Pesti Srácok

’56-os hősökből volt a legtöbb a diákok videópályázatán

’56-os hősökből volt a legtöbb a diákok videópályázatán

Átadták a Terror Háza Múzeumban a XX. Század Intézet videópályázatának díjait. A diákoknak egy-egy XX. századi hőst, példaképet kellett bemutatniuk, aki lehetett országosan ismert vagy helyi jelentőségű, vagy akár külföldi. Ennél közelebbi megkötés sem időben, sem földrajzi térben nem volt, a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázaton a diákok gondolatait és érzéseit mégis az 1956-os eseményekhez kapcsolódó személyek mozgatták meg.

Ahogy az egyén identitásának szerves részét képezik a tapasztalatai és példaválasztásai, a nemzeti jelképeink és hőseink a kollektív identitásunkban is fontos szerepet töltenek be. Ezért a pályázat fő célja az volt, hogy megláttassa a diákokkal a múltunk büszkeségre okot adó fejezeteit. A videópályázatot a tavaly szeptemberben elhunyt ’56-os szabadsághős, Wittner Mária emlékének ajánlották. Az egész országból, sőt a határon túlról is érkeztek pályamunkák.

– mondta el Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Elmondása szerint több pályázat új személlyel ismertette meg a zsűri történészeit, hiszen olyan helyi hősökről szóltak, akik adott esetben egy vidéki település ’56-os eseményeiben játszottak szerepet, vagy más szempontból voltak példamutatóak a videót készítő diák számára. Összességében a magyar hősök vitték a prímet számszerűleg is, a nemzetközi térből például Martin Luther Kingről, illetve Gorbacsovról szóló videó bukkant fel a pályamunkák között. Külön érdekesség az önmagát spanyol követségi ügyvivőnek kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca, aki több, mint ötezer zsidót mentett meg Budapesten a vészkorszakban – ő a harmadik helyezett Nagy Hajnalka Eszter videójának főszereplője. A második díjat nyert Bibercz Eliza ’56-os témát dolgozott fel, Havrila Béláné Sticker Katalin hazaszeretetét és önfeláldozását állította a középpontba, míg Peresztegi Hanna számára első díjat ért az az érzelemdús videó, amelyben a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter személyén keresztül állította párhuzamba az ’56-os fiatalokat a maiakkal. A zsűri döntésében a videós kivitelezés minősége, ötletessége, valamint az adott példakép alátámasztása egyaránt fontos szempont volt.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a kommunizmussal kapcsolatban a díjakat átadó Vincze Máté. A közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár azt fejtegette, hogy a hősök úgy születnek, ha kiállnak az igazságukért, akkor is, ha a világ egyik legnagyobb hadserege áll szemben. Idézte Wittner Máriát, aki a saját életére visszatekintve úgy fogalmazott:

Szondi Lipótra, a sorsanalízist kidolgozó pszichiáterre hivatkozva kiemelte, hogy az embereknek van egy öröklött sorsuk, amely a szülőktől, családtól, hagyományokból és hitből táplálkozik, de mindenkinek van egy választott sorsa is, amelyet maga alakít. Hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, az kizárólag rajtunk múlik – tette hozzá.

Fotó: Facebook/Terror Háza Múzeum

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.