Az identitása megtartásáért küzdő felvidéki magyarság a rossz demográfiai eredmények ellenére is tudott újabb reménykeltő statisztikai adatokkal is szolgálni. A vegyes házasságok és a szórványosodás miatt egyre nehezebb helyzetben élő magyar kisebbség ugyanis növekvő arányban iratja magyar óvodákba a gyermekeket, amely fontos identitásmegőrző tényező lehet a jövőben.
Az egész külhoni régióban általában véve sajnálatosan csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma, ugyanakkor az is igaz, hogy az elmúlt időszakban a kevesebb határon túli magyar gyermek közül nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát a szülők – erről az adatról még Potápi Árpád János számolt be idén áprilisban egy sajtótájékoztatón, ahol kiemelte
míg a ’90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt, és remélhetőleg a tendencia tovább mozdul a 100 százalék irányába.
Most a Rákóczi Szövetség legújabb közleményében osztott meg újabb adatokat a tavalyi, azaz a 2023/2024-es tanév felvidéki tanulságairól. Ennek egyik legfontosabb megállapítása, hogy
a negatív demográfiai folyamatok és az asszimiláció dacára a magyar csoportba járó felvidéki óvodások száma az elmúlt tanévben közel 18 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket.
A tényleges adatokat tekintve a beszámoló szerint a magyar óvodába járó felvidéki gyermekek száma a 2010-es 8482 gyermekről az évtized végére 9339 főre nőtt.
A 2023/2024-es tanévben már mintegy tízezer (9982) gyermek látogatta a felvidéki magyar óvodai csoportokat
– emelték ki.
A magyar óvoda választása még a vegyes házasságok esetén is opció
Az elemzés egyik fontos megállapítása a felvidéki óvodás gyermekekkel kapcsolatban, hogy a magyar óvodákba járó és így a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatásra jogosult gyermekek elsöprő többségének élő kötődése van a magyar identitáshoz. Ez igazolható többek között azzal is, hogy
a statisztikában szlováknak feltüntetett óvodások nagy többsége vélhetően vegyes családból származik, (magyar ajkú) roma vagy olyan, az asszimiláció különböző fokain álló közegben él, ahol a magyar kulturális kötődés és nyelvismeret még jelen van.
A kutatók úgy vélik, ez mindenképpen pozitív jelenség,
hiszen a tapasztalatok alapján az államnyelvi intézménybe íratott, nem magyar nyelvű közegben szocializálódó gyermek jó eséllyel elvész a magyar közösség számára.
Mint arra az elemzés felhívja a figyelmet, a magyar alapiskolákhoz képest a magyar nyelvű óvodákban magasabb a szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek aránya. Ennek oka elsősorban az,
a vegyes vagy magyar kötődéssel is bíró családok nagyobb arányban választanak gyermeküknek olyan óvodát, ahol a gyermek meg tudja tanulni a magyar nyelv alapjait, míg az iskolaválasztásnál ez már nem feltétlenül szempont.
Ugyanakkor például Pozsonyban, Kassán vagy Szencen, ahol jelentős számban járnak szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek magyar óvodákba, az utóbbi időszakban a magyar iskolaválasztók száma is számottevően megnőtt. Ez igazolja azt a feltevést, hogy a vonzó és magas pedagógiai színvonalú magyar óvodák erősen kompetitív környezetben is megállják a helyüket és ösztönzik a bizonytalanabb identitású családok későbbi magyar iskolaválasztását is.
A jelenleg évi bruttó 100 ezer forintos támogatás odaítélésének feltétele nem a család magyar származása, identitása vagy nyelvismerete, hanem a magyar nyelvű oktatási intézmény látogatása. Mindez nem csupán a diszkriminációt tiltó rendelkezéseknek, hanem a magyar nemzetpolitika céljainak is megfelel, hiszen a peremterületeken kulcsfontossággal bír, hogy a magyar oktatás végvárai minél több családot szólítsanak meg, ezáltal gyarapítva a magyar közösséget.
Forrás: Rákóczi Szövetség/PS; fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS