Pesti Srácok

A kommunisták mindenhol ugyanolyanok voltak – Lezárult a Kommunizmuskutató Intézet videópályázata

A kommunisták mindenhol ugyanolyanok voltak – Lezárult a Kommunizmuskutató Intézet videópályázata

Váratlan győztese lett a Kommunizmuskutató Intézet középiskolások számára kiírt videópályázatának, ám az eredmény rávilágít a kommunizmus határokon átívelő elvetemültségére. A Nagy bűntetthez nagy eszme kell c. pályázat első helyezettje a koreai Csoma Péter Seungu lett, aki Mansfeld Péter történetével állította párhuzamba a kommunizmus egy 9 évesen meggyilkolt koreai mártírját.

Másfél évtizeddel a koreai háborút lezáró tűzszünet után, egy újabb észak-koreai partraszállás történt déli területen – derül ki a győztes pályamunkából. – Ennek során a kilencéves Li Szüng-bok a támadók szemébe mondta, hogy gyűlöli a kommunista pártot, mire azok brutálisan meggyilkolták a kisfiút. Emlékét szobor őrzi Szöulban. Csoma Péter Seungu ezt az esetet idézte fel, egyúttal megmutatva, hogy a kommunista eszme nevében ugyanolyan förtelmes bűncselekményeket követtek el a világ számos pontján.

A pályázatra 27 pályaművet küldtek be, és összesen 32 diák vett részt rajta, hiszen voltak, akik csapatban dolgoztak. A videók bemutatták a kommunizmus valódi arcát, illetve azt, hogy a kommunizmus megdöntésében milyen szerepük volt a vele szembeszálló hétköznapi hősöknek, legyenek azok országosan ismert vagy helyi jelentőségű személyek.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Az egyperces pályaművek beküldői közül nemcsak az első hármat díjazták, hanem mindenki kapott ajándékot, könyvcsomagot, egy különdíjas pedig az egész osztályát elviheti a Terror Háza Múzeumba. A pályázat ötlet- és címadója a Terror Házában Sam Havadtoy magyar származású képzőművész groteszk munkáiból látható időszakos kiállítás. Ez kigúnyolja Lenint és Sztálint, a kommunista rémuralom megalkotóit, akiket sokkal jobb ilyen röhejesen látni, mint milliók halálát okozó, nagyhatalmú zsarnokként. A diákok most a kiállítással azonos című videópályázaton videóban mesélhették el a tettesek vagy az ellenálló hősök történetét, a kommunizmus bűneit.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a díjátadón örömmel állapította meg, hogy a mai fiatalokban is van érdeklődés a múlt iránt, van bennük tehetség, kreativitás és ambíció. Hangsúlyozta, hogy a kommunizmus nem csupán egy eszme és politikai projekt, hanem annak szolgálatába állított kulturális, nyelvi, társadalomszervezési elvek és intézményrendszer megvalósítása is. A működtetése során pedig szándékoltan a legaljasabb emberi ösztönöket, az irigységet, az önzést és a gyűlöletet hozta felszínre.

– jelentette ki a Széchenyi-díjas történész. Arra is kitért, hogy hiba a kommunizmusra múltbéli dologként tekinteni, hiszen ma is sok fiatal gondolkodását megmérgezi, különösen Nyugaton. Megdicsérte azonban a videópályázat résztvevőit, akik felismerték a kommunista eszmerendszer lényegét.

Fekete Rajmund elmondta, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet számára egyaránt fontos, hogy a mai fiatalok pontosan tudják, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik min mentek keresztül, és megértsék, hogy a szabadságot nem adták ingyen, hogy voltak olyan pusztító eszmék a múlt században, amelyek egy hamis ígéret reményében képesek voltak mindent feláldozni, ahol milliók halála csupán unalmas statisztikának minősült.

Csoma Péter Seungu győztes videója:

A díjakat Schmidt Mária és Fekete Rajmund mellett Géczi Szilvia, a Terror Háza Múzeum kommunikációs igazgatója, Sam Havadtoy képzőművész, Botka Endre, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott hátvédje, Egri Péter, a Mystery Gang rockabilly zenekar énekese, Mák Roland kreatív producer, rendező és Szabó László kommunikációs szakember adta át.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.