A második világháborúban nyolcvan éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt azonban már egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én átlépte a szovjet haderő, amikor elfoglalta a székelyföldi Sósmezőt.
Magyarország 1941. június 27-én lépett be a náci Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azután, hogy a hitleri hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A döntéssel a magyar vezetés nem csak a hallgatólagos német elvárásoknak akart eleget tenni: egyfelől úgy vélte, a sikeres revíziós politika folytatásának feltétele, hogy időben csatlakozzon a győzteshez, másfelől abban is reménykedett, hogy ily módon maga szabhatja meg a harci cselekményekhez való hozzájárulás mértékét. E számítások hibásnak bizonyultak: a háború menete a sztálingrádi csatával végleg megfordult, a hadászati kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át. A doni áttörés 1943 januárjában a magyar hadtörténet legnagyobb vereségét hozta, a 207 ezres második magyar hadsereg néhány nap alatt katasztrofális vereséget szenvedett.
A Kállay Miklós vezette kormány már 1942 végétől tapogatózni kezdett az angolszász hatalmaknál a különbéke lehetőségéről, de a “hintapolitika” nem vezetett eredményre. A manőverekről tudomást szerző németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, és jóllehet Horthy Miklós kormányzó a helyén maradhatott, a kormány élére a németbarát Sztójay Döme került, minden téren meghatározó lett a német befolyás.
Miután Románia 1944. augusztus 23-án átállt az antifasiszta koalíció oldalára, és hadat üzent Németországnak, a magyar vezetés is tervezni kezdte a “kiugrást”. Horthy augusztus 29-én leváltotta Sztójayt, és bizalmasát, Lakatos Gézát nevezte ki kormányfőnek. Lakatos azonnal felvette a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal, de azt a kiábrándító választ kapta, hogy a tárgyalásokat a Szovjetunióval is meg kell kezdeni.
Mindeközben a fronton egyre borúsabb volt a helyzet. A Kárpátok északkeleti és keleti vonulatában kiépített Árpád-vonalra visszavont erők kitartottak, de a szeptember elején indított, a Déli-Kárpátok hágóit lezárni akaró német-magyar támadás elakadt. A csapatok ezután a Maros mögött, Tordánál három hétig, október elejéig tartották állásaikat, megakadályozva, hogy a szovjetek elvágják a Székelyföldet kiürítő csapatok útját.
A magyar hadsereg délen a Bánságból Temesvár felé előre nyomuló németekkel egyeztetve szeptember 13-án indította meg utolsó támadó hadműveletét. Aradra sikerült is bevonulni, ám a Temesvár előtt elakadó németekkel nem sikerült egyesülni, és miután a Vörös Hadsereg szétszakította az arcvonalat, szeptember 21-én éjjel fel kellett adni Aradot. A szovjetek a kivonuló magyar erőket üldözve szeptember 23-ára virradó éjszaka érték el Magyarország trianoni határait.
A hivatalos történelemkönyvekben sokáig az szerepelt, hogy erre Battonyánál került sor, a városi legenda szerint azért, mert ennek a községnek volt a szülötte a kommunista külügyminiszter Puja Frigyes. A tény az, hogy a 2. Ukrán Hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lőkösháza-Battonya-Nagylak vonalában több ponton egyszerre lépte át a magyar határt. A szovjetek október elején Nagyvárad térségében is áttörték a magyar védelmet és néhány nap múlva már Debrecen közelében jártak, ahol hatalmas páncélos csata bontakozott ki.
Szeptember 28-án, amikor a harcok már magyar területen folytak, Horthy háromtagú küldöttség élén Moszkvába küldte Faragho Gábor vezérezredest, aki október 11-én előzetes fegyverszüneti megállapodást írt alá a szovjetekkel. Az október 15-i kiugrási kísérlet azonban kudarcba fulladt, Horthy másnap lemondott, de előbb német nyomásra a Nyilaskeresztes Párt vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek. A nyilasok tovább folytatták az emberéletben és anyagiakban is hatalmas áldozatokat követelő, reménytelen harcot.
A szovjetek hosszú ostrom után, 1945. február 13-án vették be Budapestet, és április 4-én Nemesmedves birtokbavételével foglalták el teljesen Magyarországot, legalábbis a szovjet hadijelentések szerint. A felszabadítás, ahogy évtizedekig tanították az iskolákban, azonban nem ezen a napon, hanem legalább egy héttel később fejeződött be. A történészek kiderítették: április 4-ét a magyarországi harcok elhúzódása miatt felbőszült Sztálin tűzte ki határidőnek a 3. Ukrán Front parancsnoka, Tolbuhin marsall elé. Miután annak csapatai ezen a napon valóban behatoltak Nemesmedvesre, az utolsó közigazgatásilag önálló magyar községbe is, Tolbuhin győzelmi jelentést küldött Moszkvába, ahol megjelent a szovjet hírügynökség, a TASZSZ Magyarország felszabadítását hírül adó kommünikéje.
A hadműveletek azonban még egy hétig folytak magyar területen, a németek csak április 11-én kezdték kiüríteni utolsó állásaikat, az összefüggő arcvonal április 12-én a Pinkamindszenthez tartozó Kapuy- és Dénes-majornál hagyta el Magyarország területét. A háború során az átmenetileg megnövekedett területű Magyarország emberáldozata a különböző hadszíntereken és koncentrációs táborokban mintegy 900 ezerre tehető, közülük félmillió volt zsidó, és a nemzeti vagyonnak nagyjából a negyven százaléka semmisült meg.
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása; Forrás/fotó: MTI
istvan
2024-09-21 at 21:42
mocskos ruszkik!
Hatalmas elméjű barátom, ezen elveid alapján, ne üzleteljünk az USA-val. Ausztriával, Törökországgal, Franciaországgal, Romániával, Szerbiával, Horvátországgal, Csehországga, és még jó pár ellenünk kisebb bűnt elkövető országgal. Nemde? Remélem te is így látod, ha a köd eloszlik az okos fejedben.
istvan
2024-09-21 at 21:30
Ez így igaz! Megszenvedtük, de a magunk erejével, és a történelem számunkra ritka szerencsés állapotával sikerült ettől a tehertől megszabadulnunk. Viszont ,Trianonban a mostani “barátaink? ” szedték miszlikbe sokat szenvedett hazánkat a mások bűne okán. Beszivárgás támogatásával és betelepítésekkel torzították el hazánk népességi összetételét és ezt találták megfelelő oknak gyalázatos tervük kivitelezéséhez. Ezt ne feledjük! A velünk szembeni ellenséges álláspont még midig keményen él a volt ANTANT országokban! Még mindig jó nagyokat rúgnak belénk kedves „Szövetségeseink” ,amikor csak alkalmat találnak, és gyakran találnak. Elhibázott migrációs politikájuk ránk kényszerítésével hasonló népesedési problémát akarnak okozni nekünk és esetleg egész Európának! És! Tehetetlenek vagyunk velük szemben!
Box Hill
2024-09-21 at 16:52
Az ukránok a szovjet Vörös Hadsereg gyalogos hadosztályai személyzetének harmadát adták 1944. július 1-én. (33,93%) Amikor Közép-Európa megerőszakolását megkezdték.
Azt jelenti, hogy minden kommunista gaztett egy harmadáért felelősek: háborús bűnök, nemi és egyéb erőszak, rablás, deportálás, minden.
Forrás: A. P. Artyemjev: Bratszkíj bojevoj szojúz narodov SSSR v velikoj otecsesztvennoj vojne, Moszkva, 1975, 59. old.)
polizza
2024-09-21 at 15:27
mocskos ruszkik2024-09-21 at 14:15
Ismételten – mint lejjebb is – azt kérdezem:
Maga szerint kik tartoznak a ,,ruszki” kategóriába?
Mert manapság sokan kizárólag a szótári jelentés szerint értelmezik.
Én meg attól eltérőn, sokkal tágabban.
Ugyanis a nagyszerű, kommunisták vezényelte Szovjetunió Vöröshadserege nyomta le Magyarországot.
Kik voltak kommunisták a SU-ban?
És milyen összetételű volt a SU legfelsőbb vezetése?
Minden köztársaságából ott ültek a kellőképpen megbízható kommunista emberek.
És a Vöröshadsereget is a SU teljes lakosságát képviselő népség alkotta.
Pl. a manapság egyesek által annyira imádott ukránok.
( többségében ők jártak itt 44-45-ben is, de pl. 56-ban is.Gondolom nem tévedek.)
De pl a SU Legfelsőbb Tanácsa tagja volt Kallas elvtárs is, annak a nőnek, Kaia Kallasnak az apucikája, aki nemrég vedlett át észt miniszterelnökből az EU külügyi főakárkijévé. Ő fogja eldönteni, hogy mi legyen.
Persze apucija is a su-s szerepvállalása után ügyesen átvedlett hazai és eu-s potentátokká.
Közben sok-sok millió orosz – és egyéb nemzetiségű – ember több évtizeddel hosszabb ideig, mint mi pl., kellett szembenézzen olyasmivel, elszenvedje amit ő nem akart, de ha élni akart, lapítania kellett.
Pl. megőrizte vallásosságát titokban, több generáción keresztül átmentve.
Közben – nem is rossz – szakértő mondja: ,, xy ukrán magas rangú katona utálja az oroszokat, mert a nagybátyját Sztalin ölette meg.” De hát Sztalin nem orosz ember volt. Mint annyi más Sztalin szerű figura.
Na meg ne csináljon úgy, mintha az ukránok között nem lettek volna Sztalin félék.
Nem azért írtam, mert bármelyiket is szeretem, de …….
mocskos ruszkik
2024-09-21 at 14:15
És a mocskos kormányunk ezekkel és a leszármazottaikkal üzletel! Hazaáruló banda! A ruszki az a világ mocska! Tisztességes magyar nem fog vele kezet, nem üzletel vele, csak legjobb esetben is leköpi!
Logikus
2024-09-21 at 13:20
Ezelőtt 80 évvel, hol volt a nyugat?
Nekünk miért nem segítettek, csak most az ukránoknak?
Nekünk miért nem küldtek fegyvereket és katonákat?
Nekünk miért nem adtak pénzt?
Miért nem álltak ki Magyarország mellett?
A NYUGATBAN NEM LEHET ÉS NEM IS SZABAD MEGBÍZNI!
Laczkó
2024-09-21 at 13:12
“megjelent a szovjet hírügynökség, a TASZSZ Magyarország felszabadítását hírül adó kommünikéje.” Valószínű, hogy Magyarország esetében nem felszabadításról írtak, mert ezt az ocsmány hazugságot később találták ki. Akkor még feltehetően megszállásról vagy legyőzésről írtak.
Benesóczky A. Tamás
2024-09-21 at 13:07
A cikk a hagyományos magyarellenes, szovjet kollaboráns hangvételben íródott. 1. Nem Magyarország támadta meg a Gonosz Birodalmát, a SZU-t, hanem a szovjet kormány rendelt el büntető terror csapásokat Magyarország ellen, miután német nyomásra kénytelenek voltunk megszakítani velük a diplomáciai kapcsolatot. A tömeggyilkos bűnözőkből álló szovjet vezetés hasonló büntető csapásokat mért a semleges Svédországra is többször, ugyanazzal a repülőgép típussal, IL4-DB-3F, mellyel Kassát is bombázták. Pld.Svédországot megbombázták, amikor egy elfogott szovjet kémet nem akartak kiadni. – 1941 június 25-én a szovjet légierő folyamatosan megsértette a magyar légteret és hosszú felderítő repüléseket végzett légterünkben a határ mentén. június 26-án 3db egymotoros szovjet vadászgép, (Rata), meggéppuskázta a gyorsvonatot Körösmezőnél, 3 embert megöltek, többet megsebesítettek. Utána 3 db IL4-DB-3F típusú vadászbombázó 29 db FAB 100 típusú légibombát dobott Kassára, lebombázták a postapalotát és 2 magyar laktanyát. Véletlenül, céltévesztésként ez lehetetlen! A szovjet géptípust azért nem tudták azonosítani a magyar repülőtisztek, mert egy új, titkos fejlesztés volt a német Heinkel He-11 alapján, melyre megtévesztésig hasonlított. Utána feltehetően szovjet szabotőrök robbantottak a nagytétényi hadiszergyárban, felgyújtották a balatonfüzfői Nitrokémia üzemet, mely lőport gyártott, majd másnao reggel 8h-kor robbantottak az almásfüzitői olajfinomítóban is. A provokálatlan szovjet terrortámadás után a magyar kormány joggal állapította meg, hogy a hadiállapot beállt. – A felszínes szovjet barátkozási ajánlatok a jó rendőr – rossz rendőr technika alkalmazása volt. 26 ezer fős gyorshadtestet küldtünk az ellenségre, melyet néhány hónap múlva visszavontunk. 1942 januárjában a német kormány erőszakolta ki a 2. magyar hadsereg frontra küldését. 2.Magyarország egyetlenegy zsidót sem adott ki Hitlernek a német megszállásig, pedig Európa diktátora folyamatosan követelte. A Kormányzó egyszer azzal hárította el, hogy magyar állampolgárokat nem ad ki, máskor meg azzal, hogy már előkészületben van a dolog és hamarosan sor kerül rá. A Kormányzó 1943-ban megszerveztette a belch-i csodarabbi és testvére kimentését egy lengyelországi gettóból. A két zsidó 44 elején Isztambulba távozott. 3. Magyarország német megszállását, Operation Margarethe, már a Lengyelország elleni háború után elhatározta a német vezérkar (Halder napló), mert nem voltunk hajlandóak sem német haderőt, sem utánpótlást átengedni a lengyelek ellen. Az USA döntött a német megszállás előrehozataláról, időpontjáról. 100 000 német katonát akartak elvonni a tervezett Normandiai Partraszállástól, ezért szándékosan provokálták Németországot, különböző, tárgyalási felhatalmazás nélküli küldöttségeket dobtak le Magyarországon, álhíreket terjesztettek a Trieszti Folyosón történő amerikai felszabadítási hadműveletről, stb. A provokáció sikerült. Hitler dühbe gurult és kiadta a parancsot Magyarország megszállására. Ennek következtében kb.450 000 magyar embert deportáltak és alig csak 20-30%-uk élte túl ezt a borzalmat. Utána US AIR FORCE rommá bombázta hazánkat, gyönyörű fővárosunkat. A Kormányzó Szálasihoz intézett mondatait elolvashatjuk a világhálón. Lényegében arra kérte, hogy kegyelmezzen meg a zsidóknak. Kezet nem fogott vele, német fegyveresek kíséretében volt. 4. Magyarország a két őrült sátáni birodalom élet-halál harcából semmiképpen sem maradhattunk ki mindkettővel határosak lévén.
Solaris
2024-09-21 at 11:50
“Nyolvan”
Somorú emlk.
Ori, húzzál el a gép elől…
polizza
2024-09-21 at 10:36
RUSZKIK HAZA!2024-09-21 at 09:08
Azt írja: ,,RUSZKIK HAZA!”
Maga szerint kik tartoznak a ,,ruszki” kategóriába?
Mert manapság sokan kizárólag a szótári jelentés szerint értelmezik.
Én meg attól eltérőn, sokkal tágabban.
ViAM
2024-09-21 at 09:36
A rosszban meglátni a jót is: gyönyörű és nagyon kifejező az eredeti Magyarországot mutató fafaragvány.
RUSZKIK HAZA!
2024-09-21 at 09:08
RUSZKIK HAZA!