Nem a leghangulatosabb pillanat megemlékezni karácsony előestéjén a Trianont előidéző eseményekre, mégis fontos, hogy ne felejtsük el a románok egyik leggusztustalanabb akcióját, ami az amúgy árulásaikkal teli történelmükben is valóban párját ritkító. 1918. december 24-én, magasról téve az ünnepi hangulatra, a románok elfoglalták Kolozsvárt arra a hazugságra hivatkozva, hogy a magyarok „vegzálják” szegény románokat. Persze a franciák megadták az engedélyt, a várost és annak 51 ezer fős magyar polgárát pedig egycsapásra megfosztották az összes szabadságjogától. És ha ez nem lenne elég, a románoknak volt pofájuk azzal előállni, hogy „meghozták az ünnepet a magyaroknak.” Ugye, milyen kedvesek?
„Az 1918. év karácsonyi ünnepének estéjén jöttek be a románok Kolozsvárra. Emlékezetes, fájdalmas, soha el nem felejthető karácsony. Román nők a bevonult, hiányos öltözetű katonákkal hórát [román népi táncot – a szerző] lejtettek az igazságos Mátyás szobra előtt. A magyarok szíve pedig majd megszakadt a fájdalomtól, a Megváltó születésének örömünnepén. A szemekből omló könnyek tengerré dagadtak. Árvaságra jutott magyarok ezen a világnak ujjongást hirdető szent éjszakán nem hunyták le a szemüket.”
Így emlékezett vissza 1918. december 24-én Janovics Jenő a kolozsvári színház főigazgatójaként az ominózus román megszállásra. Nem véletlenül tőle idéztünk: Janovics a XX. századi erdélyi magyar művelődés egyik kiemelkedően fontos személyisége, akinek addigi szerepe azon a bizonyos szentestén száznyolcvan fokos irányba fordult át.
A színházi darabok kiválogatása és szervezése helyett ugyanis már a magyar drámák, némafilmek létezéséért és az erdélyi magyar színészek védelméért kellett küzdenie élete nagy részében.
Janovics Jenő fiatalon. Forrás: Erdélyi Krónika
Francia engedély, hazugságon alapulva
Ám ahogyan az közismert, nemcsak Janovics életében számított pusztán kezdetnek a román bevonulás Kolozsvárra.
Miután Románia 1918. december 1-jén kikiáltotta Erdély csatlakozását Havasalföldhöz és Moldvához, a román csapatok megkezdték a magyar települések elfoglalását, kifosztását és lakosainak vegzálását.
Ráadásul első kiszemelt célpontjuk az a Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad városokat összekötő demarkációs terület volt, amelyet elviekben arra hoztak létre az antanthatalmak, hogy a magyar és a román csapatok ne érintkezzenek egymással. Valójában arra szolgált, hogy a megfelelő időben, a magyarokkal szembeni zsarolásnak használva átadják azt a románoknak, teljesítve ezzel a területi igényeiket.
És persze Henri Berthelot francia tábornok engedélyéhez is elég volt egy hazugság a románok részéről, amelyre a franciák hivatkozhattak később a trianoni kastélyban. A Belgrádban állomásozó Dunai francia hadsereg parancsnokságának egy bizonyos Constantin Presan tábornok írt levelet.
Ebben azt terjesztette, hogy a magyarok a demarkációs területtől nyugatra hagyott lakosságot „folyton kínozzák és terrorizálják.” Sőt, Kolozsvár, Dés és Nagyvárad körül „nagy magyar csapategységek szervezése és mozgósítása van folyamatban.”
„A helyzet ily alakulása okából az 1918. november 18-án a gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés által választott Intéző Tanács (Conseil Dirigeant) többször kérte a román hadsereg haladéktalan beavatkozását a fent említett területeken. Miután a mi csapataink még nem kaptak engedélyt a Maros vonalának átlépésére, az Önhöz intézett kérések folyományaként van szerencsém tudomására hozni, miszerint feltétlenül szükséges, hogy a belgrádi fegyverszüneti szerződéssel megállapított demarkációs vonaltól nyugatra fekvő következő gócpontok megszállassanak: Máramarossziget, Nagybánya, Szatmár, Nagykároly, Dés, Kolozsvár (kiváltképp), Nagyvárad, Arad.”
Francia engedély ide vagy oda, a szedett-vedett román csapatok viszont nem tudták elfoglalni egyhamar a kiszemelt településeket.
