Addig vicces a kommunista, amíg kicsipkézik, és bohóccá festik – Lenin és Sztálin eddig ismeretlen arca a Terror Házában
A Terror Háza sokat megélt, sok ocsmányságot látott falai közt nemcsak borzongani szabad a kegyetlenségeken, hanem adott esetben ki is lehet nevetni azokat a kisszerű bűnöző bohócokat, akik mindezt elkövették. A kommunizmus megvalósítása és az üldözések persze egyáltalán nem voltak viccesek az elszenvedők számára, az elkövetőket viszont csak az emelte ki a röhejes kategóriából, hogy hatalomra jutottak. Ahogy a torz kommunista ideológia mai hívei is nevetségesen erőlködnek az újbóli bevezetésén, de csak addig őszinte a mosolyunk, amíg ne adj' Isten hatalomra jutnak. A kommunizmus fő bűnözőiből csinált viccet Havadtőy Sámuel – külföldön ismert nevén Sam Havadtoy – magyar–brit–amerikai kortárs művész a Terror Háza Múzeum időszaki tárlatán, amelyet szerdán nyitottak meg Nagy bűntetthez nagy eszme kell címmel.
Félelmetes belegondolni, hogy annál jóval kevesebbért is elhurcoltak embereket a „népi demokráciában”, mint amit Havadtőy elkövetett ezekkel a büszkén feszítő, szocreál értelemben véve giccses Lenin- és Sztálin-szobrokkal. A festő védjegye a csipke, és a művészetének évtizedek óta az az alapja, hogy dolgokat – legyenek azok festővásznak vagy egyéb tárgyak – beborít csipkével, majd lefesti azokat. A két hírhedt diktátorból így lett komikus vásári attrakció, ám, hogy megmaradjon a dolog éle, a kiállítást a falra felírt idézetek kísérik a kommunizmusról. Autentikus szövegek kommunista bűnözőktől és a bírálóiktól.
Ezek az idézetek is legalább olyan abszurdak, mint mondjuk a Pinokkió-orrú, csokornyakkendős, tiritarka Sztálin, és ugyanúgy ott van mögöttük a mérhetetlen mennyiségű szenvedés, amit a kommunizmus okozott.
A tárlat része egy különleges festménypár is. 2013-ban véletlenül bukkantak rá Szentpéterváron egy II. Miklós orosz cárról készült festményre, amikor egy hatalmas, 4x3 méteres Lenin-portrét készültek restaurálni. Mint a röntgenezéskor kiderült, a cár hatalmát megdöntő kommunista puccs vezérét az uralkodó képének hátlapjára festették meg. Ilja Galkin cárportréja több, mint kilencven éven át észrevétlen maradt, hiszen a hordozófelület Lenin képével fordult a közönség felé. Lenin megörökítője, Vlagyiszlav Izmailovics ártalmatlan festékkel takarta el Miklós cárt, a hátoldalán pedig szinte ugyanakkora és ugyanoda festett fejjel ábrázolta Lenint. A ma Szentpéterváron mindkét oldalával kiállított, különleges vásznat reprodukálta Havadtőy Sámuel, természetesen a nála elmaradhatatlan csipkével letakarva a képeket.
A magyar művész a megnyitón is elmondta, hogy jelképes gesztust lát Izmailovics megoldásában. Ezek a festménymásolatok kimondottan erre a kiállításra készültek idén, míg a nevetségessé tett Lenin-szobrok 2012-ben, a Sztálin-szobrok és a Pinokkió alak 2016-ban. Az pedig Havadtőy gesztusa, hogy a Lenin-büsztök talapzatainak hátuljába egy-egy résbe Lenin-köteteket helyezett, nagyjából olyan magasságba, ahonnan az emberből is távozni szoktak a már semmire nem való, használhatatlan anyagok.
Kinevetni, és nem visszaengedni
Ilyen, művészeti jellegű tárlat még nem volt a Terror Házában – mondta Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója a megnyitón. A Széchenyi-díjas történész a beszédében kiemelte Havadtőy magyarságát, ami miatt átérzi, min mentek át a magyarok az elnyomás idején, de a művész kortárs mivoltát is hangsúlyozta, ami által XXI. századi nyelven, idézőjelbe téve, iróniával tud viszonyulni a saját fanatizmusukban élt diktátorokhoz. Schmidt Mária Lenint nevezte az igazi ősgonosznak, ezzel indokolva, hogy a Lenin-fejek nagyobbak a kiállításon.
„Sztálin már a gyakorlat embere volt, aki megvalósította azt a rémálmot, amelyet Lenin talált ki. Mi meg boldogok vagyunk, amiért már kinevethetjük őket, és annyi tapasztalatot halmoztunk fel, hogy velünk ezt már nem ismétlik meg”
– fogalmazott.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója a szabad nyugati világ azon gondolkodóit kárhoztatta a beszédében, akik a szovjetrendszer hirdetőivé, kiszolgálóivá, hasznos idiótáivá váltak a kommunizmus oroszországi hatalomátvételét követően. Az ő állításaikkal szemben azonban ez az eszme csak nyomort, az általános besúgás rendszerét, megalázó kényszerítéseket, és addig nem tapasztalt erőszakot hozott az emberekre – fogalmazott Fekete.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy hiába látható ma már jól, milyen károkat okozott a kommunista terror, az élet átpolitizálása és a felelős döntésekről leszoktatott tömegember létrehozása, és hiába zártuk mi itt be a Terror Házába ezt a sötét múltat, a nyugati világban megint termékeny talajra látszik hullani az eszméje.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke kifejtette, hogy bár Havadtőy Sámuelre nemzetközi művészként tekintenek általában, és valóban világpolgár, mégis karakteresen magyar, és akkor sem tudott elszakadni Magyarországtól, amikor el akart. Hozzátette, hogy érdemes megtanulnunk tőle azt az örökös derűt is, amely ma sajnos nem karakteresen magyar.
