Pesti Srácok

Az 1944. október 9-i szovjet légitámadás áldozataira emlékeztek Beregszászon

Az 1944. október 9-i szovjet légitámadás áldozataira emlékeztek Beregszászon

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közösen emlékezett meg Beregszász 1944. október 9-i szovjet bombázásának mintegy kétszázötven áldozatáról pénteken a beregszászi köztemető honvédparcellájánál, majd a beregszászi vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál.

Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közös megemlékezésének első helyszínén, a beregszászi köztemető honvédparcellájában Szilágyi Mátyás főkonzul felidézte a hetvenhét évvel ezelőtti szomorú eseményeket. A várost a háború addigi időszakában egyszer sem érte légitámadás. Azon a tragikus napon huszonhét szovjet bombázó mért légicsapást a beregszászi vasútállomásra és környékére. A támadás a vasúti híd, az állomás épülete és vágányhálózata, valamint egy sebesülteket szállító vasúti szerelvény ellen irányult, de a környék lakóépületeire is számos bomba hullott. A pánikszerűen menekülőket géppuskatűz alá vették, ezért nagyon sok volt a civil áldozat is. A történtekről a szovjet időkben nem lehetett nyíltan beszélni – mondta Szilágyi Mátyás.

– szögezte le a diplomata, aki rámutatott a megbékélés fontosságára is. A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákjainak verses összeállítását követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit. A vasútállomás falán elhelyezett emléktáblánál Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica civilszervezet igazgatója arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy több mint ezer kilométerre Beregszásztól, Kelet-Ukrajnában jelenleg is dörögnek a fegyverek, és sok helyi magyar és ukrán nemzetiségű fiatalember halt meg a hét éve tartó harcokban, olyanok, akiknek még nem lett volna szabad meghalniuk.

PestiSracok facebook image

– zárta gondolatait Pallagi Marianna. Ferenci Attila, a beregszászi magyar színház színművésze az alkalomhoz illő katonadalokat adott elő, végezetül a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az áldozatok emléktábláját.

Forrás: MTI; Fotó: Kárpátalja.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.