A román 6. hadosztály jobb oszlopa még csak Gyergyószentmiklósnál és Szászrégennél járt november 30-ig, illetve december másodikáig „csupán” Marosvásárhelyig jutott előre.
Hogy a következő hónapokban sem haladtak könnyedén előre a románok, abban nagy szerepe volt Szentkereszthegyi Kratochvil Károlynak, a kolozsvári V. erdélyi katonai kerületi parancsnokság vezetőjének.
A magyar politikai zűrzavart jól mutatja, hogy tisztsége egy ilyen helyzetben is pusztán csak formális volt, így saját magának kellett megszerveznie a hadsereget az oláhok megállítására. És így is csak a volt erdélyi ezredek feltöltésére hagyatkozhatott.
Ám Kolozsvárott megkereste néhány fiatal székely tartalékos tiszt, akik felajánlották, hogy a már elfoglalt Székelyföldről toboroznak önkénteseket.
Később ez a toborzás alapozta meg a Székely Hadosztály létrejöttét, amellyel végül megállítani nem, csak lassítani tudták a románok előrehaladását.
Kolozsvár, ekkor még magyar kézen. Forrás: Erdély.ma
Fejetlenség és zűrzavar
A román 6. hadosztály vezetője, Nelculcea tábornok Janovics visszaemlékezése szerint nyers hangvételű levelében értesítette Apáthy Istvánt a kolozsvári betörés szándékára.
Nem egy hónappal, nem egy héttel, hanem kevesebb mint egy nappal az “akció” előtt. Igaz, így a város legalább megtarthatta a december 22-i nagygyűlését.
Hogy miért Apáthy Istvánt értesítették? Egy hónappal előtte a kiváló természettudós professzort nevezték ki a frissen létrehozott Kelet-magyarországi Főkormánybiztosság vezetőjének, ami Erdély politikai irányítását jelentette.
Őt egy hónappal később a románok koncepciós perben letartóztatták, nem sokkal később pedig a börtönéveiben kialakult szervi szívbaj következményeként utolérte a halál.
De térjünk vissza arra az időre, amikor Apáthy megkapta a bevonulás hírét a román tábornoktól.
„Apáthy István főkormánybiztos úgy határozott, hogy futár útján kérni fogja a tábornokot, halassza el pár nappal a bevonulást, ne rontsa el a magyarok karácsonyi ünnepét. Sejtve, hogy mi lesz a válasz, igyekszem Apáthyt lebeszélni erről a tervéről. Hasztalanul. A futár elment, s estére tért vissza a tábornok üzenetével: ő nem ünnepet rontani jön, hanem örömöt és felszabadítást hoz. Csapatai élén tehát bevonul a kitűzött időben, és követeli, hogy a szamosfalvi vámnál a város polgármestere fogadja és üdvözölje őt. Az engedetlenséget a magyar lakosságon torolja meg. Apáthy magához kéreti Haller Gusztáv polgármestert, aki azonban hallani sem akar róla, hogy kimenjen a román tábornok fogadására. Hivatkozni kellett arra, hogy konoksága vérontást okoz, mire hajlandónak mutatkozott a szomorú útra. De mit mondjon? A feje zúg, a szíve fáj, nem tudja koncentrálni gondolatait. Általános volt a fejetlenség és zűrzavar”
– írta Janovics.
Kolozsvárt 1918. december 24-én, délben érték el az egyébként hiányos felszereltségű román csapatok. Végül nem Nelculcea, hanem egy bizonyos Gherescu ezredes 4 ezer fős hadereje vonult be a városba.
Az erdélyi betörés külső hatalmi engedélyezése és a magyar államapparátus végtelenül rossz megítélése egyrészt a román propagandán, másrészt a hazai állami vezetés nemtörődömségén, harmadrészt az antanthatalmak elfogultságán is múlt.
Ám semmiképp sem a magyar katonák, csendőrök visszaélésein, hiába alkalmazták oly sokan a Presan-féle „románellenes hangulatról” szóló hazugságot.
Ugyanis ahogyan Bánlaky József A magyar nemzet hadtörténelme című könyvsorozat utolsó kötetében írja, a magyar hatóságok és közegek pártatlanul és igazságosan jártak el Erdélyben és Székelyföldön a románokkal szemben, persze mint utólag kiderült, túlságosan is.
A román forradalom kitörésének első percétől kezdve a román nemzeti színek, kokárdák és zászlók viselése minden bántódás nélkül történhetett meg. Mindezt magyar katonai parancsban biztosították.
