Az évtized dunai áradása elleni védekezés tizedik napján kedvező hírek érkeznek a Duna felső folyásról és Budapestről: lassan, de folyamatosan apad az ár. Budapesten tegnap reggel 5 órakor 830 centiméteren tetőzött a folyó, ma reggel 9 órakor már 795 centimétert mutattak a vízmércék. Ugyanakkor a főváros alatt az országhatárig folyamatosan és rohamosan nő az ár. Bajánál már 886, Mohácsnál 844 centiméter a víz. A várakozások szerint sehol nem várható, hogy a folyó eléri a 2013-as rekordszintet. A védekezés hangsúlya most a gátak figyelésén, a szivárgások, buzgárok megfékezésén van. A védekezést nyomon követők számára feltűnhetett, egyre több a mobilgát, amiből a PS három félét is talált.
A Duna felső folyásán a fővárosig végig apad a folyó, ám a készültséget továbbra is fenntartják méghozzá zömmel a legmagasabb, III. fokú készültséget. Az évtized árvíze szerencsére sehol sem érte el a 2013-as nagy árvíz tetőző szintjét.
Budapesten szombaton reggel 5 órakor 830 centiméteren tetőzött a Duna, 2013-ban 891 centiméter volt a csúcs. Ma reggel 9 órakor 795 centimétert mutattak a vízmércék a fővárosban, a vízhozam is csökken, a hozam ma reggel 7708 m3/s volt.
A Duna a szlovák határtól Budapestig – eddig – egy helyen, Pilismaróton okozott komoly feszültséget a profi szakembereknek és az őket segítő civileknek. Pénteken Pilismarótnál egy szakaszon annyira átázott a gát, hogy megcsúszott.
Búvárok segítségével 16 óra alatt tudták megfogni a gátat. A búvárok az árvízi oldalon fóliával terítették le a gátoldalt a víz alatt, a fóliát kövekkel, homokzsákokkal súlyozták le, így a gát már nem csúszik tovább. Az árvíz levonultával várhatóan újra kell majd építeni az adott szakaszt.
Tanultak a 2013-as árvízből, egyre több a mobilgát
Az árvízi védekezést nyomon követve feltűnő, hogy egyre több mobilgátat építenek szakemberek és a civilek egyaránt. Például Győrben, Visegrádon, Nagymaroson, Budapesten egyértelműen kiválóan vizsgáztak az alumínium mobilgátak. A PS három fajta mobilgátat látott a védekezésben, a legprofibb és időtálló az alumínium mobilgát.
Normál hétköznapokon a gátakból semmi sem látszik, csak a talajt szemlélő számára. A gátoszlopainak alapjait fixen beépítik a földbe, árvíz közeledtével az oszlopokat ezekhez rögzítik csavarokkal, majd az U-szelvényű oszlopokba csúsztatják egymásra helyezve a védőlapokat. A gyakorlat bebizonyította, igen hatékony védekezési mód, aminek prototípusát Szentendrén a nagy árvízkor tesztelték élesben 2013-ban.
Szentendrén 2013-ban élesben mutatkozott be az első mobilgát
Tizenegy éve, június első felében minden idők legnagyobb árvize vonult le a Dunán. Szentendre a figyelem középpontjába került, hiszen eddig még sehol nem alkalmaztak hazánkban árvízi védekezésre mobilgátat – írja a Szentendre+ blog.
A mobilgát felállítására több nappal az árvíz előtt, már június 3-án sor került. Június 6-án a másodfokú, másnap a harmadfokú árvízvédelmi készültséget is elrendelték. Lezárták a Pap-szigetet és a Dunakorzót. 6-án a 20 ezer homokzsákból 5070 került felhasználásra. 200 önkéntes, 50 honvéd, 6 tűzoltó, 18 rendőr, valamint 6 polgárőr segítette az aznapi védekezést. Június 8-án Dr. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Védelmi Bizottság elnöke elrendelte, hogy a Városkaputól a 11-es úton kizárólag a Dunakanyarban élők jöhetnek be. A kritikus napokon több vezető politikus, így Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter is megjelent a városban, s a védekezésben is segítettek. A Duna Szentendrénél végül minden eddigi rekordot, így a 2002-es és a 2006-os szintet is jócskán megdöntve, június 9-én, 796 centiméteren tetőzött.
