Pesti Srácok

Harminckét évvel ezelőtt a mai napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

Harminckét évvel ezelőtt a mai napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

1991. június 19-én 15 óra 01 perckor Viktor Silov altábornagy, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét a záhony–csapi határállomáson -írja a Terror Háza Múzeum a közösségi oldalán emlékeztetve, hogy az altábornagy 2021-ben a múzeumnak ajándékozta díszegyenruháját. Június 19-e nemzeti emléknap, június utolsó szombatja, vagyis most szombat pedig a magyar szabadság napja.

1991-ben, azaz 32 évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona, Viktor Silov altábornagy személyében. Ezzel az eseménnyel Magyarország 47 év után visszanyerte szuverenitását, nem állomásozik tovább idegen katona a területén. Ennek emlékére június 19-e nemzeti emléknap, június utolsó szombatja, vagyis most szombat pedig a magyar szabadság napja.

A csapatkivonás nem hivatalosan tulajdonképpen már 1989. április 25-én elkezdődött Kiskunhalason. A teljes kivonásról szóló szerződést azonban csak 1990 márciusában írták alá Moszkvában – hangzott el az M1 Híradó Hírek plusz című műsorában.

A számok: közel ötvenezer szovjet katona és százezernél is több szovjet állampolgár hagyta el hazánkat ebben az időszakban, a technikai eszközöket mintegy 35 ezer vasúti kocsin szállították el az országból.

PestiSracok facebook image

A helyzetet bonyolította, hogy a határon a szűkebb nyomtávú magyar vasúti kocsikról a szélesebb nyomtávú szovjet kocsikra kellett átrakodni minden szállítmányt.

Az utolsó vonat 55 vagonnal 1991. június 16-án lépte át a magyar–szovjet határt. Az utolsó szovjet katona pedig, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka pedig június 19-én, 15 óra 1 perckor hajtott át a záhonyi Tisza-hídon egy fekete Volgával. A kivonulást a megbeszélt határidő előtt 11 nappal sikerült teljesíteni.

Hátra volt még az elszámolás: a szovjet fél a hátrahagyott ingatlanokért követelt kompenzációt, míg hazánk a szovjet katonai jelenlét és a kivonulás által okozott környezeti károkat akarta megtéríttetni. A követelések mindkét fél részéről elérték a százmilliárd forintot, azonban időközben a Szovjetunió az összeomlás felé tartott. A végső megegyezés szerint egyik fél sem fizetett.

Ez volt a „nullszaldós” megállapodás, amelyet már Borisz Jelcin orosz elnök írt alá Budapesten 1992. november 11-én, több mint egy évvel a tényleges csapatkivonás befejezése után.

Az Országgyűlés által 2001. május 8-án elfogadott 2001. évi XVII. törvény alapján június 19. nemzeti emléknap, június utolsó szombatja pedig minden évben a magyar szabadság napja, hazánk szuverenitásának visszaszerzését ünnepeljük.

Forrás: hirado.hu, Facebook, fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)