szovjet megszállás
Élvezni azért nem kell a kötelező köröket
Ismét munkálatok zajlottak a paksi szovjet katonai emlékmű körül, amelyet a környezetével együtt többedszerre újítottak fel az utóbbi években. A mostani felújítást a Roszatom finanszírozta, az előzőeket azonban részben az önkormányzat, ám nem ez a gond vele. A város északi bejáratánál felállított obeliszk elég egyértelmű üzenetet közvetít felénk – olyan üzenetet, amelyről ma már ki szabad mondani, hogy nem igaz, és amelyhez nem muszáj lendületből úgy hozzásimulni, mint a szovjet katonai megszállásunk idején. A szovjetek alóli felszabadulásnak az emléktáblákon és fejben is teljesen le kéne zajlania. A téma apropóját az adja, hogy Paks amúgy Fidesz–KDNP-s polgármesterét az elhunyt orosz katonákra emlékezők egy bizarr aktusra kérték fel, az emlékmű mai, május elsejei (!) újraavatására, ám némi közvita után Szabó Péter polgármester szerencsére távol maradt az eseménytől. Kocsmai igazságok – A vadászat nemcsak egy foglalkozás, az amerikai nagykövet meg továbbra sem ismeri ki magát nálunk
A nagy szurikáta-felháborodás óta nem volt ekkora felhorgadás a magyar közvéleményben, mint most, amikor valami puskás ember lelőtte azt a szegény farkast. A pontos tények ismerete nélkül nem tudjuk, hogy a pasas szimplán csak hülye, akinek nem kellene puskával járkálnia, vagy egy olyan barom, aki megérdemli azt, amit az internet népe kíván neki. Vagy esetleg a kettő között valahol. Magyarországon hála Istennek nagyon kevés embernek van fegyvere – ez maradjon is így –, az is biztos, hogy többnek, mint kellene; ezen még dolgozhatnak a hatóságok. Második témánk talán a lövöldözésről jutott eszünkbe. A baráti Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete megint olyat mondott, amilyet kb. a Momentum pártelnökei szoktak, teljes történelmi tájékozatlanságról tanúbizonyságot téve. Pressman úrnak és a stábjának ugyanis nem igazán volt meg, hogy ide 1945-ben a szovjetek nem felszabadítani jöttek be. Ahogy az sem, hogy mit csináltak utána. Mindegy, Pressman úrnak nem kell aggódnia, megszeretni már úgysem fogjuk. Kroó Zita és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Patyomkin Petike