Dörner György fogalmazta meg szellemesen az internacionalizmus hasonpárját, a ma élő internácizmust, amelynek lényege az erőszak, a hatalom, a politika és a kultúra kisajátítása, akárcsak a bolsevistáknál.
A rendszerváltás után átéltük ezt, amikor a liberális SZDSZ vette kézbe a kultúrpolitikát, a szocialisták meg a gazdaságot. Meg is lett az eredménye. Akik nem az ő véleményüket osztották, azokat a túlsúlyban lévő balliberális médiumok segítségével lejáratták, kicsinálták. Például ilyen volt a Csurka István és mindazok elleni gyűlöletkampány, akik Csurka közeli fegyvertársai voltak. Heller Ágnes azzal vádolta meg a 13 évvel kinevezett Újszínház igazgatóját, Dörner Györgyöt, hogy barnaingesekkel fog bemasírozni a színházba. Egyébként Heller hazugságaival bíróságon pert vesztett Dörner ellen.
Remélem, nem önti el Magyarországot a kozmopolitizmus és az idegenség, mert – hál’ Isten – többségben vannak azok, akik tesznek ellene
– hangsúlyozta a színész. Csurka István író kilencvenéves lenne, ha élne. Tizenhárom éve Csurka és Dörner nyerte el az Újszínházat, hogy legyen végre egy klasszikus magyar színház, ahol magyarul beszélnek. Az író korai halála után Dörner György tovább vitte a Csurka szellemiséget. Olyan elfeledett vagy „nem szeretett” magyar írók műveit játsszák, mint Herczeg Ferenc, Wass Albert, Kodolányi János, Páskándi Géza, Márai Sándor. Pedig Herczeg Ferenc a múlt század elején ünnepelt, olvasott magyar író volt és kétszer terjesztették fel Nobel-díjra. Az egyik benevezett művét, az Élet kapuja drámáját játssza nagy sikerrel az Újszínház, Dörner György szereplésével. Az igazgató beszélt a sokszor lekicsinyelt Wass Albertről, akinek a Funtinelli boszorkányok drámáját vitték színre. Egy román író mondta, hogy a legszebb román mesét egy magyar gróf írta.
Beszélgetésünk végén a színész mesélt a Csurkával való barátságról, arról a szellemi szövetségről, ami őt arra kötelezte, a Csurka-féle nagygyűléseken verseket szavaljon. Bár megpróbálták az internácik a színészi karrierjét megtörni, de nem sikerült, mert „igaz ügyet szolgáltam” – szögezte le Dörner.
PrüsszelPress
2024-12-12 at 20:06
1. Az Öreg -mint mindig-, felkészületlen.
.
2. Most is, mint mindig, amikor a riportalany a legérdekesebb gondolatát felvezeti (14:02), Az Öreg belevág és elviszi a témát.
.
Az egész riport kezelése, rendezése, a vágás Dörnerre (mint már több alanyra is), megalázó.
.
Magyar nyelv züllesztésével kapcsolatban pedig: élen járnak pl. a PS publicistái is: kocsmai káromkodások, a dolgozataik tömve nyelvhelyesség és helyesírási hibákkal, elütésekkel (melyeket ők utólag is ki tudnának javítani, de nem érdekli őket).
.
Ez a rendezés, vágás, interjú vezetés olyan igénytelen, hogy negatív példának ajánlanám a kommunikációs oktatóknak, ha nem tisztelném, becsülném Dörner Györgyöt, aki ennek áldozata.
PrüsszelPress
2024-12-12 at 19:39
Nagyon zavaró és amatőr, hogy nem állították rá Dörner arcára a kamerát.
Vagy nem figyelmeztették, hogy ne gesztikuláljon az arca előtt, ugyanis nem látszik belőle csak a válla és a karja.
Döbbenetes.
Csurka István Színháza a Paulay Ede utca 35-be!
2024-12-12 at 19:30
Az “internáci” jelzőt legelőször KERÉNYI IMRE használta 2004 körül.
Most előveszik Csurkát, Dörnert, az Új Színházat.
De akkor, amikor aktuális volt, nem védték meg, és most azok laudálnak, avatnak, akik anno fröcsögtek Csurkára, Dörnerre.
.
Aczél-Schmidt Mária már Lakiteleken Csurka-szobrot avat. Gyanúm, hogy mint a Makovecz Művészeti Akadémia sem úszta meg, és az új SZFE sem, úgy Lakitelek sem fogja megúszni a liberális megszállást.
.
Akkor hiszek Schmidtnek, ha az Új Színház ( tájékozott, művelt ember számár az “új” sokat mond…) megkapja Csurka István nevét.
.
Addig csak holmi szavazókör megtartásnak vélem ezt a nagy igyekezetet.
odu
2024-12-12 at 18:47
Ááá ezek csak ennyit és ezt idézgetik Máraitól, nagyon becsípődött nekik.
justicze
2024-12-12 at 17:47
Márait idézni kétélú fegyver, vigyázz.
riseup
2024-12-12 at 17:38
Amikor a fasiszták náciznak. Poén 🙂
hufi
2024-12-12 at 17:23
Az internacionalista helyett javasolnám az intercionista kifejezést.
Gergely György
2024-12-12 at 16:37
Márai sorainak igazságát semennyire nem vonom kétségbe. Viszont éppen hogy a magyar nép mai politikai megosztottságára tekintettel a “keresztény magyar úri ember” helyett beírhatjuk akár azt is, hogy …
És mindjárt lesz aktuális értelme is!
Sámuel
2024-12-12 at 16:07
Ne feledjük Márai Sándor halhatatlan szavait:
“Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a „jobboldaliság” címkéjével ismert különös valamit; a tudatot hogy ő, „mint keresztény magyar ember”, előjogokkal élhet e világban egyszerűen azért, mert ő „ keresztény magyar úri ember” joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem „kereszténymagyar” vagy „úriember”, tartani a markát, s kereszténymagyar markába baksist kérni államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potyanyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában.
Mert ez volt a „jobboldaliság” igazi értelme. S ez a fajta nem tanul: Aki elmúlt harmincéves és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rendszer előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a „jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül.
S lehetett „előkelő közhivatalnok”-nak lenni és sérthetetlen, páncél-inggel védett katonatisztnek; s mindezért nem adni semmit, csak saját becses létezése tényét. Ez a fajta soha nem változik. De amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet.
A politikában az emberek mindig az ámítás és az önámítás együgyű áldozatai voltak és azok is maradnak.”
(Márai Sándor: A teljes napló 1943-1944, 366-367. oldal)