Stílszerűen november 25-én, vagyis a Magyar Labdarúgás Napján nyílt meg a Puskás Múzeum a Puskás Aréna toronyépületében. A földkerekség legismertebb magyarjáról igazán méltó helyen, a róla elnevezett aréna kultikus épületrészében nyílik állandó kiállítás, amely nemcsak Puskás Ferenc, de az egész Aranycsapat előtt is különleges emléket állít. A múzeumot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. Az ünnepségen köszöntőt mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid igazgatója, Csányi Sándor az MLSZ elnöke és Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója is.
A Puskás Aréna toronyépületében létesült Puskás Múzeum avatóünnepségén megjelent mások mellett Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Ádám sportért felelős államtitkár, Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem rektora, Rátgéber László kosárlabda-akadémia vezető és számos egykori és jelenlegi sportcsillag, futballnagyság. Az ünnepség kezdetén Megyimórecz Ildikó a Magyar Állami Operaház szopránja énekelte el a magyar Himnuszt és a Real Madrid himnuszát. Az énekesnőt a Nemzeti Filharmonikusok koncerthelyettese, Bodor János kísérte hegedűn. Ezt követően elsőként Schmidt Mária történészprofesszor mondta el köszöntőjét.
„Sokan kutatták és kutatják, mi volt Puskás titka? Régóta nem focizik, sőt, hosszú ideje nincs is már közöttünk. Mégis van valami titok körülötte. Puskás sporteredményei statisztikai szempontból is különlegesek, de legalább olyan fontos, hogy emberi minősége is példás. A hazaszeretetet, a hűséget és a csibészséget is képviseli. Aztán egy ponton rájöttem, hogy úgysem fogok rájönni Puskás titkára, mert vannak, akik egyszerűen megfejthetetlenek. Jobb, ha a titok titok marad. A most megnyitott múzeum látszólag Puskás Ferencről mesél, de valójában rólunk szól, magyarokról. A legjobb tudásunkat, szándékainkat tettük bele a múzeum megalkotásába, úgy akartuk megmutatni ebben a múzeumban Puskást, hogy közben Magyarországot is láttassuk. Mert ha bárhol a világon azt mondjuk, Puskás, azonnal rávágják: Magyarország.”
A történészt Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, a FIFA alelnöke követte. Köszöntőjében kiemelte, hogy nem csupán múzeummegnyitó van, de a Magyar Labdarúgás Napja is. Ennek kapcsán rövid történelmi áttekintést adott a magyar labdarúgás gazdag történetéből. Kiemelte, hogy elsők között alakult meg a magyar szövetség, vagyis élenjárók vagyunk a labdarúgás történetében világviszonylatban is. A későbbi évtizedekben is rendkívüli sikerek fűződtek a magyar focihoz.
Csányi Sándor MLSZ-elnök, a FIFA alelnöke.
„Az Aranycsapat még a magyar labdarúgás gazdag történetéből is külön fejezetet érdemel. Azt lehet mondani, hogy ennek a csapatnak valamennyi tagja megérdemelne akár egy külön múzeumot, hiszen olyan klasszisok voltak a tagjai, akik az egyetemes labdarúgás legendái is lettek. Jómagam élete utolsó szakaszában ismertem csak meg Puskás Ferencet, de amit hallottam róla, az alapján elmondható, hogy igazi vezér volt, és nem volt egy depressziós alkat… Nagyon köszönöm a magyar kormánynak és a múzeumot megalkotó történészeknek, hogy létrehozták ezt a nagyszerű helyet, amely reményeink szerint ösztönzést és motivációt is jelent majd a fiatalok számára.”
Az MLSZ-elnök köszöntőjét követően Gianni Infantino, a FIFA elnöke videóüzenetét vetítették le, amelyben üdvözölte a múzeum létrejöttét, világszínvonalúnak nevezve azt és jelezte, hogy igyekszik mihamarabb személyesen is felkeresni. Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a Real Madrid arról is nevezetes, hogy megbecsülik legendáikat. Ezek között a legendák között is kiemelendő Puskás Ferenc személye, aki társaival – Alfredo di Stefanóval, Gentóval és Santamariával – örökre megváltoztatta a labdarúgás történetét.
Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója.
„A Real Madrid nemcsak úgy emlékszik Puskás Ferencre, mint egy remek játékosra, hanem úgy is, hogy olyan ember volt, aki a klub számára fontos értékeket kiválóan képviselte. Ezek az értékek, a kemény munka, az önfeláldozás, a csapatszellem, a tisztelet, a bajtársiasság és az alázat. Ezeket sosem felejtjük el Puskásnak, miként azt sem, hogy milyen nagy szerepe van abban, hogy ebben a nagyszerű országban is nagyon sokat szurkolnak klubunknak!”
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte avatóbeszédét, hogy 2010-ben, amikor elkezdték a kormányzati munkát, labdarúgásunk szinte romokban hevert. Hiába a korábbi fényes sikerek, ezek a sikerek eltűntek, labdarúgásunk szürkévé vált. A magyar futballnak eleve sajátos viszonya volt a futballal a kommunizmus idején. Egyfelől sikereket hozott, legitimálta is a rendszert, de a nemzeti érzés – “Ruszkik haza, hajrá Magyarország, hajrá magyarok” -, amely a sikerekhez tapadt, komoly félelmet is kiváltott a kommunistákból. Hasonló volt a helyzet a Népstadion kapcsán is.
„Itt maradt nekünk torzón, a befejezetlen, csorba, felemás, szárnyaszegett épület. Arra gondoltam, hogy jó lenne egyszer végre megépíteni a nemzet stadionját, amelyet öt éve felavathattunk és amellyel százéves álom vált valóra. Az eltelt öt évben megéltük, hogy Európa-bajnoki csoportmeccseket rendezhettünk, nemzetközi kupadöntőknek adhattunk otthont. Sőt, 2026-ban nálunk rendezik majd a BL-döntőt, vagyis kiérdemeltük a legrangosabb klubmérkőzés megrendezését.
Orbán Viktor beszédében kiemelte, milyen nagy utat tett meg a magyar labdarúgás a mögöttünk hagyott években.
Nagy utat tettünk meg – értékelt a miniszterelnök – hiszen ma már telt ház előtt játszik a válogatott, amely ráadásul komoly skalpokat is begyűjtött az elmúlt években. Az új Puskás Aréna pedig a magyar labdarúgás megújulásának jelképévé is vált. A fanyalgók kórusa lassanként elhalkult, és most már nehéz megmagyarázni, hogy ha MÜPÁ-ra vagy Operára lehet költeni, akkor nemzeti futballstadionra miért ne lehetne?
„A falusi pályák korlátjára támaszkodva elmesélt legendák, az időnként cirkalmas edzői intelmek, a fiaikkal és unokáikkal meccsre járó emberek igenis kultúrát képviselnek. És ez a kultúra majdnem megszakadt, mert olyan legendákat vesztettünk el, mint Puskás, Kubala, Czibor, Kocsis vagy Guttmann. Ennek a legendáriumnak megtestesítője az Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc. Sokunknak, nekem is ő már Öcsi bácsi volt, aki aggódott a magyar labdarúgásért és látta, hogy a futball válság felé tart. Mi megígértük neki, hogy előbb-utóbb talpra állítjuk a magyar focit!”
Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Ha Sárosiék és Puskásék eljutottak egykor a csúcs közelébe, akkor hinnünk kell abban, hogy lesznek még, akik hasonló sikereket érnek el – fogalmazott Orbán Viktor.
„Néha már látunk angol—és németverést és hiszek abban, hogy egyre gyakrabban lesz részünk ilyenben a jövőben is. Jelentős a fejlődés. Növekszik az igazolt játékosok száma, megújultak az élvonalbeli csapatok otthonai és egyre több az akadémia, ahol képezzük a jövő reménységeit. Ismét van kupasiker klubszinten, ismét van klasszis játékosunk az egyik legkiválóbb klubban. Természetesen szurkolók is vagyunk és egy szurkoló sosem elégedett. Ráadásul volt egy adósságunk. A Puskás Arénát mindeddig nem tekinthettük befejezettnek. Tartoztunk azzal az Aranycsapatnak és kapitányának, hogy méltó emléket állítunk nekik. Köszönetet mondok Schmidt Máriának, és munkatársainak, akik nagyszerű múzeumot hoztak létre.”
Schmidt Mária történészprofesszor találta ki és alkotta meg csapatával a múzeum elrendezését.
Amint azt Orbán Viktor is kiemelte avatóbeszédében, a Puskás Múzeum alapvető koncepcióját Schmidt Mária történész alkotta meg, annak kialakításában pedig több tucatnyi szakértő is részt vett. Fontos tudni, hogy bár a múzeum Puskás Ferenc nevét viseli, nem csupán a korábbi világklasszisnak, de az egész Aranycsapatnak is emléket állít. Korábban soha nem látott emléktárgyak, különleges ereklyék idézik meg azt a csapatot, amely nemcsak a zöld gyepen alkotott maradandót, de egy olyan korszakban okozott elképesztő örömet a magyarságnak, amikor – a kommunista diktatúra iszonytató erejű igáját nyögve – más boldogsága nemigen volt ennek a nemzetnek.
Az avatóünnepség végén Orbán Viktor, Schmidt Mária, Csányi Sándor, Emilio Butragueno, valamint Bíró Péter a Nemzeti Sportügynökség elnök-vezérigazgatója aláírták a Puskás Ferenc nevével ellátott fekete bőrlabdát.
