Ma tartja demonstrációját a Fekete ruhás Nővérek nevű kezdeményezés, amely az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatott helyzetére kívánja felhívni a figyelmet. A FESZ mellett további 14 szakszervezet és egyesület karolta fel a megmozdulás arcának számító Sándor Mária, ismertebb nevén a “fekete ruhás nővér” ügyét, akit még az RTL Klub műsorából ismert meg az ország. Politikai támogatót is sikerült találnia: az LMP mögé állt. Vajon ez az évtizedes probléma mitől lett most újra ennyire érdekes és miért tűnik néhány momentum jól kidolgozott kampányfogásnak? Végigvettük, hogyan is jutott idáig a fekete ruhás nővér.
GASZNER VERONIKA – PestiSrácok.hu
Két, egymással összefüggő demonstrációt tartanak ma ez egészségügyi ápolók és gondozók. Öt órakor indul a Clark Ádám térről a Kossuth térre a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szervezésében az Őszintén az Egészségügyről Akciósszövetség felvonulása. Szintén ötkor egy másik demonstráció is indul a Hősök teréről, melynek szervezője a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Az esemény Facebook oldalán azt írják: “A magyar szakdolgozói társadalom megértésért és segítségért kiált! Vonuljunk együtt békésen és politikamentesen az egészségügy jövőjéért és az egészségügyi szakdolgozókért!”
A két demonstráció a Kossuth téren bevárja egymást, és innen indulnak tovább együtt az EMMI Arany János utcai épületéhez.
A megmozdulás mögött sokan a fekete ruhás nővér, Sándor Mária nevét sejtik. Az Őszintén az Egészségügyről Akciósszövetség felvonulását maguk a szervezők is Fekete ruhás Nővérek akciójaként emlegetik, (sőt, az esemény plakátján is megjelenik Sándor Mária), ám közben a MESZK folytat érdemi tárgyalásokat immáron fél éve az EMMI egészségügyi államtitkárságával.
Mint ismert, Sándor Mária még februárban állt az RTL Klub kamerái elé, hogy a csatorna Házon kívül című műsorban emeljen szót elmaradt túlórái és bérpótlékai ügyében. Néhány héttel később, áprilisban pedig több helyen megjelent, hogy Sándor Mária beadta felmondását, amiért nem engedték jelképesen fekete ruhát viselni a kórtermekben, munka közben, amely az egészségügyi dolgozók rendkívül rossz helyzetét hivatott szimbolizálni. A hír hallatán több egészségügyi dolgozó, sőt a rákövetkező héten a teljes LMP is feketében fejezte ki szolidaritását a nővér és sorstársai iránt. A kezdeményezés nevet is kapott, a fekete ruhában dolgozók vagy fekete szalagot viselők lettek a Fekete ruhás Nővérek. Hamar megnyerték ügyüknek a FESZ-t is a “fekete” kezdeményezés pedig országosan is elterjedt.
Nem véletlenül szólt ekkorát az ügy
Felmondását követően Sándor Mária úgy döntött, mégis marad. Az RTL Klubnak – akivel addigra kizárólagos megállapodást köthetett, ugyanis nem jelenik meg más médiumban – úgy nyilatkozott, azért mondta vissza felmondását, mert nem akarja cserbenhagyni ápoló kollégáit. Közben több helyen is megjelentek olyan híradások, melyek alapján az feltételezhető, nem véletlenül “szólt ekkorát az ügy”.
Dr. Sásdi Antalt, a Péterfy kórház igazgatója a PestiSrácok.hu kérdésére elmondta, a nővéreknek kollektív szerződésükben meghatározott módon négyhavonta fizetik meg a túlóradíjat. Bár havonta megkapják a különböző, délutáni-, éjszakai pótlékokat, ám a munkaidőn túl ledolgozott órák teljes díját csak minden negyedik hó végén rendezik. Ez okozhatott problémát Sándor Máriának is, hiszen nemrég került a Kórházba és nem ismerte teljesen ezt az eljárást, ám ahelyett, hogy a bérszámfejtőknél érdeklődött volna, valamiért az RTL Klub kamerái elé állt.
