Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte a Kremlben kedden mondott beszédében, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazáson a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött. A krími népszavazás a demokratikus normákkal teljes összhangban zajlott le – jelentette ki az orosz államfő a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében.
Putyin benyújtja a Krím csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot
Az orosz államfő bejelentette, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra.
Kijev nem fogadja el a Krím Oroszországhoz csatlakozását
Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krím és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – szögezte le a kijevi külügyminisztérium szóvivője.
“A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő) beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve” – jelentette ki Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő.
A tisztségviselő kijevi sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem fogadja el a Krím függetlenségét és csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz. “Ukrajna minden nemzetközi lépést megtesz a status quo helyreállításáért” – hangsúlyozta.
Pavlo Petrenko igazságügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján eközben kijelentette: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev “fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból”. Leszögezte, hogy Ukrajna szigorúan tartani fogja magát a nemzetközi és az ukrán jogszabályokhoz.
A Krími Autonóm Köztársaságnak a kijevi központi kormányzat által feloszlatott, így törvényellenesen működő parlamentje hétfőn nyilvánította ki a félsziget függetlenségét, Krími Köztársaság néven. A krími parlament egyúttal határozatot hozott arról, hogy a területén lévő minden ukrán hivatali szerv, intézmény és vállalat ingó és ingatlan vagyona a Krími Köztársaság tulajdonába kerül át.
“Az ukrajnai oroszok belefáradtak a folytonos válságba”
Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukránját több mint húsz éve megrázkodtató, állandó válságba – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.
“A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket” – hangoztatta Putyin. Úgy fogalmazott, hogy az oroszok, akárcsak Ukrajna más polgárai, szenvedtek a folytonos politikai és állami válságtól, amely már több mint húsz éve sújtja Ukrajnát.
Putyin: demokratikus volt a krími népszavazás
A krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz államfő a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt mondott beszédében.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
Az orosz sajtó értesülései szerint Putyin beszéde után írják alá a Kremlben a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodást.
“Az ukrán-orosz viszony mindig fontos lesz”
Oroszország számára az Ukrajnához fűződő viszony mindig kulcsfontosságú lesz, mindenfajta túlzás nélkül – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.
Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy amikor 1991-ben szétesett a Szovjetunió, Oroszország megbékélt azzal, mert nehéz helyzetben volt. “Az akkori realitásokból kellett kiindulnunk, és építenünk a kapcsolatokat a szuverén Ukrajnával. De az ukrán népet Oroszország mindig testvérnépnek tekintette” – mondta Putyin.
“A Szovjetunió szétesésével az orosz nép az egyik legnagyobb szétdarabolt nemzet lett”
A Szovjetunió szétesése következtében az orosz nép a világ egyik legnagyobb szétdarabolt nemzete lett – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai előtt, a Krím Oroszországhoz csatolása alkalmából mondott beszédében.
Az orosz államfő emlékeztetett azokra a történelmi eseményekre, amelyek következtében “emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva”. Hangsúlyozta, hogy meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek révén végig lehet vinni a számos igazságtalanságtól sújtott krími tatár nemzet rehabilitációját.
Putyin azt is kijelentette, hogy a Krímben mostantól három, egyenrangú nyelv lesz – az orosz, az ukrán és a krími tatár – mivel mint mondta – “tisztelettel viszonyulunk minden, a Krímben élő nemzetiséghez”.
Orosz képviselők a szankciókról
Az orosz parlament alsóházi képviselői arra kérték kedden egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat.
“Elvekkel nem kufárkodunk, és nem félünk semmilyen szankcióktól!” – olvasható a dokumentumban.
Mihail Markelov kormánypárti képviselő a nyilatkozatot ismertetve azt hangoztatta, hogy március 17-én az amerikai külügyminisztérium, (Barack) Obama és az Európai Unió ismét tett egy “bugyuta kísérletet” Oroszország megijesztésére.
Felhívta a figyelmet arra, hogy már számos országgal – Szerbiával, Fehéroroszországgal és Szíriával – szemben hoztak szankciókat, de ők nem veszítették el méltóságukat, önazonosságukat és egységes, független országok maradtak.
