Pesti Srácok

Múzeumok éjszakája: Izgalmas programokkal készül a Terror Háza

Az igazi hősökről és a kommunista diktatúra valódi történetéről szóló rendhagyó történelemórákkal és Slachta Margit szerzetesnővér, az első magyar női parlamenti képviselő életét bemutató tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket a Terror Háza Múzeumban június 24-én, a Múzeumok éjszakáján, olvasható a múzeum közleményében.

MTI

A helyszínre látogatók megtekinthetik Viktor Silov díszegyenruháját is, mely az idei rendezvény kiemelt műtárgya lesz. A tájékoztatás szerint a rendhagyó történelemórák és tárlatvezetések során a múzeumban látogatók többek között megtudhatják, hogy a százmillió ember halálát okozó kommunista diktátorokkal szemben kik voltak azok a valódi hősök, akik bátor kiállásuk miatt a diktatúra áldozataivá váltak, vagy éppen 1956-ban életüket adták a magyar szabadságért.

PestiSracok facebook image

A programsorozat részeként a Terror Háza Múzeumban szervezett rendhagyó történelemórák Békés Márton Mansfeld Péterről szóló előadásával kezdődnek, majd Farkas Sebestyén Marxista-leninista reneszánsz című, ezt követően pedig Lakatos Dorina Csillaghullás '89 című előadásaival folytatódnak - olvasható a közleményben. Mint írják, az este során az érdeklődők Dudás Bertalan előadásában a kommunista propagandaplakátokról szerezhetnek ismereteket. A rendhagyó történelemórák Balogh Gábor Brenner Jánosról szóló előadásával zárulnak.

Az összegzés szerint Apor Attila a XX. Század Intézet történésze az este folyamán két alkalommal tart rendhagyó tárlatvezetést A legmodernebb magyar nő - Slachta Margit című időszaki kiállítás földszinti termében. Az éjszaka során a múzeum harmadik emeleti előadótermében állítják ki Viktor Silov altábornagy, a hazánkból 1991. június 19-én utolsóként távozó szovjet katonatiszt díszegyenruháját, amelyet 2021-ben adományozott a múzeumnak. Az érdeklődők az egyes előadások közötti szünetekben megtekinthetik a Silov altábornaggyal készített korábbi videóinterjút is - írják.

A múzeum előtti sétányon továbbra is várja az érdeklődőket az Együtt, szabadon - Magyar Cigány Hősök című kültéri tablókiállítás - emlékeztet a közlemény.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.