Pesti Srácok

Kocsmai igazságok – A vadászat nemcsak egy foglalkozás, az amerikai nagykövet meg továbbra sem ismeri ki magát nálunk

A nagy szurikáta-felháborodás óta nem volt ekkora felhorgadás a magyar közvéleményben, mint most, amikor valami puskás ember lelőtte azt a szegény farkast. A pontos tények ismerete nélkül nem tudjuk, hogy a pasas szimplán csak hülye, akinek nem kellene puskával járkálnia, vagy egy olyan barom, aki megérdemli azt, amit az internet népe kíván neki. Vagy esetleg a kettő között valahol. Magyarországon hála Istennek nagyon kevés embernek van fegyvere – ez maradjon is így –, az is biztos, hogy többnek, mint kellene; ezen még dolgozhatnak a hatóságok. Második témánk talán a lövöldözésről jutott eszünkbe. A baráti Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete megint olyat mondott, amilyet kb. a Momentum pártelnökei szoktak, teljes történelmi tájékozatlanságról tanúbizonyságot téve. Pressman úrnak és a stábjának ugyanis nem igazán volt meg, hogy ide 1945-ben a szovjetek nem felszabadítani jöttek be. Ahogy az sem, hogy mit csináltak utána. Mindegy, Pressman úrnak nem kell aggódnia, megszeretni már úgysem fogjuk. Kroó Zita és Bálint Botond a Kocsmai igazságokban.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.