Ráadásul Siegler Konrád gyalogsági tábornok, Erdély akkori parancsnoka a megalakuló román gárdák és nemzetőrségek részére is éppúgy rendelkezésre bocsátotta a kellő mennyiségű pénzt, fegyverzetet és felszerelést, mint a hasonló célú magyar alakulatoknak. Azonkívül a magyar vasutak igazgatósága az összes igényelt különvonatokat átadta a gyulafehérvári nemzetgyűlésre indulók számára.
Kolozsvár román megszállása. Forrás: Erdélyi Krónika
“A sírotokat már megástuk!”
Mindezekért pedig az volt a köszönet, hogy a nemzetgyűlésre indulók sok helyen provokálták és inzultálták a magyarságot. Így Székelykocsárdon azt kiabálták:
„Miért hordtok piros nadrágot, kutya magyarok? Sírotok már meg van ásva!”
Emellett egy román hadnagy leugrott a vonatról és letépte az egyik katona sapkájáról a magyar kokárdát a székely településnél; Tövisen még lőttek is a román különvonatról a magyar vasútőrségre.
És ha ez nem lenne elég, december 27-én, tehát három nappal Kolozsvár megszállása után a román ezredes rendeletben korlátozta a sajtó- és gyülekezési jogot, a postaforgalmat, elrendelte a polgári személyeknél maradt fegyverek beszolgáltatását, majd a magyar hadseregbe történő bevonulást is megtiltották, a nem kolozsváriaknak és magyar katonatiszteknek el kellett hagyniuk a várost, végül betiltották a magyar katonaruha viseletét.
Abban az erdélyi városban, amelynek 83,4 százaléka volt magyar és csupán 12,4 százaléka volt román.
És mint az közismert, Kolozsvár elfoglalása csupán csak a kezdet volt. A román betörésekből „kisháborúvá” fajuló kétéves konfliktus – köszönhetően többek között Károlyi Mihálynak, Berinkey Dénesnek és az utánuk következő Kun Béla-féle Tanácsköztársaságnak – elhozta Budapest és a Tiszántúl ideiglenes, illetve Erdély végleges elvesztését is. Hogy aztán utóbbit a trianoni békeszerződés ratifikálja, Felvidékkel, Muraközzel, Őrvidékkel és Délvidékkel együtt.
oshon
2024-12-25 at 13:17
Sugi pula la negri ba cigan borat , sa-ti futa negrii rasa aia de cacat in cur de opincar raios si borat , siktir bulangiu borat si bozgor zabalos si imputit !
Talpra magyar!
2024-12-25 at 12:00
oshon2024-12-25 at 09:12
na itt is van az eggyik főbozgor hogy verjem a faszom a ritkán mosott füleidbe de szivessen talákoznák veled…
Hallottam hogy a szekusok a bozgorokat szerették legjobban mert azok kérés nélkül az anyjukat feljelentették a szart is megették azért hogy a szomszédjukat beköpjék. Mocskos tetü nép az.
Én így látom
Álmos Andor
2024-12-25 at 11:37
Abban az erdélyi városban, amelynek 83,4 százaléka volt magyar és csupán 12,4 százaléka volt román.
Ez az egyik legfontosabb mondat a cikkben. Be lehetne fejezni az etnikai algebrázgatást idehaza, fel lehetne nőni végre, és észrevenni, hogy ez a gumicsont, amit egyedül velünk szemben használnak, és rajtunk kívül senki nem kajálta be.
Amióta kiderült, hogy a szuverenitás és a területi integritás a fétis az euban, azóta különösen észrevehetjük ezt, hogy paradigmaváltásra van szükség idehaza is a közvélekedéseinkben. Minimum az elvárható gesztusokat ki kell kényszeríteni az utódállamoktól: a magyar hivatalos nyelv legyen az egykori Magyar Királyság területén, ahogy volt ezer évig, és a műemlékek kerüljenek magyar kezelésbe. Ha ez nem megy, akkor erre is lesz javaslatunk, és ahhoz akkor úgy kell politizálni, hogy egy nagyhatalmat érdekeltté kell tenni az ötleteinkben. Egyetlen nagyhatalom van, amely ebben nem volt akkor sáros.
oshon
2024-12-25 at 09:12
Sugi pula ba toparlan borat , sa-ti futa negrii muma si rasa in cur de tigan ordinar , siktir ba bulangiu jegos si bozgor raios !
