A parlamentben is Sulyok Tamás miatt ordítozik a miniszterelnök
Fotó: Hatlaczki Balazs
A Sándor-palota előtt sorol vádpontok mellett egy újabb is előkerült: rossz dolgokat posztolt a Facebookra a köztársasági elnök.
Magyar Péter képtelen leakadni a köztársasági elnökről. Annyira meg akarja szerezni a Sándor-palotát, hogy az egész napját ennek szentelte. Miután nem ért célt a Várnegyedben, Sulyok Tamás ugyan udvariasan meghallgatta, de nem távozott a hivatalából, a rögtönzött sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nem személyre szabott jogalkotásnak nevezett személyre szabott jogalkotással fogják eltávolítani. Majd a parlamentben folytatta a hőbörgést.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter miniszterelnök történelmi sikernek nevezte a Brüsszelben folytatott tárgyalásokat az uniós forrásokról, és azt állította, hogy kormánya néhány hét alatt elérte azt, amire elődei hosszú évek alatt sem voltak képesek. A kormányfő szerint Magyarország előtt 16,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrás nyílhat meg, amit saját politikai eredményeként értékelt.
Beszédében Magyar Péter jelentős részt szentelt az előző kormány bírálatának. A volt miniszterelnököt azzal vádolta, hogy éveken át félrevezette a közvéleményt az uniós források visszatartásának okairól, miközben saját kormányának megállapodását áttörésként mutatta be.
A kormányfő ugyanakkor nem oszlatta el teljesen azokat a kételyeket, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás részleteit övezik. Bár hangsúlyozta, hogy Magyarország nem tett vállalásokat a migrációs paktummal, Ukrajnával vagy más politikai kérdésekkel kapcsolatban, az ellenzék szerint továbbra sem világos, pontosan milyen feltételek teljesítéséért cserébe válhatnak hozzáférhetővé az uniós pénzek.
Magyar Péter több olyan intézkedést is bejelentett, amelyeket Brüsszel régóta szorgalmaz. Ezek közé tartozik a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kezdeményezése, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének átalakítása.
Ezek a lépések azt mutatják, hogy a kormány jelentős engedményeket tett az uniós elvárások teljesítése érdekében.
A miniszterelnök az uniós források várható érkezésével indokolta több nagyszabású fejlesztési tervét, köztük az elektromos hálózat korszerűsítését, a bérlakásépítési programot, a vállalkozások támogatását és a közösségi közlekedés fejlesztését. Ugyanakkor több elemző és brüsszeli tisztviselő is arra figyelmeztetett, hogy a források tényleges folyósítása korántsem tekinthető lezárt ügynek, és Magyarország még jelentős távolságra lehet a támogatások megszerzésétől.
A parlamenti felszólalás másik központi témája Sulyok Tamás köztársasági elnök volt. Magyar Péter ismét élesen bírálta az államfőt, és jelezte, hogy olyan alkotmányos és jogszabályi változtatásokat kíván kezdeményezni, amelyek lehetővé tehetik hivatalának megszüntetését. A kormányfő ugyanakkor nem ismertette, pontosan milyen jogi megoldással kívánja ezt megvalósítani.
Az ellenzéki pártok több oldalról is támadták a miniszterelnököt. Toroczkai László szerint Magyar Péter továbbra sem adott egyértelmű választ arra, milyen kötelezettségeket vállalt Magyarország az uniós pénzekért cserébe. Felidézte azt a korábbi kijelentést is, amely szerint az uniós együttműködés a szuverenitás bizonyos fokú feladásával jár.
Rétvári Bence szerint a kormány már az első tárgyalásokon feladta korábbi álláspontját a migráció kérdésében, és elfogadta azokat a feltételeket, amelyeket korábban elutasított. Emellett bírálta a köztársasági elnök eltávolításának tervét, amelyet személyre szabott jogalkotásnak nevezett. Úgy fogalmazott, hogy a kormány magatartása inkább hatalmi fellépésre, mintsem demokratikus párbeszédre emlékeztet.
Gulyás Gergely szintén kifogásolta, hogy a miniszterelnök továbbra is elsősorban elődje politikájának bírálatával foglalkozik, miközben nem ad egyértelmű válaszokat a Brüsszelben vállalt kötelezettségekről. A Fidesz frakcióvezetője szerint különösen aggasztó, hogy a kormány az államfő eltávolítását fontolgatja anélkül, hogy annak világos alkotmányos indokát bemutatta volna.
A vitára reagálva Magyar Péter kitartott amellett, hogy semmiféle titkos megállapodás nem született, és ismét hangsúlyozta, hogy a migrációs paktum nem volt része a tárgyalásoknak. A kritikusok szerint azonban a kormányfő továbbra sem adott minden kérdésre megnyugtató választ, miközben saját politikai sikerének állítja be azt a megállapodást, amelynek végrehajtása és eredményei egyelőre még korántsem tekinthetők biztosnak.
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs
