája is arra int, hogy amíg a békepártiak és a háborúpártiak nagy meccsén a magyar miniszterelnök csodás kapusgólt rúgva ismét világpolitikát ír, a kormánypártoknak nem ártana jobban odafigyelni a hátországra, hiszen ezen úszott el 1914 és 1944 reménye.

A teljes írás ITT olvasható.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán