Orosz és ukrán oldalakon is nyilvánosságra került egy tervezet, amelyben állítólag az látható, hogy milyen kondíciók mellett lenne hajlandó békét kötni az orosz elnök. Nem ez az első hasonló dokumentum, azonban ennek érdekessége, hogy az ukrán források úgy írnak róla, mint a Donald Trump elé terjesztendő orosz feltétel a konfliktus leállításához, az orosz oldalakon pedig mint “2045-ig megvalósítandó célt” emlegetik.
Több orosz és ukrán oldalon, melyek közül a legmegbízhatóbb talán az Interfay-Ukraine, is megjelent egy állítólag a Kremltől szándékosan kiszivárogtatott tervezet, ami arra vonatkozik, hogyan rendezné Ukrajna helyzetét a háború végeztével Oroszország. Az ukrán források szerint ez az a béketerv, amelyet Vlagyimir Putyin Donald Trumpnak fog átadni az amerikai elnök januári beiktatása után.
Az orosz források viszont kihagyták az egyenletből a megválasztott amerikai elnököt, ott inkább arról írnak, hogy ez volna az a terv, amit Moszkva 2045-ig szeretne megvalósítani Ukrajnában, lassú lépésekben, melyek közül az első a fegyveres konfliktus leállítása lenne.
De mi volna ez a terv, és mi közünk nekünk hozzá?
A tervezet egy térkép kíséretében jelent meg a közösségi médiában, majd egy-két hírportálon, amelyen Ukrajna három befolyási zónára való felosztása látható:
Két új ország Európában
A térképen látható hármas felosztás jobbról balra:
Új területek (vörössel) – ezek volnának azok a régiók, amelyeket Oroszország bekebelez és teljes egészében magához csatol. A terület nagyjából egyezik azzal az övezettel, amely jelenleg is orosz kézen van, kisebb-nagyobb eltérésekkel a front várható alakulásának tükrében.
Oroszbarát államalakulat – ez a középső térség, a tulajdonképpeni “szurdzsik vidék” (a térképen sötét sárga), egy orosz bábkormány által vezetett egyik új ország, amely a mai Ukrajna helyén jön létre. A terület amolyan átmeneti zóna volna Kelet és Nyugat között, mivel oroszbarát vezetést kapna, de nem tartozna Moszkva fennhatósága alá, így ütközőzónaként szolgálna egy esetleges konfliktus esetén.
Vitatott területek – és el is érkeztünk a dolog mókás részéhez. A térképen világos sárgával jelölt régiók, a nyugat-ukrán területek és Kárpátalja ugyanis minden egyes forrásban másként kerül említésre. Az Interfax-Ukraine szerint ez egy újabb államalakulat lenne, Nyugat-barát kormányzattal, Lemberg központtal, ahol megkezdhetnék az “Európához való csatlakozást” (már ha akkor még lesz EU, de ez egy másik kérdés).
Az orosz források azonban ezt máshogy látják. Egy-két helyen ugyanis felmerült az a lehetőség, hogy a térség azért kapta a “vitatott területek” elnevezést, mert ezek hovatartozásáról Moszkva tárgyalni kíván Budapesttel, Varsóval és Bukaresttel, ugyanis e három ország között szeretnék felosztani azokat. Itt jön képbe, hogy az orosz oldalakon az szerepel, hogy “béketerv 2045-ig”, vagyis ezen régiók hovatartozását eddig az időpontig kellene tisztázni.
Hol a bökkenő
A bökkenőt éppen a mókás rész jelenti, az ugyanis, hogy 2045-re talán esetleg Magyarország megkaphatja Kárpátalját egy rendkívül távoli, és meglehetősen kétséges ígéret. Ne is adjunk ennek hitelességére túl sokat! Viszont képzeljük el, hogy a tervezetről szóló két elmélet valahol együttesen igaz.
Nevezetesen tegyük fel, hogy Oroszország valóban hasonló tervekkel rendelkezik, ezeket be is akarja mutatni a következő amerikai elnöknek, de a vitatott területek kérdése valahol a két magyarázat között áll: Moszkva nem arról fog velünk, a lengyelekkel és a románokkal tárgyalni, hogy felossza közöttünk ezeket a régiókat, hanem hogy ledobja magáról ezeknek a terhét, hiszen a háború befejezését követően az ultranacionalista fegyveres hordák valószínűleg majd éppen arrafelé fognak felsorakozni. Így pedig szerintük értelemszerű, hogy az USA bevonásával kinevezik a három érdekelt NATO-tagállamot, melyek a régió békefenntartását látják el.
A fentiek természetesen kizárólag elméletek, és annak, hogy kiderítsük mi válik belőlük valóra, elsősorban tudnunk kellene, hogy ki lesz az úr Washingtonban és Moszkvában húsz év múlva…
Fotó: Telegram
Facebook
Twitter
YouTube
RSS