Vezető kép: Orbán Viktor beszéde a Puskás Múzeum avatóünnepségén a Puskás Arénában. A fotók a szerző felvételei.
K
2024-11-25 at 15:51
*****
–A kleptomániás liberális kormányzásnál ezerszerte jobb a jelenlegi kormányzás, aki a kleptomániás liberálisokaz visszasírja az nemnormális.
Az egész világ irigyli a magyarokat hogy ilyen eredményes miniszterelnöke van, a magyar kormányzás példakép külföldön.
Illés Béla
2024-11-25 at 15:34
Puskás és az arnyacsapat megérdemelnek egy múzeumot, ez nem vitás. De szerintem nem most van ennek az ideje, amikor a földbe kormányozta a gazdaságot Orbán és lúzer kormánya. Előbb a gazdaságot tessenek rendbehozni, utána jöhet a múzeum!
futóbolond
2024-11-25 at 15:17
meg azért is, mert meggyalázták puskás nevét egy pénzmosodával. egy világon egyedülálló akadémia, ahol néger játékosokat nevelnek a magyar fiatalokból.
dr. Kolompár G.
2024-11-25 at 14:53
Sas 2024-11-25 at 13:13
Ez a laptop példa kicsit demagógra sikeredett. Még szép, hogy az 50 IQ-s focisták támogatássán kívül másra is telik,. Azonban a focistákon és az egyszem fizikai Nobel díjason kívül van még kilencmillió ember az országban, aki tátott szájjal nézi a kormány hitelből történő pénzszórását. De ha már Nobel díjas fizikus. Magyarországnak gyakorlati tudósokra van szüksége, nem csilliárdokért vizsgált olyan folyamatok elemzésére amivel egyszer még a földet fel fogják robbantani.
Az operát pedig a közönségnek kellene eltartania. Nem tízmilliárdokat költeni közpénzből a pénzes sznobok szórakozására. Egy kiskeresetű négytagú család az állatkertet nem tudja megfizetni, vagy egy hétre nyáron a Balatonra lemenni. A bankok, a MOL és a többiek dőzsölnek, a kórházakból pedig mocskos halálgyárak lettek. A “kakaóbiztos” számítógép az maga volt a förtelmes pénzszórás, de a Fideszes laptop az maga a gyönyör. Orvosok, mentősök mentenek életet, mérnökök terveznek csodákat -akiket senki soha nem fog méltatni -, de Magyarország legnagyobb büszkesége most éppen egy primitív focista, aki még beszélni is alig tud, olyan sötét. Gratulálok.
túródóra
2024-11-25 at 14:13
Mi van a forinttal ? Miniszterelnök Úr ! Menjenek már ezzel a szarsággal a faxomba. Mi értelme van ennek a baromságnak? Én is szeretem a focit , de soha nem érdekelt Puskás, pedig 1960.-tól fújom az NB I-et.
Igaza volt a Führernek
2024-11-25 at 14:08
Értem én: mivel értékelhető magyar futball ma már nincsen, ezért ilyet csakis a múzeumban lehet találni.
Egyébként meg az “arany”csapat csak ezüstérmes lett a VB-n, úgyhogy valóban túlzás “arany”-nak nevezni.
Maximum “ezüst”-nek lehetne hívni.
És ezt az Ezüstcsapatot valóban: ma már az NB III akármelyik csapata elpicsázná.
Ja, és amikor nagyok voltak, az emberiség lélekszáma még 2 milliárd sem volt és az egész világon volt maximum harminc “fuball-nemzet”.
Nem volt nagy kunszt vakok országában félszeműként királynak lenni egy ilyen mezőnyben.
És a csöppet sem anyagias Puskás volt az, aki bevezette a kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci elvét.
K
2024-11-25 at 13:48
–Sajnos ma már jelenleg NINCS magyar futball, mert például az OTP Bank Liga ( MB1-es ) csapatai is csak kis százalékban tartalmaznak magyar játékosokat . A java része külföldi állampolgár, és egyébként is…:
–Sajnos az egész magyar társadalom évszázadok óta bevándorló központ Európában, és 100 évente már TÖBBSZÖR kicserélődött a TELJES lakosság.
–Így a magyar állampolgárok se magyarok eredetileg , az egyik fele magyarosította nevét, a más fele nem magyarosította a nevét, már több száz éve nem divat a külföldi név magyarosítása.
–Ezért sincs a magyar embernek magyar identitástudata , és ezért is sok a hazaáruló Magyarországon különösen a liberális ellenzékben.
Ennek a tragikus megosztottságnak egyik tünete a külföldiekből álló “magyarnak” nevezett magyar futball.
–A magyarosított nevű Puskás Ferenc apai ágon sváb német származású családba született Purczeld Ferenc néven , tehát ő sem volt magyar származású.