A mobilgát segítségével megóvták a várost, mint ahogy most is.
Nagymaroson most tesztelték élesben a mobilgátat, sikerrel
Nagymaroson kifejezetten a helyi adottságokra tervezték és építették meg most először az alumínium mobilgátat. Három nap alatt keddre készült a 2500 méter hosszúságú védmű, amely 780 centis vízállásig véd a Dunától. Végül 684 centiméteren tetőzött a folyó pénteken 21 órakor, azóta apad a víz, ma 9 órakor 631 centiméter.
A mobilgát megépülését nagyban segítette a térség országgyűlési képviselője, Rétvári Bence és Nagymaros polgármestere, illetve önkormányzata. Együttműködésük pedig példaadó (a Római Part kapcsán a főváros és a III. kerületi önkormányzat figyelmébe ajánlva!)
Visegrád is gond nélkül ellenállt az árnak, mobilgáttal
Nagymarossal szemben, a Duna jobb partján Visegrád is nyugodtan nézhetett szembe az évtized árvízével. A hét elején már állt a mobilgát, amit Orbán Viktor miniszterelnök elsőnek látogatott meg hétfőn. A védművet a visegrádi árvízvédelem kiépítésének első szakaszaként 2015 decemberére építették ki, a mobilfalas rendszer 1440 méter hosszú. A 9 éve megépített védmű összesen 3150 méter hosszú, részben mobilfalas, illetve hagyományos földtöltésből álló gátrendszer. Ami ismét sikeresen védte meg a történelmi Visegrádot az ártól.
Dunaszekcsőn vízzel töltött mobilgátat vetettek be
A Mohácstól északra található Dunaszekcső speciális helyzetben van. A település nagy része a Duna menti löszfalra, illetve dombra épület, ám az ófalu a rév környékén, árvízi területen van, amit minden árvízkor meg kell védeni. Idén is többszázan dolgoztak itt, 1600 méter hosszan kiépítve a védműveket. Még Mohácsról is jöttek, többezer homokzsákot raktak le, de a katasztrófavédelem új technikát is bevetett: vízzel feltöltött, hatalmas műanyagalapú, cső alakú mobilgátakat. A védműbe addig szivattyúzzák a Duna vízét, amíg a folyó és a védmű belsejében azonos a nyomás, így a víz egyenlíti ki az árvíz nyomását. Gyors, igen hatékony ideiglenes védmű. Ott állítható fel, ahol csak szükség van rá.
Van mobilgát a Római Parton, magán-gát
Pártai Lucia tett közzé fotókat a Római Parti magán-mobilgátról.
“Működő magán-mobilgát a Rómain, már 2013-as rekord idején is. Személyesen láttam a létráról, saját fotók. Idén is működött.
A Római Part minden árhullámkor botrányokat gerjeszt. A Főváros és a kerületi önkormányzat egymásra mutogat. A hivatalos védvonal a Király – Nánási út magasságában van, itt védekezik idén is a Főváros, agyagfallal védve 55 ezer lakót és házaikat, lakásaikat. A hivatalos védvonaltól a Dunáig árterület, ahol 70 hektáron legalább ezren élnek, engedélyezett ingatlanaikban. Őket mobilgáttal lehetnek megvédeni az ártól, kétszáz méteres szakaszon a lakók meg is tették ezt – lásd Pártai Lucia fotóját.
Tarlós István óbudai polgármesterként elkészítette a mobilgát terveit, ám helyi zöldek és lakók megfúrták a védmű telepítését. Most meg egymásra mutogatnak…Ki érti ezt?
Facebook
Twitter
YouTube
RSS