Hét évet kapott jogerősen a rendőrség csúcsvezetőit lefizető diszkócsászár, Vizoviczki László (Frissítve!)
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa kisebb jogszabályi pontosítással helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék részítéletét abban a – nem nyilvános – büntetőügyben, amely hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és egyéb bűncselekmények miatt indult a költségvetési csalás miatt már jogerősen elítélt Vizoviczki László és társai ellen – írta portálunknak a Fővárosi Ítélőtábla, hangsúlyozva, hogy a 2020. december 18-án tanácsülésen meghozott másodfokú döntéssel a bűnösségét beismerő Vizoviczki és több társa ügyében ezzel jogerősen befejeződött az eljárás. A magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb vesztegetési botrányában Vizoviczki hét évet kapott, a magas beosztású, korrupcióval vádolt volt főrendőrök elleni büntetőügy viszont tovább folytatódik, ők ugyanis nem ismerték el a bűncselekmény elkövetését. A diszkópápa birodalma sokáig állam volt az államban, a Hajógyári-szigeten ömlött a drog, fiatalokat öltek meg és dobtak a Dunába. Mindez 2012-ig, a vállalkozó letartóztatásáig háborítatlanul folyhatott, hiszen Vizoviczki olyan szintű kapcsolati hálót épített ki, hogy szinte mindent megtehetett, saját állítása szerint, oldaltól függetlenül ismerte több politikus piszkos ügyét.
A minősített adatok védelme érdekében zárt tárgyaláson folyó elsőfokú eljárásban nyolc vádlott a váddal egyező beismerő vallomást tett, így esetükben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2020. július 16-án elsőfokon részítéletet hozott és annak rendelkező részét nyilvánosan kihirdette –emlékeztette portálunkat a táblabíróság, hozzátéve, hogy a törvényszék a részítéletében Vizoviczkit több rendbeli, különböző minősítésű és elkövetési minőségű hivatali vesztegetés bűntette, valamint szigorúan titkos, titkos és bizalmas minősítésű adattal visszaélés bűntette miatt mint bűnszervezetben elkövetőt hét év fegyházbüntetésre, hét év közügyektől eltiltásra és 108 millió forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet kihirdetését követően a katonai ügyész Vizoviczki terhére a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamának emelése, a XI. rendű vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabása érdekében is, míg a XX. rendű vádlott esetében súlyosabb pénzbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. A védelmi fellebbezéseket a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nem tartotta alaposnak, a büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést mindhárom vádlott terhére fenntartotta – írta a táblabíróság.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a fellebbezésekkel érintett I., XI. és XX. rendű vádlottak esetében korlátozott terjedelemben, csak az elsőfokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot. A fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a büntetőeljárási törvény értelmében a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem. Ezért az elsőrendű vádlott védőjének a bűnszervezet megállapíthatóságával, ezen keresztül a jogi minősítéssel kapcsolatos kifogása nem foghatott helyt. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést, ilyet azonban nem észlelt. A vád tárgyává tett cselekmények jogi minősítése annyiban szorult helyesbítésre, hogy Vizoviczki esetében az elkövetéskor hatályos és rá nézve kedvezőbb törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni
– írták.
A Vizoviczki-ügy
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A vád szerint Vizoviczki László a kilencvenes évek végétől olyan bűnszervezetet hozott létre, amelyben magas beosztású rendőröket, tűzoltókat és más hatósági dolgozókat vesztegetett meg annak érdekében, hogy az általa üzemeltetett vendéglők személyzete előre értesüljön a különféle hatósági ellenőrzésekről, így előre fel tudjanak készülni a razziákra. A több, mint egy évtizedig olajozottan működő szervezet tevékenysége arra is kiterjedt, hogy Vizoviczki üzleti vetélytársait rendszeresen vegzálják a korrupcióban érdekelt illetékesek. Közöttük van a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két egykori, magas beosztású rendőrtisztje is, akiknek épp az lett volna a feladatuk, hogy a szervezett bűnözés hasonló megnyilvánulásai ellen lépjenek fel; a vádlottak az ügyészség tájékoztatása szerint havonta több millió forintos apanázst kaptak Vizoviczkitől. A nyolc éve kirobbant botrány ügyében hat esztendeje emeltek vádat, a büntetőper Debrecenbe került, az eljárást a számos minősített adat miatt zártan tárgyalták, így hivatalosan sokáig semmit nem lehetett tudni az elhangzottakról. Az ügyet tárgyaló bíró időközben tartósan megbetegedett, az akták így kerültek át a Fővárosi Törvényszékre, a büntetőeljárási törvény módosítása pedig lehetővé tette az eljárás meggyorsítását. Az illetékesek korábban két részre bontották a büntetőügyet a vizsgálat megkönnyítése érdekében; a másik, a költségvetési csalás miatt indított büntetőperben Vizoviczki Lászlót a mostani verdikthez hasonlóan ugyancsak hét éves szabadságvesztéssel sújtotta a Fővárosi Törvényszék, amelyet később a fellebbezések után a Kúria is helybenhagyott.
Bal- és jobboldali politikusok is Vizoviczki hálójában
Fontos még kiemelni, hogy Vizoviczki mind az adócsalási, mind a vesztegetési ügyében szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, amiért cserébe politikusok fejét ajánlotta az ügyészségnek. 2014 decemberében például terhelő információkat adott át Gyurcsány Ferencről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF), majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. Az alkut azonban nem kötötték meg, ahogy egy évvel korábban sem tudott megegyezni az ügyészséggel Vizoviczki, aki azzal is fenyegetőzött, hogy jobboldali politikusokról is terhelő adatokkal rendelkezik. Arról, hogy Vizoviczkiék csápjai a politikáig értek, Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnszervezetek elleni osztályának egykori vezetője is beszélt két interjúban portálunknak (interjúk itt és itt). Visszatérve az alkuhoz, azt a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az éjszaka császára politikusokat érintő információkat bocsátott az ügyészség rendelkezésére annak érdekében, hogy megállapodást kössön. Az egyezség Polt Péter szerint azért nem köttetett meg, mert Vizoviczki a vád szerint bűnszervezetben követte el a terhére rótt, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket, ezért az ügyészség úgy döntött, hogy fontosabb a diszkócsászár megbüntetése, mint a vele való együttműködés.
Portálunk a Vizoviczki-birodalom tündökléséről és bukásáról korábban hosszú cikksorozatot közölt, ezekről bővebben itt, itt, itt és itt olvashat.