A Pesti Srácok exkluzív információja szerint több mint 11 év tárgyalás után októberben jogerős ítéletet hirdethetnek a Vizoviczki László lefizette korrupt rendőrök, köztük főtisztek büntetőperében. A Fővárosi Ítélőtáblán október 9-re, 16-ra és 30-ra tűzték ki az elsőfokon súlyos fegyházbüntetésre ítélt egykori rendőrtisztek ügyét. Tartaléknapként november 13.- át nevezték meg. Vizoviczki maga, miután két éve mindent beismert, két ítéletét egy ítéletben foglalták össze és azt is kitöltötte, már szabadult. A korrupt rendőrök a februári elsőfokú ítélet után szabadlábon távozhattak a tárgyalóteremből. Most azonban eljött az igazság órája számukra is.
Már csak elméletileg van esély arra, hogy a diszkópápának is mondott Vizoviczki László által lefizetett rendőrtisztek, köztük főtisztek büntetlenül, vagy csekély büntetéssel megússzák a rendőrséget alapjaiban megrázó korrupciós ügyet.
Harmadfokra, a Kúriára is csak akkor kerülhet az ügyük, ha a Fővárosi Ítélőtábla – feltéve, de meg nem engedve – felmenti őket a vádak alól. Így az elsőfokú elmarasztalással szemben homlokegyenes ellentétes ítélet születik, és harmadfokon a Kúria dönt. Erre azonban kicsi az esély. Mondhatni semmi.
Vizoviczki László ugyanis két éve teljes körű beismerő vallomást tett.
Elkülönítették az ügyét a lefizetett – és tagadó – rendőrökétől, hét év fegyházat szabva ki a Belváros egykori urára, azzal, hogy büntetését teljes egészében ki kell töltenie. Korábban több százmilliós adócsalásért – költségvetési csalásért – ugyancsak hét év fegyházat kapott. Mindkét büntetést teljes egészében ki kellett volna töltenie, ám érdekes jogi lehetőség ígért korábbi szabadulást Vizónak.
A két büntetést egyesítették, és középmértékben foglalták összbüntetésbe a két bűncselekményt, így végül összesen hét év fegyházat kellett letöltenie. Ami meg is történt. Vizoviczki már hónapok óta szabad.
Mi a korrupciós vád lényege?
A vád szerint Vizoviczki László a kilencvenes évek végétől olyan bűnszervezetet hozott létre, amelyben magas beosztású rendőröket, tűzoltókat és más hatósági dolgozókat vesztegetett meg azért, hogy az általa üzemeltetett vendéglők személyzete előre értesüljön a különféle hatósági ellenőrzésekről, így előre fel tudjanak készülni a razziákra.
A több mint egy évtizedig olajozottan működő szervezet tevékenysége arra is kiterjedt, hogy Vizoviczki üzleti vetélytársait rendszeresen vegzálják a korrupcióban érdekelt illetékesek. A vádlottak között van a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két egykori, magas beosztású rendőrtisztje is. Nekik épp az lett volna a feladatuk, hogy a szervezett bűnözés ellen lépjenek fel. A vádlottak az ügyészség tájékoztatása szerint havonta több millió forintos apanázst kaptak Vizoviczkitől.
Miért zárt ajtók mögött tárgyalják a korrupt zsaruk ügyét?
A tárgyalás a rendőröket is érintő ügyben végig zárt ajtók mögött zajlott; számos olyan információ hangozhatott el, amelyek legalább is szolgálati titkot jelenthetnek. A minősítés miatt maga az ítélet részletei is titkosak. Az elsőfokon ítélkező hadbíró csak a rendelkező részt ismertette februárban nyilvánosan, majd az indoklás már zárt ajtók mögött hangzott el.
A Fővárosi Ítélőtáblán ugyancsak zárt ajtók mögött tárgyalják a kitűzés szerint október 9-én, 16-án és 30-án a korrupt rendőrök ügyét. Tartaléknapnak november 13-at tűzték ki, azonban október 30-án várhatóan ítéletet hirdetnek.
Milyen büntetést kaptak elsőfokon a korrupciós ügy fő vádlottjai?
A hadbíró bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki február 9-én kilenc vádlottat. A volt rendőr főtiszteknek teljes egészében le kell töltenie a büntetést, jogerőre emelkedés esetében. Ez tételesen így néz ki:
- Hopka Lajos, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője – 11 év fegyház;
- Gulyás Imre, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetője – 11 év fegyház;
- Kalmár Tamás, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője – 10 év fegyház;
- Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója – 9 év fegyház;
- Orosz Péter, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője – 6 év fegyház.
A Vizoviczki László által megvesztegetett egykori főrendőröket nem tartóztatta le a Kiss Károly hadbíró, pedig a bírói gyakorlat szerint az öt évnél súlyosabb ítéletek esetén el szokták rendelni a letartóztatást szökéstől tartva. Gulyás Imre esetében fenntartotta a bűnügyi felügyeletet. Gulyás a per során megpróbálta rávenni vádlott-társát, hogy vállalja magára az ő terhére rótt bűncselekményeket. Gulyást ezért le is tartóztatta a hadbíró, ám később bűnügyi felügyeletre változtatta a letartóztatást. Gulyást felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották a vádlott-társ megvesztegetése miatt.
A büntetések visszatartó ereje hova lett az ügyben?
A magyar igazságszolgáltatás alapelve, hogy lehetőleg minél gyorsabban ítélet szülessen egy-egy adott ügyben, hogy érvényesülhessen a büntetések visszatartó ereje. Ez azonban – tekintve, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat már 2012-ben feltárta a súlyos rendőri korrupciót – Vizoviczki korrupt rendőrei ügyében nem érvényesülhet.
A rendőrségen még téma a botrány, a sajtóban dolgozók nagy szűk rétegében is, ám nem vagyunk meggyőződve arról, hogy például a rendőrséghez frissen felszereltek, vagy éppen a sajtómunkatársak többsége első hallásra tudja-e, ki az Vizoviczki és kik a korrupción elbukott rendőrök.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS