terror háza
Schmidt Mária: Nekünk sikerült legyőznünk Lenint, de a nyugatiaknak még nem (exkluzív interjú)
Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk - így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában. Az 1956-os forradalom 67. évfordulójára készült ünnepi beszélgetésben azt is kifejtette: a szabadságharcosokat a hazaszeretet vezette, nem bírták elviselni azt a szabadsághiányos létet, amit az idegen, szovjet uralom alatt szenvedünk el. Tűrhetetlen volt a számukra, ahogy nemzeti identitásunkat meggyalázták és a méltóságunkat a sárba tiporták. Mindezek együtt olyan erőt adtak nekik, hogy a nyilvánvaló túlerővel szemben is volt bátorságuk kiállni. Hozzátette: a szabadságunkért és a szuverenitásunkért örök harcot kell vívnunk. Schmidt Mária kérdésünkre - a Terror Háza új időszaki kiállításának apropóján - arról is beszélt, hogy nekünk sikerült legyőznünk Lenint és a kommunizmust, de a nyugatiaknak még nem. A professzor egy új világégés veszélyéről, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború háromféleképpen érhet véget. Az interjúban azt is elárulta, ezek közül melyik a legvalószínűbb. Személyes feladatunkról szólva pedig kijelentette: az embereknek alulról kell megszervezniük a köreiket.
Addig vicces a kommunista, amíg kicsipkézik, és bohóccá festik – Lenin és Sztálin eddig ismeretlen arca a Terror Házában
A Terror Háza sokat megélt, sok ocsmányságot látott falai közt nemcsak borzongani szabad a kegyetlenségeken, hanem adott esetben ki is lehet nevetni azokat a kisszerű bűnöző bohócokat, akik mindezt elkövették. A kommunizmus megvalósítása és az üldözések persze egyáltalán nem voltak viccesek az elszenvedők számára, az elkövetőket viszont csak az emelte ki a röhejes kategóriából, hogy hatalomra jutottak. Ahogy a torz kommunista ideológia mai hívei is nevetségesen erőlködnek az újbóli bevezetésén, de csak addig őszinte a mosolyunk, amíg ne adj' Isten hatalomra jutnak. A kommunizmus fő bűnözőiből csinált viccet Havadtőy Sámuel – külföldön ismert nevén Sam Havadtoy – magyar–brit–amerikai kortárs művész a Terror Háza Múzeum időszaki tárlatán, amelyet szerdán nyitottak meg Nagy bűntetthez nagy eszme kell címmel.
Schmidt Mária a PS-nek: Drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban (exkluzív videointerjú)
Az Európai Unió (amelynek nincs hadserege) lőszereket küld Ukrajnába. Mi lesz, ha az oroszok visszalőnek? – tettük fel a kérdést Schmidt Mária történész professzornak, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, mire így felelt: nagyon fontos döntések születtek a háború folytatásáról és drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban. Az EU lépésén túl egészen biztos, hogy a történelemkönyvek fontos dátuma lesz az orosz és a kínai elnök találkozója is.
’56-os hősökből volt a legtöbb a diákok videópályázatán
Átadták a Terror Háza Múzeumban a XX. Század Intézet videópályázatának díjait. A diákoknak egy-egy XX. századi hőst, példaképet kellett bemutatniuk, aki lehetett országosan ismert vagy helyi jelentőségű, vagy akár külföldi. Ennél közelebbi megkötés sem időben, sem földrajzi térben nem volt, a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázaton a diákok gondolatait és érzéseit mégis az 1956-os eseményekhez kapcsolódó személyek mozgatták meg.
Francia filozófus Budapesten: Európában sokan rokonszenvvel és csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják
A franciák 70 százaléka korlátozná az EU hatásköreit – mondta Alain de Benoist, a francia Új jobboldal nevű irányzat teoretikusa kedden, Budapesten. A filozófus, író a Terror Háza Múzeumban tartott előadást a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a XXI. Század Intézet együttműködésében 2015-ben indult Eötvös-előadások című rendezvénysorozat részeként. Alain de Benoist a Miért került válságba az Európai Unió a globalizáció korában? című előadásában a többi között arról beszélt, hogy Európában sokan rokonszenvvel és csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják. Hosszasan beszélt a globalizációról és az EU működésmódjáról, valamint az európai kontinens állapotáról történelmi, geopolitikai, gazdasági és kulturális szempontból.
Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
