terror háza múzeum
„Megszűnt a mosolygás, amikor abbahagytuk a bólogatást” – Bemutatták a Szájer József pályafutásáról szóló könyvet
A politikába nem, a közéletbe viszont visszatért Szájer József, aki pár héttel ezelőtt jelentette be, hogy ő vezeti majd a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) keretein belül létrehozott Szabad Európa Intézetet. A korábbi országgyűlési, majd EP-képviselő politikai pályáját bemutató, Frontvonalban c. könyvet tegnap este mutatták be a Terror Háza Múzeumban, bőven kitérve a Fidesz, valamint a rendszerváltás történetére is.
Békés Márton: Vegyük már észre, hogy van egy Schmidt Máriánk, aki európai jelentőségű dolgokat mond és ír!
A régi magyarországi elit nem veszi észre, hogy elvesztette a pozícióit, és nem hajlandó elismerni, hogy mások is képesek kiemelkedő teljesítményre – mondta Schmidt Mária professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató kiemelte: a nyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg, és az is nagy gond, hogy megszűnt a vita. A könyvet Giró-Szász András méltatta, majd Szabó László, G. Fodor Gábor, Békés Márton, illetve a szerző részvételével pódiumbeszélgetésre került sor a Terror Házában, ahol Békés Márton történész a XXI. Század Intézet igazgatója páratlan szavakkal méltatta Schmidt Máriát.
Formabontó fotókiállítással hozza közel '56-ot a Terror Háza
A forradalom és szabadságharc idején készült fényképek kelnek életre és kapcsolódnak össze a mai városképpel egy speciális eljárásnak köszönhetően, a Terror Háza Múzeumban látható kamarakiállításon. Az 1956 – MÚLT, NEM MÚLT című időszaki tárlat alkotásain Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós ún. lentikuláris eljárással készült képei jelennek meg. A képpárok a 2017-ben megjelent 56 Múlt és jelen – Képes időutazás című fotóalbumban szerepeltek együtt először, most pedig különleges látványt kínálva, „összeolvasztva” láthatók, 68 évnyi távolságot áthidalva.
Harc a normákért – Mit jelent hatvannyolc hagyatéka a mai identitáspolitika fényében?
Mi hatvannyolc forradalmának bélyege a mai identitáspolitika tekintetében? Hogyan lett a szexuális szabadságért vívott harcból a szabadosság rákényszerítése a kultúrpolitikára és hogyan védhetjük meg a hagyományos normákat? Ezeket a kérdéseket járták körbe az Identitás mint politikai fegyver elnevezésű előadássorozat hétfő délutáni pódiumbeszélgetésén.
Rétvári Bence: a kommunizmus veszélye ma is fenyeget
A családok, a szuverenitás és a keresztény kultúra védelme azért is fontos, mert ha sikerül, akkor nem lesz szükség ilyen emléknapokra – mondta Rétvári Bence államtitkár a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján a Terror Háza Múzeumban. Az államtitkár felidézte: a kommunizmus veszélye ma is fenyeget, amikor szélsőbaloldali embervadászatot rendeznek Budapesten, majd abból lehet európai jogalkotó, aki ezt a bűncselekményt elkövette. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: visszautasítják azt, hogy a jobboldali közösségeket, politikusokat és gondolkodókat igaztalanul nácinak és fasisztának bélyegezzék - minderről a Magyar Nemzet számolt be részletesen.
A kommunisták mindenhol ugyanolyanok voltak – Lezárult a Kommunizmuskutató Intézet videópályázata
Váratlan győztese lett a Kommunizmuskutató Intézet középiskolások számára kiírt videópályázatának, ám az eredmény rávilágít a kommunizmus határokon átívelő elvetemültségére. A Nagy bűntetthez nagy eszme kell c. pályázat első helyezettje a koreai Csoma Péter Seungu lett, aki Mansfeld Péter történetével állította párhuzamba a kommunizmus egy 9 évesen meggyilkolt koreai mártírját.
Schmidt Mária: a kommunista eszme a legaljasabb ösztöneinkre épített
A kommunizmus, a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire épített – jelentette ki a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás nevét viselő videópályázat ünnepélyes díjátadóján, hétfőn, Budapesten. Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumban tartott eseményen arról beszélt: nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat – amelyre több mint 30 fiatal "mozgatta meg agysejtjeit", készített kreatív és tanulságos videókat – is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció.
Frusztrált és unatkozó értelmiségiekből lesznek a gyilkos ideológiák barátai – Bemutatták Paul Hollander könyvét
Különleges párhuzamot von a 2019-ben elhunyt magyar származású szociológus, Paul Hollander életművét összefoglaló tanulmánykötet a kommunizmus és az iszlamizmus közé. A könyv, amelyről a megjelenésekor írtunk, a kommunizmuson túl ismerteti annak a rajongásnak a természetrajzát is, amellyel a nyugati értelmiség képes övezni a szélsőséges, emberiségellenes ideológiákat. A könyv bemutatóján Baczoni Dorottyát, a XX. Század Intézet igazgatóját, valamint Sayfo Omart, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete és a Migrációkutató Intézet kutatóját kérdezte Balogh Gábor történész a hasonlóságokról, illetve a nyugati értelmiség bizarr viselkedésének magyarázatáról.
Mi köze a kommunizmusnak az iszlámhoz? – A magyar származású szociológus megadta a választ
Szokatlan párosítás a Marxot és a Koránt egy lapon említeni, ám aki ezt tette – Paul Hollander, azaz Hollander Pál – maga sem volt egy szokványos ember. Sem életútja, sem az ebből levont tanulságok terén. A magyar zsidó származású szociológust alaposan megkergették a XX. századi totalitárius diktatúrák, ami meghatározta az egész életét és munkásságát. Később a nyugati világban ténykedő társadalomtudósok körében is ferde szemmel néztek rá, amiért a nácizmus helyett főleg a kommunizmus bűneivel foglalkozott. Az ő teljes munkásságát felölelő tanulmányait szerkesztette egy kötetbe és adta ki most magyarul a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
