Pesti Srácok

Ennyit a német szavahihetőségről, Merz megtartja a Taurus rakétákat, Zelenszkij csak egy nagy ölelést kapott

Ennyit a német szavahihetőségről, Merz megtartja a Taurus rakétákat, Zelenszkij csak egy nagy ölelést kapott

Lassan az ukránok is rájöhetnének, hogy az asztalra betolt tétek nagyobbik része csupán üres blöffökből áll. Ahogy Boris Johnson átverte őket ‘22-ben, hogy tartsanak ki, nemsokára érkeznek a nyugati csapatok, úgy Merz kancellár fogadkozásai is lufieregetések voltak. Pedig nagy szavakat mondott, Putyinnak is üzent, hogy ha nem hagy fel a huligán viselkedésével, akkor nemsokára Taurus cirkálórakétákkal fognak visszalőni az ukránok. Aztán valahogy mégsem indultak meg a fegyverszállítások. 

Lassan az ukránok is rájöhetnének, hogy az asztalra beolt tétek nagyobbik része csupán üres blöffökből áll. Ahogy Boris Johnson átverte őket ‘22-ben, hogy tartsanak ki, nemsokára érkeznek a nyugati csapatok, úgy Merz kancellár fogadkozásai is lufieregetések voltak. Pedig nagy szavakat mondott, Putyinnak is üzent, hogy ha nem hagy fel a huligán viselkedésével, akkor nemsokára Taurus cirkálórakétákkal fognak visszalőni az ukránok. Aztán valahogy mégsem indultak meg a fegyverszállítások. 

Konferenciákban, sajtótájékoztatókban és cselekvési tervek gyártásában Európa a világ első számú szuperhatalma. Nincs olyan ügy, amire ne találnák meg nyugaton nyomban a megfelelően eladható, a sajtómunkásokból izgatott csodálatot kiváltó szavakat. Merz a kampányában folytatólagosan elkövette a Taurus cirkálórakéták átadását, elmondta, hogy a most dobozokban lévő német csodafegyverek teljesen megváltoztatják majd a háború menetét, az agyaglábakon álló putyinizmus pedig pillanatokon belül összeroskad.

A terv hibátlan volt, hiszen tartalmazott helyes szándékot és mély elköteleződést az igaz ügy mellet. Mindössze a realitás hiányzott belőle.

Merz bő két hónapja kancellár, lett volna ideje dönteni a Taurus rakéták átadásáról. Ő maga mondta, hogy amint átveszi a hivatalát, már özönlik is a modern haditechnika Ukrajnába. Aztán mégsem történtek meg ezek a történelmi döntések, az egész elsikkadt, Zelenszkijnek egyedül nagy öleléseket és búgó hangon fülbe suttogott ígéreteket sikerült kinyernie Merz kancellárságából. 

Ha a dolgok úgy folytatódnak, ahogy most, ha például a Krím és Oroszország közötti legfontosabb szárazföldi összeköttetés megsemmisül, vagy ha valami történik magán a Krím félszigeten, ahol az orosz katonai logisztika nagy része található, akkor ez lehetőséget adna arra, hogy ezt az országot stratégiailag végre újra helyzetbe hozzuk

nyilatkozta Merz még a kampány alatt. Aztán ez a múlt megváltozott.

És mindez tulajdonképpen senkinek sem okozhatott különösebb meglepetést, hiszen a NATO védelmi terveiben a német cirkálórakétáknak nem az a szerepe, hogy Kelet-Ukrajnában ellövöldözik őket. Az ilyesmiről pedig nem Berlinben, hanem Washingtonban döntenek. Ha nagyon erőltetik, pár darabot, még egy tucatot sem elérő mennyiséget átadhattak volna, de annyit meg minek. Nem érte volna meg kiképezni rá az ukrán személyzetet, német katonák meg nyilván nem akartak ukrán zubbonyt húzni, mivel nem szoktak hozzá a gondolathoz, hogy egy háborúban akár meg is lehet sérülni. Ők a 21. századi Németország gyermekei, ahol a katonaságnak az a feladata, hogy inkluzívek legyenek, továbbá táncoljanak a melegfelvonulásokon. 

Az ukránokat persze nem érdemes hibáztatni a naivitásukért, hiszen a reményen kívül, hogy a nyugati partnereik és szponzoraik betartják az ígéreteiket, nem maradt túl sok opciójuk. Mert ha mindent megkapnak, amit a konferenciákon és a Kijev felé tartó vonatokon ígértek nekik, akkor a végén talán valamennyit megszerezhetnek abból, amit ‘22-ben lesöpörtek az asztalról. Esetleg az oroszok által éppen aktuálisan kívánt négy megye egy része is náluk marad, de ennyiből áll a legbiztatóbb ukrán jövőkép.

De nem kapnak meg semmit. Se Taurus, se évi egymillió tüzérségi lőszer, se az ukrán eget őrző 25 légvédelmi üteg, se semmi. Olcsó drónokat kapnak, meg elemzéseket, hogy az olcsó drónokkal sokkal többet lehet elérni egy modern háborúban, mint légvédelemmel és tüzérséggel. 

Ja, meg el ne felejtsem, nagy öleléseket is kap Zelenszkij. De csak miután a fontos kérdéseket nélküle megtárgyalták.

 

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.