Jelenleg a cukiságé, a szavazatok maximalizálásé a főszerep a Jobbik háza táján, de a párt még Benetton-reklámokat idéző plakátjaival sem tudja leplezni, hogy a kampányban csak őrlángra tekerte a újnyilas, újnáci, szkinhed eszméket, és mindössze csak kimenőt kaptak a köztársaság alapjait és rendjét támadó puccsista nézetek. A Jobbik-szövetségesei a mai napig ledöntenék a jogállamot. Lantos János, a Pax Hungarica Mozgalom vezetője lerántotta a leplet a pártban szunnyadó oroszlánról azzal, hogy nyomatékosította, a Jobbik „kétharmada hungarista, csak még nem tud róla”. Újfent betekintünk a Jobbik 2014-es kampánymaszkja mögé. Orosz kapcsolat, előtérbe tolt korábbi MSZP-sek, maffiózókkal is jóban levő szkinhedvezér a PestiSrácok.hu cikkének tartalomjegyzékében.
EGRESSY KÁROLY – PestiSrácok.hu
Európa-szerte erősödnek a szélsőjobboldali pártok, elég, ha csak a 2012-es választásokon a görög parlamentben 18 helyet szerző neonáci pártra, az Arany Hajnalra gondolunk, és akkor még nem is szóltunk a francia Nemzeti Frontról, a holland Szabadság Pártról, az olasz Északi Ligáról, az Osztrák Szabadságpártról, vagy az Európai Parlament euroszkeptikusainak gerincét jelentő brit szervezetről, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjáról. A szélsőjobb európai erősödésének az okát a válságra, a halvány gazdasági teljesítményekre és az Európát meghatározó megszorító politikára vezetik vissza a szakértők, akik úgy vélik, a májusi EP-választáson Franciaországban és Hollandiában sok helyet szerezhetnek majd a radikális pártok. Uniós politikusok attól tartanak, hogy a közösségi delegáltak mintegy húsz százaléka olyan szélsőjobboldali pártokból érkezik majd a parlamentbe, amelyektől az EU szétverése sem áll távol.
Putyin szövetségesei a szélsőjobb pártok?
Vona Gábor és Kovács Béla az orosz parlamentben. Egyet megint előre léptek…. Fotó: facebook.com
A Foreign Affairs című lap szerint Oroszország szövetségesei a szóban forgó pártok, Vlagyimir Putyin pedig azért veszi a szárnya alá ezen tömörüléseket, mert az uniós mandátumokat szerző „baráti” politikusok belülről bomlaszthatják majd az Európai Uniót. A Foreign Affairs szerint Magyarországon például a Jobbikot karolta fel Putyin, amelyről azt írta a lap, hogy „a harmadik legnagyobb magyar párt, a szimpatizánsai a nácikéra emlékeztető egyenruhákban masíroznak, antiszemita utalásokat tesznek, és aggódnak az izraeli gyarmatosítás miatt”. A Foreign Affairs úgy véli, Oroszországnak bejön a Jobbik politikája. Érdekes, hogy a radikális pártról már régóta az a hír járja, hogy oroszok pénzelik, ezt ugyanakkor Vona Gábor többször is tagadta. Tény ugyanakkor, hogy Vona számtalanszor leszögezte, partnernek tekintik Oroszországot, Kovács Bélával, a párt EP-képviselőjével például az orosz parlamentbe is ellátogatott.
Kommunisták elitképzőjéből a Jobbikba
Kovács a kommunisták moszkvai elitképzőjében végzett, 1986-ban szerzett nemzetközi közgazdászdiplomát Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, az MGIMO-n, amely intézménybe anno a kommunista tábor legmegbízhatóbb elemeit vették fel. Kovácsról azt is tudni kell, hogy 2009-től ő őrizte az európai radikális jobboldali pártok közös kasszájának a kulcsát, mint az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének alelnöke és kincstárnoka, amely szervezet 2013-ban elnökévé választotta Kovács Bélát. A politikus 2006-ban egyébként milliós összeggel járult hozzá a Jobbik kampányához. Kovács “üzleti célból” rendszeresen megfordult és megfordul Oroszországban.