Szintén máshogy emlékszik a kórház igazgatója a felmondásra is: pénteken a nővér feketében jelent meg munkakezdéskor és vezetői, az osztályos főnővér és az ápolási osztály vezetője utasítására öltött fehér ruhát és tűzte ki a fekete szalagot. Ekkor tette meg a szóbeli felmondást is. Hétfőn, mikor újból munkába állt, már írásban adta be a felmondás-visszavonást, pedig az RTL az ügyről úgy tájékoztatott, a nővérrel aláírattak egy olyan papírt, hogy nem fogja visszavonni a felmondást.
Mi volt előbb: Az LMP-kampány, vagy az őszinte felháborodás?
Az ügy kipattanását, vagyis az első Házon kívül adást követően Szél Bernadett LMP-s képviselő személyesen kereste fel a kórházat, majd nemsokkal később az egész párt egységesen állt a nővér és kezdeményezése mögé. A már említett parlamenti megmozdulás mellett Schiffer András, az LMP elnöke is részt vett a FESZ által a Normafán április végén megtartott demonstráción.
„Nagyon fontos az, hogy nemcsak ilyen módon fejezhessék ki tiltakozásukat az egészségügyi szakdolgozók, hanem hogy minél többen kinyilvánítsuk a szolidaritásunkat egy olyan szakma képviselőjével, akiknek gyakorlatilag nincsen sztrájkjoguk. Nincsen lehetőségük sztrájkolni, illetve adott esetben az életünk függ az ő munkájuktól, és hosszú évek óta egy tendencia érvényesül az egészségügyből, a szociális szférából, ugyanúgy az oktatásból, hogy folyamatosan vonják ki a pénzt, és én azt gondolom, hogy ez méltatlan” – mondta akkor az LMP társelnöke.
A tények ismeretében elgondolkodtató, hogyan tudhatott Sándor Mária ilyen nagy sajtóvisszhangot kelteni azzal az egy riporttal, amelyben vállalta, hogy a kamerák elé áll és mesél valami olyanról, ami évtizedek óta köztudott és országosan ismert és elismert tény, vagyis hogy az egészségügyi dolgozók helyzete kiszolgáltatott. A történet néhány ponton inkább jól felépített kampánystratégiának tűnik, melyben a nővér csak egy szereplő.
Áldozatos munka nagyon kevés pénzért
Hogy a délutáni tüntetés az LMP imázskampányának része, vagy sem, az egyetlen szemszögből mellékes: a nővérek – időben folyósított pótlékokkal együtt is – elfogadhatatlanul keveset keresnek. Kérdésünkre Dr. Sásdi Antal igazgató sem rejtette véka alá: az egészségügyi dolgozók közül az ápolók, nővérek és gondozók bérezése nemcsak nemzetközi, de hazai viszonylatban is a legelmaradottabb. Ám míg a kórházak gazdálkodásuk 70 százalékát fordítják a bérek megfizetésére, nagyon nehéz érdemben előre lépni, hiszen minden további béremelés a fenntartásra és készítményekre, gyógyszerekre fennmaradó 30 százalékból kerül levonásra.
A nővérek hat pontja
A mai demonstráción a Fekete ruhás Nővérek a következőket kérik:
- Biztonságos betegellátás feltételeinek teljes körű biztosítása
- Egységes ágazati szabályozás
- Életpálya modell kidolgozása a fenntartótól függetlenül
- Alapilletmény jelentős emelése a teljes ágazatban
- A hálapénz rendszer megszüntetése feltételeinek megteremtése
- Tényleges érdekegyeztetés azonnali megkezdése
Facebook
Twitter
YouTube
RSS