Kocsmai igazságok – A vadászat nemcsak egy foglalkozás, az amerikai nagykövet meg továbbra sem ismeri ki magát nálunk

A nagy szurikáta-felháborodás óta nem volt ekkora felhorgadás a magyar közvéleményben, mint most, amikor valami puskás ember lelőtte azt a szegény farkast. A pontos tények ismerete nélkül nem tudjuk, hogy a pasas szimplán csak hülye, akinek nem kellene puskával járkálnia, vagy egy olyan barom, aki megérdemli azt, amit az internet népe kíván neki. Vagy esetleg a kettő között valahol. Magyarországon hála Istennek nagyon kevés embernek van fegyvere – ez maradjon is így –, az is biztos, hogy többnek, mint kellene; ezen még dolgozhatnak a hatóságok. Második témánk talán a lövöldözésről jutott eszünkbe. A baráti Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete megint olyat mondott, amilyet kb. a Momentum pártelnökei szoktak, teljes történelmi tájékozatlanságról tanúbizonyságot téve. Pressman úrnak és a stábjának ugyanis nem igazán volt meg, hogy ide 1945-ben a szovjetek nem felszabadítani jöttek be. Ahogy az sem, hogy mit csináltak utána. Mindegy, Pressman úrnak nem kell aggódnia, megszeretni már úgysem fogjuk. Kroó Zita és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd