Románia és Bulgária is a schengeni övezet teljes jogú tagja – de mit nyerünk mi ezzel?

Hivatalosan és teljeskörűen is belépett a schengeni övezetbe Románia és Bulgária, mivel sem a hollandok, sem az osztrákok nem éltek most a vétójukkal. Habár szimbolikusan eltűnt a határ a csonka Magyarország és a Partium, illetve Erdély területe között, mégis vannak veszélyei a döntésnek az illegális migráció miatt. Szerencsére néhány hete kötöttünk egy nagyon fontos megállapodást, amely ha nem is szünteti meg, de jelentősen csillapíthatja a törvénytelen bevándorlást hazánkba kelet felől.

Jövő év elejétől teljesen felveszik a schengeni övezetbe Bulgáriát és Romániát, döntött az Európai Unió soros magyar elnöksége. Így már nemcsak a légi- és tengeri közlekedésben, hanem már közúton sem kell határellenőrzésen átesnünk Erdélybe vagy Székelyföldre menet.

„Történelmi pillanat, hogy végre teljes jogú schengeni tagként üdvözöljük Bulgáriát és Romániát”

– nyilatkozta Pintér Sándor belügyminiszter.

‼ DEAL! Interior ministers have just adopted a decision to lift internal land border controls with and between Bulgaria and Romania from 1 January 2025. A great victory for Bulgaria, Romania, and all of Europe!#HU24EU
🇭🇺🇪🇺 pic.twitter.com/b2rVO45vZV

— Hungarian Presidency of the Council of the EU 2024 (@HU24EU) December 12, 2024

A belügyminiszter hangsúlyozta:

„a magyar elnökség kiemelt fontosságú célja volt a személyek ellenőrzésének megszüntetése ezekkel a tagállamokkal és köztük a belső szárazföldi határokon, és ma ezt valóra váltottuk. Ez a lépés nemcsak a bolgár és román állampolgároknak, hanem az EU egészének is előnyös lesz.”

Hogy a teljes jogú schengeni csatlakozás nem volt magától értetődő, jól jelzi, hogy még a belügyminiszter sem mondott biztosat arról, mindenki beleegyezik-e az egyhangúságot követelő döntésbe. Pedig 2011 óta húzódott Bulgária és Románia csatlakozásának ügye.

Ám előbb Franciaország és Németország akadályozta elsősorban a mechanizmust, végül az Európai Bizottság sem tett különösebb erőfeszítéseket egy ideig az elsimításra. És bár idáig Ausztria és Hollandia is akadályozta a csatlakozást (utóbbi kizárólag Bulgária esetében), végül ez a két ország is beadta a derekát.

Bregana, 2022. december 8.
Horvát határőr a Bregana környéki horvát-szlovén határállomáson. Minden bizonnyal hasonlóan gördülékenyen átjuthatunk a magyar-román határon is a schengeni bővítéssel. Fotó: MTI/AP

De mégis mit nyerünk Románia csatlakozásával?

Hát azt, hogy könnyebben és gyorsabban ellátogathatunk erdélyi, illetve székely nemzettestvéreinkhez, például egy családi látogatás vagy nyaralás alkalmával. Illetve a határok elmosása szimbolikusan összekötött bennünket a Partiummal, Erdéllyel és Székelyfölddel.

Ugyanakkor hatással lehet a jelenlegi migrációs válságra is.

Ugyanis elviekben ezzel elég lesz Románián és Bulgárián keresztül átszökniük a bevándorlóknak, és nem kell bajlódniuk a magyar–szerb határon felállított déli határkerítéssel.

Persze mindez elsősorban a brüsszeli bevándorlási politikának köszönhető: az uniós szabályok szerint az első külső határon kell regisztrálni a bevándorlókat és elvben elbírálni a kérelmüket. Igen ám, de ha át tudnak szökni, akadálytalanul mozoghatnak a térségen belül máshová.

Öröm az ürömben, hogy néhány hete megállapodást kötött a magyar kormány a bolgár, osztrák és román kormánnyal Budapesten, amellyel megegyeztek a szárazföldi ellenőrzések eltörléséről és a közös határvédelmi egység küldéséről a bolgár–török határra. Emellett ideiglenesen, azaz nem állandóan, de rutinszerűen ellenőrzések várhatók a magyar–román, valamint a román–bolgár határon.

Persze mindezt megúsznánk, ha az Európai Bizottság felállítaná a maga kerítését is a török–görög határszakaszon, mind átvitt, mind fizikai értelemben.