Moldova gyors uniós csatlakozást szeretne, és nem akar Ukrajnára várni
Cristina Gherasimov, Moldova miniszterelnök-helyettese
Pénteken az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, António Costa Chișinăuba, Moldova fővárosába látogat, hogy ezzel kifejezésre juttassa: az Európai Unió támogatja Moldova uniós csatlakozását. Azonban a képlet távolról sem ilyen egyszerű. Egyrészt Oroszország nem akarja "elengedni" a kelet-európai országot. Másrészt Moldova mielőbbi csatlakozását gátolja, hogy Ukrajna és Moldova kérelmét egy csomagban kezelik Brüsszelben, de előbbinek tagságát Magyarország nem támogatja. Viszont Ukrajna miatt Moldova nem akar és nem hajlandó késleltetni az uniós tagságát, ezért az ország egyértelmű garanciákat kér az uniós vezetőktől.
Moldova és Ukrajna három éve, 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt az Uniótól. Akkor az EU és a két tagjelölt ország vezetői pezsgőt bontva ünnepeltek, hogy nemsokára ők is részesei lehetnek az "európai projektnek".
A helyzet az, hogy Ukrajna szempontjából, amely már akkor nyakig benne volt a háborúban az oroszokkal, hatalmas kérdőjelek mutatkoztak: hiszen hogyan válhat tagjává úgy egy ország az Európai Uniónak, amely háborúban áll, és területi fennhatóságát nem képes gyakorolni saját, nemzetközileg elismert területei felett? De még inkább, hogy lehet az Unió teljes jogú tagja egy olyan állam, amely az európai értékeket, így a demokráciát is maximum a könyvekből ismeri. A helyzet pedig - ahogy azt látjuk és olvassuk - máig sem lett jobb. Legalábbis szerintünk. Mert az uniós vezetők sorra jelentik be, hogy Ukrajna mekkora reformokat vezetett be, és ezért őket nekünk tisztelni kellene. Az más kérdés persze, hogy a gyakorlat egészen mást mutat.
Mindenesetre az öröm Moldovában alább hagyott, és most az állam azt szeretné, ha az Európai Unió bebetonozná a csatlakozáshoz vezető útját, tekintettel nélkül Ukrajnára.
Cristina Gherasimov, Moldova miniszterelnök-helyettese és európai integrációs vezetője úgy nyilatkozott, hogy a folyamat bármilyen késedelme az EU „hitelességét sértené azokkal az országokkal szemben, amelyek ugyanazokat az értékeket vallják, és a demokrácia erősítésére, nem pedig gyengítésére törekszenek”. De az oroszok sem maradhattak ki az érvekből, mert a miniszterelnök-helyettes szerint a késedelem az orosz propagandát erősítené fel, miszerint: az EU magára hagyja a Moldovához hasonló kis országokat. Gherasimov ezt követően reményét fejezte, ki, hogy
a bővítés egy érdemeken alapuló folyamat, és nagyon reméljük, hogy a következő fázis minél hamarabb megnyílik.
A politikus ugyan hozzátette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása továbbra is elengedhetetlen az egész kontinens biztonsága szempontjából, de mindez inkább egyfajta diplomatikus lépés volt. Mert Moldova célja jelenleg saját csatlakozásának biztosítása, és ha annak megvalósításához az kell, hogy válasszák szét a két ország csatlakozási kérelmének elbírálását, Chișinău nem fog habozni, és lobbizni fog azért, hogy az Unió meghozza ezt kellemetlen lépést.
A szavazati jogunkba kerülhet, ha Ukrajna és Moldova csatlakozását egyszerre fogadnák el
De van még egy lehetőség, egy távolról sem demokratikus lépés. Mégpedig az, hogy az EU megfosztja Magyarországot a szavazati jogától az Unióban. Ugyanis a dán soros EU-elnökség már belengette a 7. cikk szerinti eljárás fokozását, mivel állításuk szerint továbbra is sérülnek az európai értékek Magyarországon. Legalábbis a dánok ezt hozták fel érvéként. Viszont, ha jobban belegondolunk a fő ok mégsem feltétlenül ez.
Hiszen, ha az EU tovább viszi az évek óta húzódó 7. cikk szerinti eljárást, amely során megállapítja az uniós értékek sorozatos megsértését, az Magyarországnak sokba, mégpedig a szavazati jogába kerülhet. Ugyanakkor ezzel megoldanák Moldova és Ukrajna csatlakozási csomagjának együttes elbírálását, ugyanis a magyar kormány szavazati jog hiányában nem tudná megvétózni Ukrajna csatlakozását. Azonban ennek megvalósítása távolról sem ilyen egyszerű, mint amilyennek tűnik.
Bár az Európai Bizottság bővítési szóvivője, Guillaume Mercier azt mondta, hogy Brüsszel nem fogja fontolóra venni Moldova és Ukrajna pályázatának „szétválasztását”, hogy az előbbi továbbléphessen, azt a rend kedvéért hozzátette, hogy "egy ilyen döntést valójában a tagállamoknak kell meghozniuk. " Mert a Bizottság a maga részéről mind Moldovát, mind Ukrajnát támogatja a reformokban.
Dánia Ukrajnáért tűzbe tenné a kezét
Ahogy arról már korábban írtunk, az EU soros elnökségét július 1-től betöltő Dánia nyilvánosságra hozta a féléves programját, amelyben Ukrajna neve nem kevesebb, mint negyvenegyszer szerepel, és amelyben a keleti állam még egy saját alfejezetet is kapott. Végül tegnap a dánok még azt is belengették, hogy Magyarországgal szemben tovább fokozzák a 7. cikk szerinti eljárást.
Ezen túl, Marie Bjerre, dán európai ügyekért felelős miniszter a két tagjelölt ország csatlakozásával összefüggésben úgy fogalmazott, hogy továbbra is az a cél, hogy mindkét országgal részletes csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek. Hozzátéve: „Túl korai lenne még spekulálni [bármilyen alternatíváról]”. Mindenesetre azért egyet - a szavazati jog esetleges elvételét - mégis csak sikerült lehetséges alternatívaként felvázolni.
A lehetőségeket figyelembe véve tehát az EU-nak több lehetősége van. Az egyik, hogy Budapestet megpróbálják meggyőzni arról, hogy támogassa Ukrajnának mielőbbi uniós taggá válását, amire szinte semmi esély sincs. De van még két opció, vagy ahogy Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője fogalmazott még: dolgoznak egy B-terven – de van C is. Az egyik azt jelenti, hogy Magyarország kizárásával Ukrajna és Moldova közösen halad tovább a tagság felé vezető úton. A másik, hogy Magyarország szavazati jogát "meghagyják", de a két tagjelölt állam kérelmét kettéválasztják, amely esetben Moldova gyorsabban lehetne az EU tagállama. A racionálisabb és "demokratikusabb" megoldás egyértelműen az utóbbi lenne, de az EU számos vezetője, tisztségviselője - ahogy a fentebb leírtakból is látszik - másképp vélekedik erről.