Talpra magyar!
2024-12-25 at 01:43
2024-12-24 at 21:50-kor a szemétkedő balliberális zöld gender szarakodó ellopta a Talpra magyar! nevemet úgy ahogy ellopta az Orientál régebbi nevemet is. Mint ahogy a dk-s komcsi ivadék Apró klán dögének Dobrevnek példaképei a románok.
Blanca
2024-12-24 at 23:32
))) Üdvözöljük a legjobb szex társkereső oldalon — https://ok.me/x9LK1
Talpra magyar!
2024-12-24 at 21:50
TS2024-12-24 at 18:50
Az a program hogy megcipőzünk pár ilyen besztondult bozgorparasztot Clujba aztán levarrjuk a csajoka. A bozgorcsajok úgy szopnak hogy a seggembe rántja az alsó gatyát a vákum.
Én így látom
righter
2024-12-24 at 19:27
risedown
2024-12-24 at 18:11
Az ilyen mondatokért verik bele a magyarok a fejeteket minden 4. évben a betonba.
Úgyhogy lökjed nyugodtan tovább, nem nekünk ártasz.
(És örülj, hogy már 15 éve csak a light verziót kapjátok. Ha így folytatjátok, lesz ez még JOBB is.)
Talpra magyar!
2024-12-24 at 18:56
És manapság a dk-s Gyurcsányék mszp-s Kunhalmiék párbeszédes Szabó Tímeáék momentumos Fekete-Győrék jobbikos Z. Kárpátiék tiszszás M. Péterék idegen muszlim szélsőségeseket akarnak betelepíteni hazánkba. Magyarságból gender buzikat leszbiket pedofilokat és ukrajnai háborúban halottakat akarnak csinálni politikai gazdasági pénzügyi korrupt hazaárulásuk által.
TS
2024-12-24 at 18:50
Talpra magyar!, az egyik. Hát ne tétovázz, indulj, nácikám.
Azért ne csodálkozz, ha téged vernek majd agyon.
Sok szerencsét ez utóbbihoz.
TS
2024-12-24 at 18:49
riseup új néven egy régi honáruló.
Azért jó lenne, ha Kolozsváron, pl. valamelyik gimnáziumban vagy a hóstátiak klubjában is kifejtenéd a véleményed. Nem szólnál hozzá többet itt a vitához.
Talpra magyar!
2024-12-24 at 18:36
riseup2024-12-24 at 18:11 Te az vagy mint a dk-s Dobreved akidnek románok a példaképei. Dobrevednek is amit írtál az tetszik. Dobereved veled együtt kommunista internáci bolgárod.
Talpra magyar!
2024-12-24 at 18:33
Ezért azon se kell meglepődnünk hogy a dk-s Gyurcsányné Dobrevnek románok a példaképei. Momentumos Cseh Katalinék a felvidéki és az erdélyi magyarokat arra szólították fel hogy az ottani nem magyarokra szavazzanak.
Talpra magyar!
2024-12-24 at 18:26
Elnézést javítom …. ellopta a Talpra magyar! nevemet ….
Talpra magyar!
2024-12-24 at 18:24
2024-12-24 at 17:41-kor a szemét románokat szopó Linder féle kommunista fasiszta szamuelysta ismét ellopta a Talpre magxarí43 nevemet úgy minta korábbi Orientál nevemet is ellopta hát nem csodálkozom hogy az mszp-sek dk-sok párbeszédesek momentumosok lmp-sek jobbikosok kiegészülve a tiszás M. Péterékkel együtt lopják adósságba Budapestet.
riseup
2024-12-24 at 18:11
Ez a sztori tetszik. Ha még élnek ott magyarok, most már áldják ezt a napot. A határ jobbik oldalára kerültek.
Logikus
2024-12-24 at 17:51
Miértünk akkor senki nem állt ki, de azt elvárják, hogy mi kiálljunk Ukrajna mellett, ami 30 éve létező ország, és folyamatosan amerikai bábkormánya van! Hogy is van ez?
Talpra magyar!
2024-12-24 at 17:41
Régen voltak még magyarok arra. Most már Kolozsvár sincs csak Cluj, magyarok sincsenek ott csak bozgorok. MEgyek román barátomhoz vadászni két ünnep között Sfantu Georgeba, kérdezte hogy akarok e elmenni Clujba bozgorokat verni. Állítólag jó program.
