terror háza múzeum
„Megszűnt a mosolygás, amikor abbahagytuk a bólogatást” – Bemutatták a Szájer József pályafutásáról szóló könyvet
A politikába nem, a közéletbe viszont visszatért Szájer József, aki pár héttel ezelőtt jelentette be, hogy ő vezeti majd a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) keretein belül létrehozott Szabad Európa Intézetet. A korábbi országgyűlési, majd EP-képviselő politikai pályáját bemutató, Frontvonalban c. könyvet tegnap este mutatták be a Terror Háza Múzeumban, bőven kitérve a Fidesz, valamint a rendszerváltás történetére is.
Békés Márton: Vegyük már észre, hogy van egy Schmidt Máriánk, aki európai jelentőségű dolgokat mond és ír!
A régi magyarországi elit nem veszi észre, hogy elvesztette a pozícióit, és nem hajlandó elismerni, hogy mások is képesek kiemelkedő teljesítményre – mondta Schmidt Mária professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató kiemelte: a nyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg, és az is nagy gond, hogy megszűnt a vita. A könyvet Giró-Szász András méltatta, majd Szabó László, G. Fodor Gábor, Békés Márton, illetve a szerző részvételével pódiumbeszélgetésre került sor a Terror Házában, ahol Békés Márton történész a XXI. Század Intézet igazgatója páratlan szavakkal méltatta Schmidt Máriát.
Formabontó fotókiállítással hozza közel '56-ot a Terror Háza
A forradalom és szabadságharc idején készült fényképek kelnek életre és kapcsolódnak össze a mai városképpel egy speciális eljárásnak köszönhetően, a Terror Háza Múzeumban látható kamarakiállításon. Az 1956 – MÚLT, NEM MÚLT című időszaki tárlat alkotásain Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós ún. lentikuláris eljárással készült képei jelennek meg. A képpárok a 2017-ben megjelent 56 Múlt és jelen – Képes időutazás című fotóalbumban szerepeltek együtt először, most pedig különleges látványt kínálva, „összeolvasztva” láthatók, 68 évnyi távolságot áthidalva.
Harc a normákért – Mit jelent hatvannyolc hagyatéka a mai identitáspolitika fényében?
Mi hatvannyolc forradalmának bélyege a mai identitáspolitika tekintetében? Hogyan lett a szexuális szabadságért vívott harcból a szabadosság rákényszerítése a kultúrpolitikára és hogyan védhetjük meg a hagyományos normákat? Ezeket a kérdéseket járták körbe az Identitás mint politikai fegyver elnevezésű előadássorozat hétfő délutáni pódiumbeszélgetésén.
Rétvári Bence: a kommunizmus veszélye ma is fenyeget
A családok, a szuverenitás és a keresztény kultúra védelme azért is fontos, mert ha sikerül, akkor nem lesz szükség ilyen emléknapokra – mondta Rétvári Bence államtitkár a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján a Terror Háza Múzeumban. Az államtitkár felidézte: a kommunizmus veszélye ma is fenyeget, amikor szélsőbaloldali embervadászatot rendeznek Budapesten, majd abból lehet európai jogalkotó, aki ezt a bűncselekményt elkövette. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: visszautasítják azt, hogy a jobboldali közösségeket, politikusokat és gondolkodókat igaztalanul nácinak és fasisztának bélyegezzék - minderről a Magyar Nemzet számolt be részletesen.
A kommunisták mindenhol ugyanolyanok voltak – Lezárult a Kommunizmuskutató Intézet videópályázata
Váratlan győztese lett a Kommunizmuskutató Intézet középiskolások számára kiírt videópályázatának, ám az eredmény rávilágít a kommunizmus határokon átívelő elvetemültségére. A Nagy bűntetthez nagy eszme kell c. pályázat első helyezettje a koreai Csoma Péter Seungu lett, aki Mansfeld Péter történetével állította párhuzamba a kommunizmus egy 9 évesen meggyilkolt koreai mártírját.
Schmidt Mária: a kommunista eszme a legaljasabb ösztöneinkre épített
A kommunizmus, a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire épített – jelentette ki a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás nevét viselő videópályázat ünnepélyes díjátadóján, hétfőn, Budapesten. Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumban tartott eseményen arról beszélt: nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat – amelyre több mint 30 fiatal "mozgatta meg agysejtjeit", készített kreatív és tanulságos videókat – is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció.
Frusztrált és unatkozó értelmiségiekből lesznek a gyilkos ideológiák barátai – Bemutatták Paul Hollander könyvét
Különleges párhuzamot von a 2019-ben elhunyt magyar származású szociológus, Paul Hollander életművét összefoglaló tanulmánykötet a kommunizmus és az iszlamizmus közé. A könyv, amelyről a megjelenésekor írtunk, a kommunizmuson túl ismerteti annak a rajongásnak a természetrajzát is, amellyel a nyugati értelmiség képes övezni a szélsőséges, emberiségellenes ideológiákat. A könyv bemutatóján Baczoni Dorottyát, a XX. Század Intézet igazgatóját, valamint Sayfo Omart, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet kutatóját kérdezte Balogh Gábor történész a hasonlóságokról, illetve a nyugati értelmiség bizarr viselkedésének magyarázatáról.
Mi köze a kommunizmusnak az iszlámhoz? – A magyar származású szociológus megadta a választ
Szokatlan párosítás a Marxot és a Koránt egy lapon említeni, ám aki ezt tette – Paul Hollander, azaz Hollander Pál – maga sem volt egy szokványos ember. Sem életútja, sem az ebből levont tanulságok terén. A magyar zsidó származású szociológust alaposan megkergették a XX. századi totalitárius diktatúrák, ami meghatározta az egész életét és munkásságát. Később a nyugati világban ténykedő társadalomtudósok körében is ferde szemmel néztek rá, amiért a nácizmus helyett főleg a kommunizmus bűneivel foglalkozott. Az ő teljes munkásságát felölelő tanulmányait szerkesztette egy kötetbe és adta ki most magyarul a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.Ajánljuk még