Pesti Srácok

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Két olyan hatósági állatorvos is fennakadt a közelmúltban a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) fedett akcióján, akik vizsgálat nélkül, kenőpénzért állítottak ki kutyákra vonatkozó exportengedélyt. Az NVSZ tisztjei olyan tenyésztőknek adták ki magukat, akik nemcsak megfelelő telephellyel nem rendelkeznek, de el akarják kerülni a kutyák kötelező egészségügyi vizsgálatát és a beültetett csipek ellenőrzését, mindezért pedig hajlandóak korrumpálni is a hatósági állatorvost, akik kormánytisztviselőnek számítanak. Az esetleírásból egyértelmű, hogy úgynevezett megbízhatósági vizsgálat során buktak le az állatorvosok. Felületes ismeretek birtokában – és persze némi rosszindulattal – felvetődhet, hogy pszichikai, vagy fizikai erőszakot is alkalmazva csapdába csalták őket – írta a Magyar Nemzet. A lapnak Bolcsik Zoltán, az NVSZ vezetője fejtette ki a hasonló eljárások lényegét. A rendőr altábornagy tisztázta azt is: nincs valóságalapjuk azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint a kormány célja az egészségügyi dolgozók megfigyelése lenne.

A vizsgálat alá vontak többsége becsületesen végzi a munkáját

Bolcsik Zoltán ismertetése szerint az ügyészség 2011 óta 8830 megbízhatósági vizsgálatot engedélyezett; ezek jogszerűségét mutatja, hogy minden elvégzett vizsgálat törvényesen történt, és a vizsgált személyek nagy részénél beigazolódott, hogy becsületesen végzik a munkájukat. Az NVSZ vezetője ugyanakkor hozzátette, hogy százhuszonhét ügy feljelentéssel végződött, mivel az érintettek esetében bűncselekmény gyanúja vetődött fel. Az altábornagy hozzátette: az utóbbi hónapokban többször hangsúlyozták, hogy a megbízhatósági vizsgálat nem egy csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számukra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatják, hogy az érintett szabályszerűen jár el. A hatósági állatorvosokat kormánytisztviselői jogviszonyban foglalkoztatják, így az esetükben a rendőrségi törvény lehetővé teszi a megbízhatósági vizsgálatok végzését.

PestiSracok facebook image

Ellenzéki hecckampány

Bolcsik Zoltán emlékeztetett, hogy az egyik ellenzéki országgyűlési képviselőnő nemrég azt írta ki közösségi oldalára, hogy „Az orvosok után a szociális és gyermekvédelemben dolgozókat is le akarja hallgatni a kormány!” A politikusnő egyúttal azt is kifogásolta, hogy az érintetteket nyilatkoztatják arról, hogy hozzájárulnak a megbízhatósági vizsgálatukhoz. Az NVSZ végzi egyebek mellett a megbízhatósági vizsgálatokat, amelyeket március 1-el a szolgálat egyik fő egysége, az Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztály nevű egysége az egészségügy területéről a védett személyek közé tartozók esetében szintén alkalmazhat.

Csak az kerülhet nehéz helyzetbe, aki korrumpálható

A Magyar Nemzet kérdésére az NVSZ vezetője kifejtette, hogy a megbízhatósági vizsgálat egy szigorú szabályokhoz kötött jogintézmény, minden mozzanatát, részletét a rendőrségi törvény és az NVSZ tevékenységét szabályozó kormányrendelet határozzák meg. A vizsgálat maga egy úgynevezett integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt alkalmával – megalapozott indokok alapján, és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben a hatósághoz forduló ügyfél, vagy egy egészségügyi dolgozót megvesztegetni próbáló beteg – például a beteg hozzátartozója – szerepét játszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az érintett elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali, vagy munkaköréből fakadó helyzetével. A jogintézmény jellegéből fakad, hogy minden esetben a vesztegetés elfogadóját teszteli, tehát például a betegeket nem.

Integritásteszt

A hatályos szabályozás szerint a megbízhatósági vizsgálatban titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök nem alkalmazhatók, így a vizsgált személy telefonját, lakását nem lehet lehallgatni, titkos kutatás, vagy számítógépes eszköz átkutatása nem végezhető. Az integritástesztről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a jogi lehetőség a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető a tesztben. Bolcsik Zoltán szerint fontos garanciális szabály, hogy az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. A vizsgálatok következményeiről az altábornagy elmondta, hogy ha a vizsgált személy nem követ el bűncselekményt, akkor értelemszerűen feljelentést sem tesznek az illetékes nyomozó hatóságnál, és ebben az esetben a rendőrségi törvény rendelkezése szerint harminc napon belül – a vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló határozatok kivételével – minden adatot, valamint kép- és hangfelvételt törölniük kell; irattárba csak a két határozat, és az iratok, felvételek megsemmisítéséről készült jegyzőkönyv kerül. Amennyiben a vizsgált személy bűncselekményt követ el, akkor feljelentést tesznek a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nyomozó ügyészségnél, vagy rendőri szervnél, és a keletkezett iratokat, felvételeket is oda továbbítják.

A megbízhatósági vizsgálatoktól nem kell félni

Bolcsik Zoltán hozzátette: az NVSZ védett állománya a rendőrségi törvény alapján végzi a feladait. A korábbiakhoz képest a szabályozást idén januártól nagymértékben egyszerűsítette a jogalkotó, ezzel egyidőben jelentősen bővült a védetti állomány. A főigazgató tájékoztatása szerint immár nemcsak az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók esetében, hanem a szociális dolgozók nagy része esetében is jogosultak bűnmegelőzési, bűnfelderítési tevékenységünket végezni. Bolcsik Zoltán az érintettek félelmeire úgy reagált: a megbízhatósági vizsgálatoktól sem félni, és azokra felkészülni sem kell. Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor semmilyen joghátrány nem érheti, így aggódnia sem kell, hogy egy integritásteszt érintettje-e, vagy sem.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyar Idők

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.