“Az álláspontunk egyértelmű és tisztességes. Nem áruljuk el a mieinket. Sosem áruljuk el az oroszajkú polgárokat, és azokat a polgárokat sem, akik a Krím területén élnek, és úgy döntöttek, hogy örökre Oroszországgal akarnak lenni” – hangoztatta Markelov. A képviselő hangsúlyozta, hogy bármilyenek is a szankciók, egybekovácsolják az orosz politikai elitet, mert az oroszok bajban és kívülről jövő fenyegetettségben mindig egységesek voltak.
A nyilatkozat szerint Barack Obamának és az uniós vezetőknek az nem tetszik, hogy a krími “testvérnépek” nyílt, demokratikus eljárással, a nemzetközi jogi normákkal összhangban gyakorlatilag egyhangúlag hoztak döntést az Oroszországhoz való csatlakozásról.
“A népakarat ilyesfajta elutasítása meglepő, mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió mindig is kinyilvánította a demokráciához való hűségét, és azért kardoskodott, hogy a népeknek joga legyen ahhoz, hogy önmaguk döntsenek saját sorsukról” – olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint még meglepőbb az, hogy az amerikai szankciós listára felkerült Jelena Mizulina, a családok, a nők és a gyerekek ügyeivel foglalkozó parlament bizottság elnöke, az egyik legtekintélyesebb orosz képviselő, aki idestova húsz éve tagja a dumának. Mizulinának semmi köze a krími kérdéshez a dokumentum szerint, amely azzal hozza kapcsolatba felvételét a listára, hogy javaslatára fogadta el a parlament a gyerekek körében terjesztett melegpropaganda tiltásáról szóló törvényt, amelyet – emlékeztet a nyilatkozat – egyhangúlag fogadott el az Állami Duma (az orosz alsóház), és támogatta az ország lakosságának 80 százaléka.
Felfüggesztik Moszkva G8-tagságát
Felfüggesztik Oroszország tagságát a G8-csoportban – jelentette be kedden a francia külügyminiszter.
Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját – mondta Laurent Fabius az Europe 1 rádiónak. A miniszter később a Twitteren is közzétette a döntést.
A G8-csoportnak a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország a tagja. Több ország a hónap elején már jelezte, hogy felfüggeszti részvételét a Szocsiban tartandó júniusi csúcs előkészítésében.
Fabius a rádiónak adott nyilatkozatában – kérdésre válaszolva – azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrán válság ellenére továbbra is várja Franciaország a szövetségesek partraszállása 70. évfordulójának megünneplésére. “(Putyin) egyelőre meghívott” – jelentette ki. Mindazonáltal megerősítette, hogy törölték az ő és Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter keddi moszkvai találkozóját orosz hivatali kollégáikkal, Szergej Lavrovval és Szergej Sojguval.
“Úgy ítéltük meg, hogy a találkozó nem időszerű, mert Putyin úr ma délelőtt valószínűleg bejelenti a dumában, hogy Oroszországhoz csatolják a Krímet. Úgy gondoljuk (Francois Hollande) köztársasági elnökkel, hogy egy ilyen látogatás azt a képzetet keltené, mintha elfogadnánk, ami történik, pedig egyáltalán nem erről van szó” – jelentette ki Fabius.
Az orosz külügyminisztérium nem sokkal korábban jelentette be, hogy törölték a négy miniszter találkozóját. A minisztériumban az AFP hírügynökség kérdésére sem voltak hajlandók közölni a találkozó visszavonásának okát.
A találkozót a múlt héten jelentette be a Kreml, a párizsi Elysée-palota azonban azt közölte, hogy a találkozót az “ukrajnai események függvényében tartják meg”.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn szankciókat fogadtak el több orosz és ukrán vezető ellen az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Putyin nincs közöttük. Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság vasárnap népszavazáson döntött az Oroszországhoz való csatlakozásról, amit a nyugati országok nem ismernek el. Az orosz elnök kedd este aláírta a Krím függetlenségét elismerő határozatot, majd jóváhagyta a területnek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződéstervezetet.
hirado.hu / fotó: MTI-EPA-Zurab-Kurcikidze.jpg
Facebook
Twitter
YouTube
RSS