Ennyit a német szavahihetőségről, Merz megtartja a Taurus rakétákat, Zelenszkij csak egy nagy ölelést kapott

Lassan az ukránok is rájöhetnének, hogy az asztalra beolt tétek nagyobbik része csupán üres blöffökből áll. Ahogy Boris Johnson átverte őket ‘22-ben, hogy tartsanak ki, nemsokára érkeznek a nyugati csapatok, úgy Merz kancellár fogadkozásai is lufieregetések voltak. Pedig nagy szavakat mondott, Putyinnak is üzent, hogy ha nem hagy fel a huligán viselkedésével, akkor nemsokára Taurus cirkálórakétákkal fognak visszalőni az ukránok. Aztán valahogy mégsem indultak meg a fegyverszállítások. 

Konferenciákban, sajtótájékoztatókban és cselekvési tervek gyártásában Európa a világ első számú szuperhatalma. Nincs olyan ügy, amire ne találnák meg nyugaton nyomban a megfelelően eladható, a sajtómunkásokból izgatott csodálatot kiváltó szavakat. Merz a kampányában folytatólagosan elkövette a Taurus cirkálórakéták átadását, elmondta, hogy a most dobozokban lévő német csodafegyverek teljesen megváltoztatják majd a háború menetét, az agyaglábakon álló putyinizmus pedig pillanatokon belül összeroskad.

Merz bő két hónapja kancellár, lett volna ideje dönteni a Taurus rakéták átadásáról. Ő maga mondta, hogy amint átveszi a hivatalát, már özönlik is a modern haditechnika Ukrajnába. Aztán mégsem történtek meg ezek a történelmi döntések, az egész elsikkadt, Zelenszkijnek egyedül nagy öleléseket és búgó hangon fülbe suttogott ígéreteket sikerült kinyernie Merz kancellárságából. 

– nyilatkozta Merz még a kampány alatt. Aztán ez a múlt megváltozott.

És mindez tulajdonképpen senkinek sem okozhatott különösebb meglepetést, hiszen a NATO védelmi terveiben a német cirkálórakétáknak nem az a szerepe, hogy Kelet-Ukrajnában ellövöldözik őket. Az ilyesmiről pedig nem Berlinben, hanem Washingtonban döntenek. Ha nagyon erőltetik, pár darabot, még egy tucatot sem elérő mennyiséget átadhattak volna, de annyit meg minek. Nem érte volna meg kiképezni rá az ukrán személyzetet, német katonák meg nyilván nem akartak ukrán zubbonyt húzni, mivel nem szoktak hozzá a gondolathoz, hogy egy háborúban akár meg is lehet sérülni. Ők a 21. századi Németország gyermekei, ahol a katonaságnak az a feladata, hogy inkluzívek legyenek, továbbá táncoljanak a melegfelvonulásokon. 

Az ukránokat persze nem érdemes hibáztatni a naivitásukért, hiszen a reményen kívül, hogy a nyugati partnereik és szponzoraik betartják az ígéreteiket, nem maradt túl sok opciójuk. Mert ha mindent megkapnak, amit a konferenciákon és a Kijev felé tartó vonatokon ígértek nekik, akkor a végén talán valamennyit megszerezhetnek abból, amit ‘22-ben lesöpörtek az asztalról. Esetleg az oroszok által éppen aktuálisan kívánt négy megye egy része is náluk marad, de ennyiből áll a legbiztatóbb ukrán jövőkép.

De nem kapnak meg semmit. Se Taurus, se évi egymillió tüzérségi lőszer, se az ukrán eget őrző 25 légvédelmi üteg, se semmi. Olcsó drónokat kapnak, meg elemzéseket, hogy az olcsó drónokkal sokkal többet lehet elérni egy modern háborúban, mint légvédelemmel és tüzérséggel. 

Ja, meg el ne felejtsem, nagy öleléseket is kap Zelenszkij. De csak miután a fontos kérdéseket nélküle megtárgyalták.