A Jobbik már a baloldali összefogást ostromolja
Tény az is, hogy a közvélemény-kutatások szerint hasít a Jobbik, a teljes szavazókorú népességben mért tizenöt százalékos támogatottságukkal pedig már a baloldali összefogást ostromolják. Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy bejött a Jobbiknak a pozitív imázsváltás, a cukiságfaktorral felturbózott arculatváltás. Előző cikkünkben már felidéztük, mit takar a Jobbik új maszkja, hogy a párt igazi arca kínos ügyek sokaságában mutatkozik meg igazán. Korábbi összeállításunk folytatásaként most azt mutatjuk meg, hogy a párt háza táján valójában továbbra is jelen van a kőkemény radikalizmus, a szélsőségesség. Érdekes, hogy a Jobbik baloldalról jött hangadókat is felkarolt.
Demokraták? Azok nem vagyunk!
Álljon itt mindjárt magának a pártelnöknek, Vona Gábornak a két évvel ezelőtti megnyilvánulása. 2012-ben, a párt évindító rendezvényén fegyveres konfliktust vizionált Vona, és kategorikusan kijelentette, hogy sem kommunisták, sem fasiszták, „de demokraták sem vagyunk”. Ennek fényében is érdekes, hogy a Jobbik gyorsan előtérbe tolta és a mai napig aktívan foglalkoztatja azt a Pörzse Sándort, aki 1998-ban még az MSZP-nek kampányolt. Amikor mindez kiderült, a képviselő „Én? Soha!” felkiáltással válaszolt az Index újságírójának, néhány kompromittáló fotó láttán aztán gyorsan felfrissült az emlékezete.
A jobbikos berkekben csak „a nemzeti újságírás Luther Mártonjaként” emlegetett Pörzse Sándor először nem emlékezett a szocialisták 1998-as terézvárosi kampányzáró rendezvényén készült fényképre, amelyen Bársony Andrással, Terézváros szocialista képviselőjelöltjével kampányolt az MSZP-nek.
„Akkoriban apolitikus voltam, de egy rendezvényszervező irodán keresztül gázsiért elvállaltam ezt-azt” – állt elő új magyarázattal Pörzse Sándor. A politikus kocsmai verekedésbe is keveredett. Pörzse 2009 november 11-én inzultálta, majd kétszer is megütötte Szigetmonostor alpolgármesterét egy helyi étteremben. Nádas Zsolt, a helybenhagyott alpolgármester az eset kapcsán elmondta: a tettlegesség hátterében egy, a gárdistákról szóló megjegyzés állt. Az asztaltársaságukban ülő egyik hölgy ugyanis arról számolt be, hogy szem- és fültanúja volt, amint egy, az étterem felé tartó járművön utazó gárdista a megjelenésével, viselkedésével, szavaival megfélemlítette a környezetében lévő embereket. Pörzse Sándor, aki saját társaságával a mellettük lévő asztalnál ült, a gárdista szót meghallva felugrott és kikérte magának, hogy provokálják, mert állítása szerint “itt mindenki tudja, hogy ő gárdista” – idézte fel az esetet az alpolgármester. „Szó szót követett, majd a politikus két ütést mért rám” – mondta Nádas.
Morvai és az SZDSZ program
Morvai Krisztina és Bodrog László, a Nemzeti Őrsereg egyik vezetője. Fotó: MTI
Ugyancsak érdekes, hogy Morvai Kirsztina, a Jobbik EP-képviselője 1994-ben és 1998-ben is részt vett az akkori SZDSZ programjának a kidolgozásában. A tényt Horn Gábor is megerősítette. Morvai a meleg közösség egyenjogúságának előmozdításában is fontos szerepet játszott még a kilencvenes évek elején, előadásokat tartott „mit keres az állam a hálószobákban?” címmel, újságoknak nyilatkozott a melegeket diszkrimináló törvények alkotmányellenességéről. Morvai Krisztináról ráadásul később az is kiderült, hogy 2003-ban egymillió forintos szerződést kötött a Medgyessy-komány esélyegyenlőségi minisztériumával, majd Lévai Katalin távozását követően a miniszter utódjaként is felmerült a neve.
Szoci jelöltet segített szavazatával…
Nem csak Pörzse és Morvai neve említhető meg azon Jobbikos politikusok között, akik korábban a baloldal felé is kacsintgattak. Az MSZP-ből nyergelt át a radikális pártba az a Montlika Csaba, aki gyorsan elfoglalhatta a Jobbik hajdúsámsoni elnökének járó széket. Montlikáról 2009-ben derült ki, hogy hivatalosan nem adta le kilépési nyilatkozatát az MSZP-ből. A politikus 2005-ben lépett be a hajdúsámsoni MSZP-be. Tar Zoltán, a helyi szocialisták vezetője 2009-ben azt nyilatkozta a Montlika-ügyről, hogy „2006-ban még szocialista jelölt is lehetett volna Csaba, aki azóta viszont nem volt aktív a pártban”. „2006 után egyáltalán nem foglalkozott a párt ügyeivel, a tagdíjat több mint két éve nem fizeti” – mondta akkor Tar Zoltán. Tar szerint ha valaki két évig nem fizeti a tagdíjat, akkor tagsága automatikusan megszűnik, a helyi szocialista vezető pedig 2009-ben értesítette a megyei szervezetet, hogy ha eddig mégsem regisztrálták volna Montlika törlését, most mindenképpen töröljék. A Jobbikot választó politikus az ügy kapcsán azt állította, hogy gyerekkori barátja Tar Zoltán, és egy rövid időre az ő kérésére lépett be a pártba, ahol szavazatával segítette őt egy párton belüli ellenfelével szemben. Montlika azt mondta, az MSZP-ből való kilépési nyilatkozatát Tar Zoltán kezébe adta, aki megígérte, hogy a többit majd ő elintézi. A helyi jobbikos vezető úgy látta, végig jóhiszeműen cselekedett, ennek ellenére lemondott minden párton belüli tisztségéről.
Háborús retorika
Nem meglepő az sem, hogy 2012-ben háborús konfliktusról vizionált Vona, miután a szélsőséges megnyilvánulások és konfliktusok keresése amúgy sem állt soha messze a párttól, amelyben a háborús retorika is többször előkerült. A szélsőségesebbnél szélsőségesebb nézeteket vallóknak egy része ugyan az újfajta puhulás miatt elhagyták a pártot, de a Jobbikban továbbra is jelen vannak a radikálisok. Kisgergely András például ment, és a Magyar Hajnal Mozgalom vezetője lett, maradt viszont Zagyva György Gyula. Ugyancsak dobbantott a volt Jobbik alelnök, Bíber József, aki a Magyar Főnix Mozgalom vezetője lett, de Jobbikos maradt Sneider Tamás, a szkinhedvezér.
Sneider ‘Roy’ Tamás vezette az egri szkinhedeket
Sneider Tamás. Fotó: index.hu
Sneider 2007-ben lett tagja a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, ugyanebben az évben az egri szervezett elnökévé is választották. 2009 őszén a Jobbik Országos Kongresszusán országos alelnökké választották, 2010-ben pedig az országgyűlési választáson szerzett listás mandátumot. Márpedig Sneider Tamás a kilencvenes évek eleji egri cigány-szkinhed háborúban vezette utóbbi csoportot, a szkinhedek csak Roy néven ismerték. Sneider gyors pártkarrierje sajátosnak nevezhető múltja ismeretében. Az 1972-ben született Sneider önéletrajzában is említi, hogy „a kilencvenes évek elején vezetője voltam az első csonkaországi nemzeti ifjúsági szervezetnek, a Nemzeti Ifjak Egyesületének“. Az egyesület valójában szkinhedcsoport volt. „A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején az úgynevezett skinhead mozgalom volt a nemzeti radikalizmus külső megnyilvánulási formája. Ebben az egriek mind fizikai, mind szellemi tekintetben az élen jártak” – nyilatkozta erről a korszakról a Barikádnak.
Az egri cigány-szkinhed háború miatt 1992-ben emeltek vádat Sneider „Roy” Tamás ellen, az ÉS-ben megjelent vádiratrészlet szerint „az üldözés során Farkas Bélát a Sneider Tamás (I. rendű vádlott) vezette csoport utolérte, majd Farkas Bélát Sneider Tamás leütötte. Amikor a sértett földre került, az I. rendű vádlott és a társaságában levő személyek Farkas Bélát kézzel, botokkal és kábeldarabokkal ütlegelni kezdték, majd a földön fekvő sértettet összerugdosták”.
