Csaknem fél évszázadnyi vita végére tehet pontot Magyarország és Szlovákia
Nem lesz duzzasztó Nagymaroson, várhatóan ebben sikerül megállapodnia Magyarország és Szlovákia kormányainak. A felek már régóta tárgyalnak, most Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Czepek Gábor miniszterhelyettes tartott tájékoztatót pénteken a Dunakanyarban. Várhatóan még idén teljes megállapodás születhet.
Négy kiemelten fontos pontban is megállapodás közelében van Magyarország és Szlovákia az immár közel ötven éve húzódó Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében. A hónapok óta tartó tárgyalásokról Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Czepek Gábor miniszterhelyettes, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztésért felelős kormánybiztos számolt be a sajtónak Nagymaroson. Azért ezt a települést választották, mert a legfontosabb eredménye a várható megállapodásoknak ide szól: azaz nem kapnak duzzasztógátat a helyiek a Dunakanyarba - írta a Mandiner.
Lantos Csaba a Duna Kör tagja volt
Lantos Csaba tárcavezető és helyettese, Czepek Gábor pénteken 31 szigetközi polgármesterrel találkozott, kijelentette: megállapodás közelében van Magyarország Szlovákiával. A Bős-Nagymarosi beruházásról még 1977-ben kötött Magyarország Csehszlovákiával. Akkor elkezdődtek az építkezések, 1984-ben viszont megalakult a Duna Kör, ami a rendszerváltás szellemi előkészítője volt, 1988-ban már számos megmozdulást, tüntetést szerveztek.
Lantos Csaba részt vett a mozgalomban, így ő személyesen is képviseli azt a gondolatot, hogy Nagymaroson ne épüljön erőmű, most pedig, több mint 40 év után végre el is éri célját.
1989-ben aztán a Németh Miklós vezette kormány felfüggesztette a beruházást, amire válaszul 1992-ben Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát, ami miatt Magyarország nemzetközi bírósághoz fordult. A hágai bíróság 1997-ben mondta ki, hogy Magyarország jogot sért azzal, hogy nem építi meg az erőművet, Szlovákia pedig azért, mert elterelte a folyót. Így mindkét fél felelős lett, a megoldást pedig együtt kellett volna kitalálni.
Azóta többször volt kísérlet a megoldásra, néhány botrányos is, de eredmény nem. Ahhoz, hogy eljussunk mostanáig, kellett az is, hogy ilyen kapcsolat legyen Szlovákiával. Az elmúlt 15 évben sok közös eredmény történt, közös hidak, közös földgázvezeték, négy nagy elektromos áramvezeték és az olajiparban is vannak összefonódások
– emlékeztetett a miniszter.
Hozzátette: a két kormányfő – Orbán Viktor és Robert Fico – között kialakult személyes jó viszony is segített abban, hogy úgy tudtak leülni a felek, hogy legyen esély a megállapodásra. A rendszerváltás óta ugyanis mindössze egyetlen sikeres vizes megállapodás volt, még 1995-ben, a vízmegosztásról.
Ez azóta is él, Szlovákia vállalta, hogy visszaengednek vizet az Öreg-Dunába, mi pedig megépítettük a fenékküszöböt, ezzel együttesen azt sikerült elérnünk, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa a Szigetközben, a Mosoni-Dunán
– húzta alá Lantos Csaba.
Így értünk el a mostani helyzetig, amivel kapcsolatban Lantos kiemelte: jó esély van rá, hogy lezárják a vitákat. A legfontosabb, hogy Szlovákia rábólint arra, hogy Magyarország nem építi meg az erőművet. Cserébe Magyarország elfogadja a dunacsúnyi duzzasztó létét. A harmadik pont, hogy többletvizet kap Magyarország a korábbi megállapodáshoz képest. A negyedik pedig az, hogy nem veszi Magyarország tulajdonba a bősi műtárgyat, hanem helyette áramot kap, kedvező áron.
A megállapodás várhatóan hamarosan megszületik, ezután jöhet a miniszterek közötti szerződés aláírás, majd a parlamenti jóváhagyás mindkét fél részéről.
Magyarország teljesen ki volt szolgáltatva Szlovákiának
Czepek Gábor miniszterhelyettes, kormánybiztos hozzátette: 33 éve Magyarország gyakorlatilag teljesen kiszolgáltatott volt Szlovákiának, már ami a Duna ökoszisztémáját jelenti. Mindezt úgy, hogy közben Magyarország rengeteget áldozott a projektre.
A miniszterhelyettes hozzátette: rá kellett jönnie a magyar kormánynak, hogy senki sem segít, az Európai Unió sem tett semmit a megállapodás érdekében. Ráadásul az 1977-es megállapodás máig érvényben van, azaz továbbra is meg kellett volna építeni a nagymarosi erőművet.
Így ültünk le tárgyalni a szlovákokkal, akik nulladék pontként rögtön rábólintottak arra, hogy Nagymaroson nem építünk erőművet, mi pedig arra, hogy marad az elterelés. Sikerült megállapodni abban is, hogy a múltat elengedjük, nem kezdünk az alapján egyezkedni
– mondta Czepek Gábor.
Sikerült megállapodni a vízkormányzásról is, ez az élővilág megmentése miatt kulcsfontosságú volt. Ezen megállapodás értelmében aszályos időkben is meg kell őrizni a megfelelő vízmennyiséget, amely az ökológiai szint fenntartásához szükséges. A miniszterhelyettes kiemelte: ez óriási eredmény.
A megállapodás harmadik kiemelt fontosságú pontja az áramszállítási megállapodás. Erről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A tervek szerint akkora mennyiséget vásárol majd Magyarország, hogy Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye teljes lakosságának fogyasztását el tudja látni. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nem lesz tulajdonos az erőműben, nem kell áldozni a felújításra, hanem csak vásárló.
A negyedik pont arról szól, hogy szükség van energiapolitikai megállapodásokra Szlovákiával, amely földrajzilag előnyösebb helyzetben van. Czepek Gábor megjegyezte: a Szigetközben a helyiek pártállástól függetlenül támogatják a megállapodást.