–A labancok most is köztünk élnek , és egy “FOCI TELJESÍTMÉNY” nem tudja feledtetni a 400 éves német kizsákmányolást és elnyomást.
–A teljes lakosságcsere az egy valós veszély jelenleg is , mint ahogyan történelmünk során sajnos TÖBBSZÖR is bekövetkezett.
–“Baromság” az ha valaki a tényeket nem veszi tudomásul. Akinek meg ez a pénzügyi érdeke hogy eltusolja a teljes lakosságcserét “VENDÉGMUNKÁSNAK” nevezni azt, az érthető ,…..de nem helyeselhető.
GJ
2024-11-25 at 13:45
AHA!
Nagy hiátus, miközben az egész közigazgatásunk egy határ szar!
Sas
2024-11-25 at 13:15
……….jár Operába is, és a műszaki-tudományos dolgokat is imádja.Ergo nem holmi retardált sport-mániás.
Sas
2024-11-25 at 13:13
OV-nak köszönhető, hogy pl. vannak laptopok az iskolákban-ezek után rágalmazzák, hogy neki csak a spórt fontos-miközben a Nobel-díjas fizikust is itthon tudjuk alkalmazni-vezető pozícióban-de az OPERA IS FEL LETT ÚJÍTVA-AZT IS SZERETI.
Sas
2024-11-25 at 13:09
MESE, HOGY OV sportmániás-minden más múzeumot is felújíttatott-AZTÁN A FIZIKAI NOBEL-DÍJASUNK IRÁNYÍTJA A HAZAI KUTATÁS-FEJLESZTÉST.
Királytigris
2024-11-25 at 13:08
dr. Kolompár G.2024-11-25 at 12:47!
Képbe helyezlek: Egy fociban állandóan frusztálódó közönségnek kell egy kis mákony, egy kis delérium, hogy volt Aranycsapatunk. Az igaz, hogy olimpiai bajnokok voltak Puskásék, de akkor a profi focisták nem vehettek részt az Olimpián. Amióta ez nincs így, azóta még az olimpiára, mintúgy a VB-re sem képesek a magyar focisták kijutni. Persze ennek ellenére pumpálják bele a közpénzek milliárdjait.
A berni döntőt meg a maximális amatőrizmusukkal veszíteték el. Profik között az amatőröknek annyi esélyük van, mint kis mókusnak az erdőtűzben a túlélésre.
Egyébként más sportágakhoz képest, ahol Olimpiai, és világbajnokok százaival rendelkezünk, tényleg a magyar foci a béke ülepe alatt van, a milliárdok belepumpálása ellenére is.
Szerintem itt már nem a fociról van szó….
Sas
2024-11-25 at 13:07
VAN MINDEN-MÚZEUM-PL.SZÉPMŰVÉSZETI-PL. TUDOMÁNYOS-MÉNE LEGYEN ILYEN IS?Egyébként pl.a Szépművészeti nagyobb.Ez mértéktartó.
dr. Kolompár G.
2024-11-25 at 12:47
Nagy szart állít emléket az egész “aranycsapatnak”. Akkor miért nen aranycsapat múzeum? Maga az aranycsapat kifejezés is barokkos túlzás egy olyan csapatra vonatkozóan, amely egy VB -t sem nyert. Ha pedig visszanézzük a régi felvételeket, akkor láthatjuk, hogy bármelyik középmezőnybe tartozó mai csapat simán elverné őket. (Ezért nem találunk ötven évvel ezelőtti magasugró fenoménról múzeumot sehol a világon, mert a 120 centis csúcsát már a 14 évesek is megdöntik.)
A sport imádatát minden elébe helyező fanatikusok arra szoktak hivatkozni, hogy a sport ismertséget és sikert hoz az országnak. Ha viszont az eredményességi rangsort állítanánk fel az elmúlt száz év magyar sport eredményességében, akkor a foci valahol hátul kullogna. Igaz, Orbánnak a foci a mindene. De miként lehet egy sikeres csapatból mindig csak ugyanazt az egy embert kiemelni? Szokás azt mondani, hogy a szív a legfontosabb szervünk. Muhaha. Kiveszem a többi szerved, aztán b..meg a szívedet.. Puskás volt a csapat szíve? Ráadásul még ez sem igaz.
Solaris
2024-11-25 at 12:41
“Ezt követően elsőként Schmidt Mária történészprofesszor mondta el köszöntőjét.”
Esetleg öröklésprofesszor…
-zombigyerek annukádja.
Bocsánat, Nemzetes Asszony, a Magyar ember az Istent is tegezi,
a szélhámosokat meg elküldi, ahova valók.
Ágoston Balázs
2024-11-25 at 12:31
Puskás Ferenc amúgy a Kispestben, majd az azt magába olvasztó Honvédban lett világsztár. Csak hogy ne tévedjünk.