“A maffiózókkal is jóban kell lenni”
Sneiderről az is kiderült, hogy 2007-ben gyámság alá akarta helyeztetni szüleit, apját pedig gyilkossági kísérlettel vádolta. Sneider a Vona Gábort is érintő, a Jobbik gyöngyösi szervezetének lecserélésével végződő botrányban is érintett volt. Az ő tanácsára lett Vona és a Heves megyei Jobbik kampányfőnöke Faragó Tamás, aki játékautomatákat üzemel, és az eredeti gyöngyösi Jobbik-alapszervezet vezetője szerint alvilági kapcsolatokkal is bír. Sneider Tamás volt az, aki úgy kommentálta a Jobbik és Faragó kapcsolatát, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.
Vona Gábor és testőrsége: Szkinhed Bandi és Zsiráf. Alvilági figurák, sötét múlttal, de Vona szerint a Jobbiknak nem kell felelősséget vállalnia a két férfi tetteiért.
“Legszívesebben kitaposnám a beleteket!”
Szintén egriként került a Jobbikba Zagyva György Gyula, aki 2002-ben lépett be a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba, melynek 2003 őszétől alelnöke, majd 2006 őszétől elnöke lett. 2010 tavaszán, parlamenti mandátumának elnyerése után lemondott elnöki posztjáról, azóta tiszteletbeli elnökként tevékenykedik tovább. Zagyva gyorsan beírta magát a parlamenti botránykrónikába. 2010-ben, alig pár nappal az új országgyűlés megalakulása után megfenyegette egyik fideszes kollégáját, mondván: „na, ezt majd a folyóson megbeszéljük”. A parlament alakuló ülésének napján az Index tudósítói kérdezték terveiről, akiknek elmondta, hogy küzdelmeinek beteljesedését a magyar apostoli királyság visszaállítása jelentené. Zagyva György Gyula nem csak a parlamentben, de azon kívül is többször fenyegetőzött. A politikus 2010-ben, a Magyar Sziget nevű rendezvényen a Hetek két újságíróját karikás ostorral a kezében fenyegette először anális erőszakkal, majd azzal, hogy legszívesebben „kitaposná a belüket”. „Nem fogjátok föl, hogy itt háború van? És ez a jövőben csak fokozódni fog! Itt ellenséges határvonalak húzódnak, és ti beléptetek e mögé. Legszívesebben most széttépnélek benneteket” – idézték többen a parlamenti képviselő kirohanását.
Egyébként Zagyva az egyetlen olyan honatya, aki „máig megindokolatlanul, politikai okokból” ki van tiltva egy szomszédos országból, Szerbiából. A politikus egyébként még mindig hódol a skinhead divatnak, a képviselői esküt például Martens bakancsban tette le, de saját bevallása szerint megfordult már a T. Házban bomberdzsekiben is.
A puszták szabadcsapata, a Betyársereg
Zagyvának, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökeként a Betyársereggel is van kapcsolata, amely szervezet egyébként többször is védelmébe vette a radikális politikust. Legutóbb például azt írták Zagyváról, hogy szerintük „még több ilyen ember a parlamentben véget vetne a polkorrektkedés időszakának és végre igazi harcos mentalitással kezelnék nemzetünk dolgait a politikus hazafiak, államférfiak!” A Betyárseregről egyébként azt kell tudni, hogy a szemünkben nem sokat érnek a köztársaság törvényei, a puszta ősi törvényeit azonban bármilyen körülmények között betartatják. „Nem vagyunk egyenruhás reguláris hadsereg, sem bejegyzett egyesület. A puszták szabadcsapatai vagyunk, így fel sem oszlathatnak minket a Köztársaság kutyái” – írják. A nemzeti ellenállás fokosának tartják magukat, és egyik tagjuk a honlapjukon úgy nyilatkozott a szervezetről, hogy „végleg majd csak akkor jövünk, ha a nemzet elszánja magát a hatalmat jogtalanul bitorló, idegeneket kiszolgáló csőcselék elűzésére, addig pedig a háttérben jövünk, megyünk, intézkedünk, szem előtt tartva egy roppant inspiráló történelmi alak gondolatmenetét: “ha egy egész nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet.”
