„A szabadságért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie!” – A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek Óbudán (PS-exkluzív!)

Sztálin halála után néhány hónappal, 1953. november 20-án és 25-én két részletben, mintegy ezerötszáz honfitársunk térhetett haza a Szovjetunió kényszermunkatáboraiban eltöltött rabságából. Ennek okán még 2012-ben november 25-e lett a Szovjetunióba hurcolt nemzettársaink emléknapja és azóta ezen a napon emlékezünk a második világháború után malenkij robotra vagy GULAG-ra hurcolt, mintegy nyolcszázezer magyarra.
2018-ban Óbudán, az Áprád fejedelem útján állították fel az ország első GULAG-emlékművét. Az emlékmű ötletgazdája a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) volt. Az elképzelés kormányzati támogatást is kapott, olyannyira, hogy 2018 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel az elhurcoltak tiszteletére állított emlékművet. Azóta itt tartják az országos megemlékezést, amelynek szervezésében továbbra is kulcsszerepet vállal a SZORAKÉSZ.
Az idei megemlékezés kezdetén Takács Bence előadóművész-műsorvezető mély átéléssel szavalta el Gyóni Géza Csak egy éjszakára… című híres költeményét, majd az első szónok, Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke következett. A szervezet vezetője kiemelte: a második világháborúban győztes bolsevik terrorállam féktelen bosszúja és mérhetetlen „étvágya” nyelte el a XX. század második világégésének végén a serdülőkort alig elhagyó vagy még iskoláskorú „rettenetes magyar bűnösöket”.

„A malenkij robotra elhurcoltakat, a szovjet GULAG poklába ítélet nélkül, vagy koncepciós eljárásban, fogolyként kiszállított embereket villanyjárta szögesdrótok mögé zárták, kényszermunkára fogták, olyan körülmények között, amelyekhez munkaeszköz és szerszám nem volt, sem megfelelő orvosi ellátás. S naponta többször is közölték velük, hogy az őrségnek nem kell elszámolnia az ő életükkel. A kiszabaduló, még életben lévő foglyokban hazatérésükkor tudatosították, hogy a történetekről senkivel nem beszélhetnek. Sem egymással, sem családjukkal… Hajtsunk fejet mindazok előtt, akiknek emberi jogait a történelem során a megszállók, a kommunisták, a 20. század tömeggyilkos hatalomépítői semmibe vették.”
A SZORAKÉSZ elnökének beszéde után Ötvös Csilla operaénekestől hallhattuk az Ave Mariát, majd Magyarország Kormánya nevében Dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese mondott emlékező beszédet. Ennek kezdetén emlékeztetett: a rabok második csoportja éppen azon a napon térhetett haza szülőföldjére, amikor az Aranycsapat 6:3-ra legyőzte Angliát az Évszázad mérkőzésén. Ám a rádió előtt ülő százezrek erről mit sem tudtak.
„A diadal ünnepe mögött ott maradt a szenvedők néma fájdalma, s ez ma is sokszor megtörténik, amikor nem hallatszanak a fájdalom szavai. Ha túlélted, hallgass – szólt a rabtartók verdiktje egykori fogvatartottjaikhoz. Ez ma is figyelmeztet bennünket, mert nekünk lehet tapasztalatunk arról, hogy milyen következményekkel jár, ha egy embertelen diktatúra terrorja hallgatásba kényszerít egy társadalmat.”

A miniszterhelyettes saját, személyes emlékeit is felidézte, amelyből kiderült: családilag is érintett a GULAG borzalmaiban.
„Nagyapám is hét évet töltött Szovjet-Oroszország és Ukrajna kényszer rabtelepein. Édesapám már hét éves volt, amikor először magához ölelhette őt az apukája. És ő még jól járt, mert nagyon sokan voltak, akik többé sosem ölelhették meg a Szovjetunióba hurcolt szeretteiket. Jellemző része a történetnek, hogy amikor édesapám 1993-ban Antall-kormány tagja lett, nagymamám azt mondta: édes fiam, téged ezért fel fognak akasztani a kommunisták. Ma, amikor ismét bizonytalan Európa jövője, adjon erőt ez a tapasztalat. Igazi magyar tragédia volt ez, hiszen hadifogolyként vagy internáltként csaknem nyolcszázezer embert hurcoltak el a szovjet megszállók. Rájuk gondolva nem csak történelmet idézünk fel, de a nemzet lelkiismerete is szól. Sorsuk figyelmeztetés a mai társadalom számára is: a szabadságért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie!”

A megemlékezés a Szózattal, valamint a jelenlévő tisztségviselők és emlékezetpolitikai szervezetek képviselőinek koszorúzásával zárult.
Vezető kép: Koszorú az óbudai GULAG-emlékműnél 2025. november 25-én. A szerző felvétele.