Én így látom
MISZTOTFALUSI
2024-12-24 at 17:15
TRIANON REVÍZIÓJA NEM MARADHAT EL!!! CSAK IDŐ KÉRDÉSE!!! AZ OLÁHOK/VLACHOK UGYANAZOK MINT 126 ÉVE ÉS MÉG ELŐTTE ILLIIÁBA AZ ELSŐ ÉVEZRED IV.-V.SZÁZADAIBAN ÉS UTÁNA!!! MOCSKOS TOLVAJ SUNYI SZEMTELEN ALBÁN-SZLÁV KEVERÉK FAJ!!!TRIANON NEM SÍRBOLT!!! MÉG AZT IS FEL LEHET ROBBANTANI, HA IDEJE JÖN!!!
Roboz Istvánné
2024-12-24 at 15:45
Végtelenül szomorú, amilyen sok igazságtalanság történik a világban velünk magyarokkal mind a mai napig.
Szabó György
2024-12-24 at 15:17
Románia Erdély nélkül csak rom- mánia.
Komcsi hazaárulók
2024-12-24 at 14:53
Aztán jött a hazaáruló, gazember Károlyi és alkoholista, szerb ügynök hadügyminisztere, Linder Béla, aki kijelentette, hogy “nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!”. Egy hadügyminiszter mond ilyent – úristen! Pedig ahol szórványos ellenállás volt – pl.: Sopron, Balassagyarmat -, ott visszavonultak a haramia területfoglaló szlovákok, csehek, osztrákok és tartották magukat jó ideig a sz@r román hordával szemben Erdélyben is a Szentkereszthegyi Kratochvil Károly vezette csapatok. Ha ellenállunk, ha harcolunk – a románok, szlovákok nullák voltak és be kell avatkozniuk a francia csapatoknak is – messze nincs ekkora csonkítás sem. (A törökök nem fogadták el a versaillesi békekötést, ellenálltak és nyertek, legalább is elfogadható rendezést kötöttek.) De nálunk aztán a hazaáruló Károlyikkal, Linderekkel és Kun Bélákkal minden elveszett…
qui 01
2024-12-24 at 14:44
Poppy
2024-12-24 at 14:26
A fájdalom egyszer – 1940. augusztus 30-án – már megszűnt. Tehát van recept.
Június 4-i “örömünnep” helyett vissza kell térni a megoldáshoz: Trianon legyen gyásznap, a végcél pedig a revízió, minimum az 1941-es határokig.
Ebből nem adhatunk alább. Aki ezzel nem ért egyet, annak nincs keresnivalója a nemzeti oldalon.
Királytigris
2024-12-24 at 14:37
Ami kimaradt: A Károlyi kormány szinte semmi segtséget, utánpótlást nem biztosított A Székely hadosztálynak, mert az Antant igéreteiben reménykedett, és a Wilsoni hazugság ábrándjában leledzett. 1918 december végére nyílvánvalóvá vált a Károlyi féle Antant politika kudarca, ami a Magyarország feldarabolásához vezetett.
“Soha többé nem akarok katonákat látni” mondta Károlyi hadügyminisztere. Nem is látott tőbb magyar katonát, de idegen katonát annál többet.
Az akkori tragédia bekövetkezéséről legynagyobb felelősség kétségtelenül Gróf Károlyi Mihályt terheli. Egy Antant tiszt mondta budapesten, hogy nem értem a magyarokat, a legokosabb grófjukat agyonlövik, a leghülyébbet meg megteszik miniszterelnöknek.
Horthy értékelése szerint „Károlyi Mihály szerencsétlen jelenség, aki a saját társadalmi osztályával meghasonlott és szembefordult. Elkeseredett ifjúságát gátlástalan élvezetek évei követték. Ezek során életmódja kirívó ellentétben állott azokkal a radikális társadalmi követelésekkel, melyeket beszédeiben hangoztatott. Át nem gondolt reformokat követelt, s ezeknek Tisza ellenállt. Ez arra késztette a mérhetetlenül nagyravágyó Károlyit, hogy olyan körökben keressen követőket és támogatást, melyek dühös elvakultsággal törekedtek a rend és mindannak a lerombolására, ami a múlt nemes hagyományain épült és még fennállott; a háború befejezését pedig mindenáron erőszakolták. Károlyi így vált öreg uralkodónk halála után Magyarországon a gyorsan szaporodó defetisták vezérévé, és mint miniszterelnök készült tervei megvalósítására.
Poppy
2024-12-24 at 14:26
Soha nem múló fájdalom.