Betyársereg, mint a nemzet fokosa, a harcosok klubja. “Betyár vagyok, ki a magyar ellensége, azt holtáig vadászom!”
Az újnáci, újnyilas szkinhed, harcias és megfélemlítő réteg tehát a mai napig körülveszi a Jobbikot, csak éppen most a kampányguruk és a pártérdekek háttérbe kényszerítették a szélsőséges megnyilvánulásokat. A kampány után feltehetően felébred az alvó oroszlán, mint ahogy sok Jobbikos most sem rejti a véka alá a nézeteit.
A siófoki jelölt nyíltan uszít
Berkes Gábor, a Jobbik siófoki országgyűlési képviselőjelöltje például előszeretettel hirdeti a zsidó világösszeesküvésről vallott nézeteit és oszt meg holokauszttagadó cikkeket. A pmonitor.hu Berkes facebook bejegyzései alapján Szálasi-rajongóként ír a politikusról. A portál szerint Berkes többször is kifejezte tiszteletét Szálasi Ferenc felé, többször reklámozta a „nemzetvetető” idézeteit, máskor Hitler Mein Kampfját ajánlotta ismerősei figyelmébe. A jelölttől a rasszista uszítás sem áll távol. „A zsidó nem más, mint egy barbarisztius és kegyetlen élősdi más népek nyakán. A legnagyobb ellensége minden fejlődésnek, visszakövetelője minden rothadásnak” – olvasható az egyik általa megosztott képen. „Cigányok. Hazánk kártevői. (…) Takarodjatok innen!” – tette közzé tavaly a Jobbik hivatalos „Cigány-magyar együttélést” segítő programjától némileg eltérő véleményét.
Vona Gábornak nem ciki.
Neonáci elvek
A pmonitor.hu egyébként azt is megírta, hogy Mészáros István jobbikos képviselőjelölt, az Új Magyar Gárda vezetője tavaly októberben nyíltan hungarista szervezetekkel közösen emlékezett meg a nyilas hatalomátvételről. Mészáros István nemrégiben azzal került be a hírekbe, hogy betiltott szervezetben való részvétel miatt felfüggesztették a jelöltséggel járó mentelmi jogát. Az októberi megemlékezésen Mészáros olyan, vállaltan neonáci elveket valló személyek mellett szólalt fel, mint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsolt és a PHM-es (Pax Hungarica Mozgalom) Lantos János. Lantos János 2010-ben tűnt fel a (saját meghatározása szerint a nyilaskeresztes mozgalom örököseként működő) Pax Hungarica Mozgalom (PHM) Corvin-közi megemlékezésén. Ekkor a mozgalom kecskeméti csoportvezetőjeként konferálták fel, majd hamarosan a neonáci megemlékezések rendszeres fellépője lett. A rendezvény beharangozója szerint „1944. október 15-én a Hungarista Mozgalom megmentette a magyar nemzet becsületét, mivel nem hagyta, hogy árulóvá legyen Magyarország.” A rendezvényen Lantos mellett Incze Béla, a Jobbik-szövetséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti elnöke is felszólalt.
A Jobbik egyik irányvonala nem kért a parlamentarizmusból
A Jövőnk.info újnyilas portálon maga Lantos írt arról, hogy a “nemzeti radikális” Jobbik egyik szárnya az Országgyűlésben kíván politizálni, míg “másik fő irányvonala viszont nem a parlamentarizmus útján kívánt haladni (…) E vonulatnak a fő szerveződése a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), amelyet Zagyva Gyula vezet, tiszteletbeli elnöke pedig Toroczkai László. Ehhez a vonalhoz köthető egyébként Budaházy György is (…) De szintén ehhez az irányhoz sorolható a tavaly megalakult Betyársereg is, amely Toroczkai és Tyirityán nevéhez köthető.”
A Jobbik kétharmada hungarista?
Lantos a PHM honlapján azt is nyomatékosította, hogy a „párt 2/3-a hungarista, csak még nem tud róla.” Lantos tehát egyértelműen kijelentette, kikből áll a Jobbik kétharmada. Igaz ugyan, hogy most a cukiságé, a szavazatmaximalizálásé, a puhulásé a főszerep, de a Jobbik most is csak leplezni tudja egyik igazi arcát.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS