A Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz továbbította az úgynevezett Welsz-ügy egyes részleteit, az adóhatóság már hónapok óta nyomoz – értesült a PestiSrácok.hu. Információink szerint Welsz Tamásnak a 18 milliárd forintos magyar-szlovák áfacsalásban való érintettségét vizsgálja a NAV, amelyről a napokban a nemzetközi adócsaló cégláncolat egyik kulcsembere, az eddig eltűntnek hitt felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán tett részletes vallomást. Minden jel szerint tehát bizonyos szálakon alaposan összekapcsolódik a Simon-Welsz-ügy a Dömény Zoltán által leleplezett, de az amerikai ügyvivő, Goodfriend által előszeretettel emlegetett áfacsalási sorozatokkal. A vállalkozó szerint az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosították a védelmet a két ország adóhivatalainál, márpedig 2010 előtt Welsz Tamás is bejáratos volt az adóhatóság egyik akkori magas beosztású munkatársához. A szocialisták nyakába borulhat tehát a korrupciós bili.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Bizonyos szálakon alaposan összekapcsolódik a Simon-Welsz-ügy és a 2010 előtti, 18 milliárd forintosra taksált áfacsalási sorozatokkal – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk ugyanis úgy értesült, a Fővárosi Főügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz továbbította az úgynevezett Welsz-ügy egyes részleteit, az adóhatóság már hónapok óta nyomoz. Információink szerint Welsz Tamásnak a 18 milliárd forintos magyar-szlovák áfacsalásban való érintettségét vizsgálja a NAV, amelyről a napokban a nemzetközi adócsaló cégláncolat egyik kulcsembere, az eddig eltűntnek hitt felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán tett részletes vallomást. Portálunk kérdésére Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség-, és Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője is megerősítette, hogy az adóhatósághoz kerültek a Welsz-ügy egyes dokumentumai. Pikáns, hogy a 2010 előtti áfacsalási sorozat az a gigantikus bűnügy, amelynek egy másik szálában a most korrupciót kiáltó amerikai Bunge is az adónyomozók látókörébe került – mint a bűnszövetkezet által közvetített gabona egyik legnagyobb felvásárlója.
A tizennyolcmilliárdos adócsalásról Dömény Zoltán a napokban tett részletes vallomást az adóhatóságnak. Mint ahogy az ismert, a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy az MSZP pártkasszájában landolt a 2010 előtti, 18 milliárd forintra taksált áfacsalás-sorozat „jövedelmének” egy része. Portálunk a vállalkozó egyik levelét is közreadta, amelyben Dömény azt írta: „a 2006–2008-as évben a Belar a. s., a Belagra Hustopece a. s. és az Agropodnik Trnava a. s.-nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe a Molnár Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól”. A Balaton Meat Kft. vágóhíd építésére 850 millió forint állami támogatást kapott a Gyurcsány-kormány jóvoltából.
A napokban a Magyar Nemzet írt riportot Döményről, megemlítve, hogy maga is része volt a csaló cégláncolatnak, majd hónapokig bujkált a bűnszervezet elől. A napilap cikke szerint az áfacsalás-sorozat irányítói – köztük a most vallomást tett nagymegyeri vállalkozó, D. Zoltán – 2009 és 2012 között sok ezer tonna gabonát utaztattak egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar cégláncolaton keresztül, s ezzel milliárdokkal károsították meg a szlovák és a magyar költségvetést. D. Zoltánról, vagyis Dömény Zoltánról a Privát Kopó internetes híroldal már szeptemberben megírta, hogy többször találkozott Szlovákiában és Magyarországon is Welsz Tamással.
A nyomozó hatóság gyanúja szerint Welsz még bissau-guineai útlevelet is szerzett a bukott szocialista politikusnak. Sőt, a házában Simonnak külön széfje volt, amelyből a házkutatáskor még egy fedősztori is előkerült a volt MSZP-s politikus bécsi bankszámlán titokban parkoltatott 240 millió forintnyi devizájához. Az Index áprilisi közlése szerint Dömény üzleteihez Welsz biztosította a politikai hátteret.
Mint köztudott, Welsz márciusban öngyilkos lett azt követően, hogy bizonyítékokat adott át a nyomozó hatóságnak. Dömény üzlettársa volt Bankó Gyula is, aki furcsa körülmények között vesztette életét idén márciusban – három nappal azután, hogy a szlovák rendőrség őrizetbe vette egy 1,6 millió eurós áfacsalási ügy kapcsán.
A Privát Kopó szeptemberben (tehát még az amerikai kitiltási ügy előtt) azt is megírta, hogy az áfacsaló cégláncolat egyik legnagyobb vásárlója az amerikai tulajdonban álló Bunge Zrt. volt.
Az áfacsalók üzleteihez Welsz Tamás biztosította a politikai hátteret. Fotó: index.hu
A NAV tájékoztatása szerint Dömény Zoltán idén határozta el, hogy kilép az áfacsaló körből, ám a bűnszervezet vezetőitől való félelmében februárban eltűnt, és hátrahagyott naplójában beszámolt az ügy részleteiről. A két nyelven, kézzel írt füzetre a felesége talált rá, és eljuttatta a hatóságoknak. Ez alapján a NAV pénzügyi nyomozói büntetőeljárást indítottak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával. Egészen novemberig nem lehetett tudni, hogy a vállalkozó életben van-e, de a napokban jelentkezett a NAV pénzügyi nyomozóinál, és részletes vallomást tett, további érdemi információkkal kiegészítve a naplóban leírtakat.
Azt, hogy miként is működött az áfacsaló bűnszervezet, a szeptemberi Privát Kopó-cikk tárta fel. A portál szerint Dömény a 38 oldalas naplójában három magyarországi és öt szlovákiai (de magyar állampolgárok által vezetett) cégről közölt adatokat, amikkel a vállalkozása kapcsolatban volt, és leírta a pontos számlázási sorrendet is. Az első lépcső az volt, hogy a magyarországi termelő eladta a gabonát Szlovákiába, a Roseto s. r. o.-nak. Mivel külföldre ment az áru, ezért az értékesítés áfamentes volt. Ez a cég továbbadta a már áfával terhelt árut Dömény vállalkozásának, a Feed Trade s. r. o.-nak, ám nem vallotta be az áfát a szlovák adóhatóságnak. Ezután Dömény cége szintén áfásan továbbértékesítette az árut a pozsonyi székhelyű Merkanta International s. r. o.-nak, amely viszont a gabonát már áfamentesen értékesítette Magyarországra, a DJ-Impex Kft.-nek. Ez a cég ismét áfával terhelten adta tovább a terméket a Zs-Agro Kft.-nek, ám az adót nem vallotta be és nem fizette be a NAV-nak. Végül a Zs-Agro értékesítette a gabonát magyarországi feldolgozó cégeknek. E szisztémával 2009-től 2012 júliusáig (tehát a fordított áfa bevezetéséig) mintegy 400 ezer tonna napraforgó- és repcemagot futtattak át egy több gazdasági társaságból álló szlovák–magyar cégláncolaton.
Dömény Zoltán először 2012 augusztusában próbált meg kiszállni a csalásból, ám ezt a bűnszervezet irányítói nem nézték jó szemmel. Ezért a vállalkozó elkezdett információkat, bizonyítékokat gyűjteni a szövevényes bűnügy többi résztvevőjéről. Döményt tavaly ősszel elrabolták, összeverték, és csak napokkal később, egy magyarországi erdőben engedték szabadon. A nagymegyeri vállalkozó arról is írt, hogyan működhetett évekig háborítatlanul a 18 milliárd forintnyi áfát elcsaló hálózat. Azt állította, szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet a két ország adóhivatalainál az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához.
A Magyar Nemzet cikkében egy Népszabadságban megjelent információra is felhívja a figyelmet, amely szerint Welsz Tamást 2006-ban, a Gyurcsány-kormány idején „dolgozta fel” először a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), mivel túlságosan nagy lábon élt, és túlságosan jóban volt az adóhatóság egyik akkori magas beosztású munkatársával. A titkosszolgálat akkori vizsgálata szerint Welsz és az említett adóhatósági munkatárs adóelkerülésekhez és vagyonosodási vizsgálatok sikeres átvészeléséhez nyújtott segítséget. Welsz ellen akkor nem, csak két évvel később, 2008-ban indult vagyonosodási vizsgálat, miután a Külügyminisztérium „feljelentette” a magát bissau-guineai diplomatának kiadó férfit, aki 30–50 ezer euróért afrikai útleveleket és állampolgárságot árult. Az adóhatóság vizsgálata több mint kétmilliárd forintnyi illegális jövedelmet tárt fel, ami akár 14-16 milliárdos illegális jövedelemre is utalhat. Végül kétmilliárd forint befizetésére kötelezték Welszt, ám egy volt titkosszolgálati vezető valakinek odaszólt az adóhatóságnál, ahol „hirtelen rájöttek, hogy adminisztrációs hibát követtek el”, és egymilliárd forinttal csökkentették a bírságot.
Ismeretes, a Welsz Tamással bizalmas viszonyban állt Simon Gábor 2008 óta több mint félmilliárd forintnak megfelelő pénzt halmozott fel külföldi és hazai számlákon, ám ezek után nem adózott, ezért a hatóság a többi között adócsalással gyanúsítja. A jelenleg házi őrizetben lévő volt szocialista politikus a napokban visszafizette 128 millió forintnyi adóhátralékát. Hogy milyen forrásból, az egyelőre nem nyilvános.
Az a Magyar Nemzet cikkéből is kirajzolódott, hogy a Goodfriend által emlegetett, a Bunge nevű amerikai céggel kapcsolatos korrupciós ügy és a Simon-Welsz-ügy összefügg, lényegében ugyanaz az alvilági kör és ugyanazok az elcsalt milliárdok forognak mindkét esetben. A PestiSrácok.hu információi ugyanakkor egyértelműsítik, hogy az ügyek összekapcsolódnak.
A Welsz Tamással bizalmas viszonyt ápoló Simon Gábort költségvetési csalással, ötrendbeli hamis magánokirat felhasználásával és felbújtóként elkövetett közokirat hamisítással vádolják.
Tegnap egyébként az is kiderült, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentést készít az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának arról, hogy a Simon-ügynek milyen nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak. A testület keddi ülésén Németh Szilárd fideszes alelnök kezdeményezésére tárgyalták a Simon-ügyet. Az ülés zárt részében a Központi Nyomozó Főügyészség, a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal adott tájékoztatást az ügyről. Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke az ülés után azt mondta: elsősorban az igazságszolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást kaptak. Kiemelte: tisztázni kell, hogy vannak-e egyáltalán nemzetbiztonsági vonatkozásai az ügynek. Ilyen lehet például az átvilágítás kérdése, illetve Simon Gábor kapcsolatrendszere, de egyelőre nem világos, hogy valóban vannak-e nemzetbiztonsági kockázatok – fűzte hozzá.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke ugyanakkor azt mondta: egyértelművé vált, hogy van nemzetbiztonsági szála az ügynek. Ezért felkérte az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját, hogy az ügy valamennyi nemzetbiztonsági kockázati tényezőjét tárja fel, és azt a jövő héten, a nemzetbiztonsági bizottság következő ülésén vitassák meg. Hozzátette: az Alkotmányvédelmi Hivatal mindenre kiterjedő jelentésének megismerése és megvitatása után döntenek arról, hogy szükség van-e esetleg ténymegállapító bizottság felállítására. Azt is elmondta: a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint pontosan tisztázható, honnan fizette be 128 millió forintos adóhátralékát Simon Gábor, de azt a nyomozás érdekeire tekintettel egyelőre a bizottságnak sem árulták el. Ugyanakkor – Németh Szilárd szavai szerint – a főügyész azt is elmondta: ezek nem minősített adatok, így a nyomozás lezárultával megismerheti őket a bizottság.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője a keddi ülésről távozva a sajtónak azt mondta: a KNYF Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese februári, gyanúsítotti kihallgatásakor elrendelte a politikus bécsi bankszámlájának ideiglenes zár alá vonását. Közölte: Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnését követően, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már ekkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Kitért továbbá arra, hogy mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, jogsegélykérelmekre volt szükség. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, amely november 17-én a másodfokú bíróság döntése értelmében emelkedett jogerőre – fejtette ki az ügyészségi szóvivő.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS