Pesti Srácok

A nincsből kér Ukrajna párat, a kevésből meg sokat Németországtól

Zelenszkij padlón: a fegyverszállítmányok leállnak.

Mióta az USA Trump utasítására ismét felfüggesztette a fegyverszállításokat Ukrajnába, Kijev figyelme Berlinre összpontosul, onnan várják a megváltást. De amiből az amerikai raktárakban kevés van, abból Berlinben nulla, így továbbra is csak ígéreteket, sajtóközleményeket és konferenciákat tárolhatnak be. 

Mértéktartó és nem vágyvezérelt katonai elemzők szerint az ukrán légvédelem gyakorlatilag nyárra megszűnt létezni: kifogytak az eszközeikből, az oroszok pedig már nemcsak a hiperszonikus rakétáikkal, hanem az olcsó drónjaikkal is szabadon garázdálkodhatnak. Az éjszakánként indított 500, néha 1000 db. Geran-2-es típusból pedig alig néhányat képesek semlegesíteni elektronikus hadviselési eszközökkel, a fővároson kívül gyakorlatilag nullát. Nyilván a helyzeten a sikerpropaganda nem javít, ezért a „szakértőkön” kívül a diplomatákat is mozgósították, hátha a németektől még el lehet még kérni valamit.

A légvédelem terén Ukrajna négy új Iris-T típusú egységet szeretne, valamint 1500 irányított rakétát az Iris-T SLM közepes hatótávolságú rendszerhez és 500 rakétát az Iris-T SLS rövid hatótávolságú rendszerhez. Emellett 200 ezer darab 40 mm-es légvédelmi lőszert kérnek az orosz drónok elleni védekezéshez

– írja a Bild. Ez az úgynevezett kívánságlista. Csak éppen feleslegesen adták át őket az illetékes német elvtársnak, ugyanis Németország nincs ezeknek a birtokában. Nincs visszatartott tartalékuk, az Ukrajnának ígért IRIS légvédelmi rendszereket mind leszállították, a kért 1500 irányított rakéta pedig a tragikomédia tárgykörébe tartozik. 2025-ben átadott 6 IRIS‑T egység mellé mindössze 50 darab rakétát sikerült begyömöszölni a küldeménybe.

Az európai fegyveripar kapacitásai klasszisokkal vannak lemaradva az orosz-ukrán háború igényeitől.

A Bundeswehr 2026-ban fogja átvenni csak azokat a légvédelmi rendszereket, amiket Ukrajna most, 2025-ben szeretne elkérni tőlük. Teljesen lényegtelen, hogy morálisan ez mennyire helytelen, sajnos a nincsből nem lehet még 4 darabot sem leszállítani. A pár tucatból 1500-at pedig szintén körülményes.

Taurust se adnak a németek

 

A 40 mm-es légvédelmi lőszerekkel kapcsolatban valószínűleg a Bild tévedett, hiszen a Gepardok 35 mm-est használnak. Inkább azokból kérhették a 200 ezres kontingenst. De ebben az esetben is csak abban reménykedhetnek, hogy megkapják azt, amit korábban ígértek nekik. 2023 óta ugyanis már Németországban is gyártanak újra 35 mm-es lőszert, és Boris Pistorius védelmi miniszter az alsó-szászországi Unterlüssben azt ígérte, a gyártósorokba teljes egészében a sürgető ukrán igények kielégítésére ruházott be a Rheinmetall. Azóta is balladai homályban tartják, hogy mennyi lőszert képesek előállítani, de 2023-ban még csak 40 ezer volt az össztermelés.

A légvédelem elfogyott, de páncélosok még akadnak

A kérelemben szereplő páncélozott járművek fejezetben Kijev 1000 aknák ellen védett járművet és 200 lánctalpas járművet igényel különböző kivitelben. További kérések között szerepel 30 aknamentesítő tank és 20-30 Wisent típusú műszaki tank, valamint 200 terepjáró a különleges erők szállítására. Nos, a német hadsereg tartalékait ismerve ez legalább nem a lehetetlen kategória, nagyobb részben teljesíthető. Egyedül a 200 db. lánctalpas, valószínűleg páncélozott csapatszállítóval lesznek problémák, de aknamentesítő, műszaki Wiesent 1-esekből bőven akad még átadható mennyiség.

A kért tételek közül tehát légvédelmi egység nincs, az eddigiekhez talán még néhány tucat rakétát képesek leszállítani az 1500-as igény helyett. A 40 mm-es légvédelmi lőszerek alatt valószínűleg a 35 mm-est értik, de abból annyit kapnak az ukránok, amennyit Németországban gyártanak, így további kérelmek befogadására nincs lehetőség. További páncélosokra, aknamentesítőkre és terepjárókra viszont bátran számíthatnak.

Már csak az a kérdés, hogy légvédelem nélkül mekkora segítség lesz ez Ukrajnának.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.