A hvg.hu megkeresésére az Európai Bizottság oktatási biztosa, Navracsics Tibor osztályvezetőjén keresztül mondott véleményt a magyar felsőoktatásban zajló folyamatokról.
A lap megkereste Navracsics Tibort, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát, hogy véleményezze a kormány felsőoktatási politikát, és hogy a tervezett intézkedések mennyire állnak összhangban az EU-s irányelvekkel.
A bizottsági választ Michael Teutsch osztályvezető tolmácsolta. A levél néhány részletében kritikus a kormány oktatáspolitikájával. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy az oktatásügy tagállami hatáskörbe tartozó terület, a Bizottság legfeljebb ajánlásokat fogalmaz meg e téren.
A biztosi válasz kiemeli a felsőoktatási autonómia és sokszínűség jelentőségét. Az EB a felsőoktatás modernizációjáról szóló 2011-es dokumentumában megállapítja, hogy “a felsőoktatás minősége és relevanciája olyan felsőoktatási rendszerekben erősödik, amelyekben sokféle intézmény és program van jelen, és amelyben az egyes intézmények autonómiát élveznek saját stratégiáik meghatározásában és erősségeikre koncentrálnak”.
Ehhez képest a konzisztóriumi rendszer bevezetése első ránézésre megingatja a felsőoktatási intézményi autonómiát (a kormányzat állami kinevezésű, öttagú konzisztóriumot ültetne az egyetemek-főiskolák nyakára, amelynek vétójoga van a pedagógiai-gazdasági döntések meghozatalakor). A Magyar Rektori Konferencia is arról számolt be, hogy “a szakstruktúra kialakítását nem előzte meg annyi konzultáció, mint a törvényjavaslatot”. A sokszínűségnek pedig a képzések számának 20 százalékos csökkentése nem biztos, hogy kedvez, írja a portál.
A biztosi válasz kiemeli a bölcsészek jelentőségét: “A tudásalapú gazdaság kialakítása az egyetemi diszciplínák széles köréből kíván magasan kvalifikált embereket, így a bölcsészet- és társadalomtudomány területéről is. A sikeres felsőoktatási rendszerek ezt jellemzően úgy érik el, hogy jó minőségű alap- és mesterfokozatú programok kiegyensúlyozott választékát biztosítják.”
Ahogy azt a hvg.hu-nak tanszékvezetők elmondták, a kulturális antropológia alapszak megszűnése nem kedvez az igazán mély tudományos tudás megszerzésének, a filmelmélet alapszak megszüntetését Kovács András Bálint ELTE-s tanszékvezető gyilkosságnak minősítette, hiszen az összes (amúgy jó elhelyezkedési mutatókkal rendelkező) filmes mesterszak erre épül. A nemzetközi tanulmányok vagy a társadalmi tanulmányok alapszak megszüntetésével jó általános képzések szűnnek meg, amolyan igazi alapszakok, amelyek elvégzését követően különböző mesterszakokon lehetett specializálódni – ezt Bazsa György professor emeritus, a Magyar Akkreditációs Bizottság volt elnöke is megerősítette a hvg.hu-nak.
Teutsch osztályvezető válaszában felhívja a figyelmet az EU idei országjelentésére, amely nem tekinthető ugyan az EU hivatalos véleményének, de a Bizottság szolgálati munkadokumentumaként szolgál, s ezekben az EU ajánlásokat fogalmaz meg, ha bizonyos területeken „gazdasági egyensúlyhiányokat” tapasztal.
A dokumentum számos problémát felvet, például az EU 2020-ra 40 százalékra emelné a diplomások arányát, jelenleg 36 százalék körüli arányt produkál. Magyarországon ez ma 31 százalék, beleszámolva a felsőoktatási szakképzésben végzőket is.
Magyarországon hatalmas problémát jelent a felsőoktatást diploma nélkül elhagyók magas aránya, tíz EU-s OECD-ország közül nálunk a legmagasabb ez az arány: 47 százalék, azaz gyakorlatilag minden második hallgató nem jut el a diplomaosztóig. Az EU szerint növelni kellene a felsőoktatásba bekerülők számát is.
Nem segíti a felsőoktatást elhagyók számának csökkentésén az állami támogatási rendszer sem, amely a bejutók számát és a kiemelkedő teljesítményt jutalmazza, nem pedig a diákok tanulmányainak sikeres befejezését honorálja, áll az EU országjelentésben. Az sem cseng egybe az EU-s észrevételekkel, hogy túlképzésről beszélünk, amikor valójában maximum néhány százalékos túlképzésről lehet szó, egyes szakokon. A felsőfokú végzettségűek körében 20 százalékkal magasabb az elhelyezkedési ráta, mint a középfokú végzettségűek körében – diplomával könnyebb elhelyezkedni és többet lehet keresni, mint nélküle.
Egyes osztott képzések osztatlanná alakítása pedig az amúgy is elég merev, sokszor a régi struktúrákat továbbvivő magyar oktatási rendszert tovább merevíti, ami szintén szemet szúrt az országjelentést készítőknek.
Navracsics Tibor biztosi kinevezése maga is lehetett kritika – egyes vélemények szerint azért is kapta meg épp az oktatási biztosi széket, mert az unió gyakran „pedagógiai célzattal” olyan tagállamból érkező biztosra oszt bizonyos területeket, ahol az a terület gyengélkedik. Ilyen volt a migrációs biztosi posztot görög politikusnak adni, vagy a notórius túlköltekező Franciaországgal betöltetni a költségvetési fegyelemért felelős biztosi széket.
Az is furán hatott Navracsics kinevezésekor – írja a hvg.hu – hogy pár nappal a kijelölése előtt megjelent a 2014-es OECD-oktatási szakanyag (Education at a Glance), amely a közoktatásba befektetett erőforrások növelését forszírozta, mert ezek kihatnak a foglalkoztatási és növekedési teljesítményre – ehhez képest Magyarországon a válság alatt és után is nettó értékben csökkent az oktatásra fordított pénzmennyiség. Az sem szólt volna Navracsics mellett, hogy Magyarországon a demográfiainál nagyobb mértékben csökkent az oktatást korán elhagyók, a lemorzsolódók száma.
Forrás: hvg.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS