Egyre nagyobb arányban választják a magyar iskolákat a határon túli magyar fiatalok – Elérhetőek a „Szülőföldön magyarul” program pályázatai
A magyar nyelvű oktatás a nemzet megmaradásnak talán legfontosabb alapja úgy Magyarországon, mint a Kárpát-medencei térségben és a diaszpórában is – jelentette ki a „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírásairól szóló szerdai sajtótájékoztatón Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette: a támogatás az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodások, általános és középiskolás diákok és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára elérhető, amely évente 220 ezer gyermeket, fiatalt jelent.
Az egész külhoni régióban általában véve sajnálatosan csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma, ugyanakkor a magyar kormány nemzetpolitikai intézkedéseinek, támogatásainak köszönhetően az elmúlt időszakban a kevesebb gyermekből is nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát – mondta el Potápi Árpád János szerdán, a „Szülőföldön magyarul” program 2024-hez köthető újdonságairól szóló sajtótájékoztatón. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette: míg a '90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt, és remélhetőleg a tendencia tovább mozdul a 100 százalék irányába. Orbán Viktor miniszterelnöknek a legutóbbi Magyar Állandó Értekezleten elhangzott szavait idézve hozzátette:
nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, és ebben van nekünk közösen óriási felelősségünk.
Az oktatás a megmaradás alapja
A „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírására térve az államtitkár megismételte: a magyar gyermekek jelentik a magyar jövőt, a nemzetpolitikai törekvések pedig értelmetlenné válnak, ha nem követik egymást a hagyományaikat ápoló generációk. Kiemelte:
a magyar nyelvű oktatás a nemzet megmaradásának talán legfontosabb alapja úgy Magyarországon, mint a Kárpát-medencei térségben és a diaszpórában is.
Potápi Árpád János elmondta: a magyar kormány a bölcsödétől a felsőoktatásig támogatja a külhoni magyar oktatási hálózatot, de eltérő formában. Míg a bölcsödében a változó igényeket és körülményeket figyelembe véve egyedi támogatások igénybevételére van lehetőség, addig az óvodától a középiskoláig oktatási, nevelési támogatásban részesülnek a tanulók, a felsőoktatásban pedig hallgatói támogatás áll rendelkezésre. Az aktuálisan meghirdetett pályázat az oktatási, nevelési és hallgatói támogatásokhoz kapcsolódik.
Az államtitkár kitért arra, hogy az oktatási támogatásokkal párhuzamosan a magyar kormány kiemelt programja volt többek közt a Kárpát-medencei óvodafejlesztés ösztönzése is, amely az óvodák mellett a bölcsődék építésére és felújítására is kiterjedt, és amelynek köszönhetően eddig mintegy 900 intézmény részesült támogatásban. Hozzátette: emellett fontos feladat volt a külhoni pedagógusok, pedagógusszervezetek hálózatosodásának elősegítése. Kárpát-medence-szerte mintegy 12 ezer pedagógusnak a munkáját segíti így a magyar kormány.
Fogyatkozik a fiatalság
Az államtitkár a sajtótájékoztatón felidézte: a „Szülőföldön magyarul” program még 2002-ben indult a státusztörvény alapján az első Orbán-kormány idején. Az akkori, 22 400 forintos támogatás az évek során erodálódott, ezért hozott arról döntést 2022-ben a Magyar Állandó Értekezlet, hogy az összeg jelentősen és egységesen elérje az 100 ezer forintot. Potápi Árpád János hozzátette: a támogatás az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki óvodásoknak, általános és középiskolás diákoknak és a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak nyújt tehát támogatást, amely évente 220 ezer gyermeket, fiatalt jelent. Mint megjegyezte, volt idő, amikor a támogatottak létszáma a 250 ezret is elérte, azonban, ahogy a gyermeklétszám fogy, ez a szám 220 ezerre apadt.
Új platformon keresztül lehet pályázni
Az idei esztendő egyik legfontosabb fejleménye, hogy a támogatásnyújtásban mostantól részt vesz a Rákóczi Szövetség is. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról tájékoztatott: egy olyan digitális platformot alakítottak ki, amely segítséget kínál a „Szülőföldön magyarul” program pályázatainak benyújtásához. Kiemelte:
a mipont.hu oldal egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi a kérelmek benyújtását és közvetlen kommunikációt biztosít a szülők, fiatalok számára.
A szülők, illetve pályázó fiatalok a regisztráció után kiválasztják azt az oktatási intézménytípust, amelyet látogatnak, és ezután országspecifikusan lehet kitölteni a szükséges pályázati dokumentumokat.
Oktatóvideók, beépített mechanizmusok, chatbot is segítik a pályázókat
– jelezte. Csáky Csongor szerint ezzel egy olyan ügyhöz járulhatnak hozzá, amely a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb eszköze, segíti a külhoni magyar iskolaválasztást és a magyar megmaradást.
A pályázat benyújtásának kezdete 2024. április 3-a, a vége pedig 2024. május 3-a.
Vezetőkép: MTI/Balogh Zoltán
