Az egész budapesti Hegyvidék arculatát érintő esztétikai vitává fajult a Pokorni Zoltán vezette önkormányzat terve, amellyel lerombolna egy két világháború közötti, “historizáló, neobarokk giccsnek” bélyegzett villát a polgármesteri hivatal szomszédságában, és amelynek helyére egy leginkább Finta-utóérzésnek nevezhető minimalista épületet húzna fel – kulturális szalonként. Helyi polgárok a múlt héten demonstratív kertszépítésbe kezdtek a villa körül, közben a PestiSrácok.hu szeretné kideríteni: a historizáló épületek elleni háború az egész kerületet, vagy csak az önkormányzati beruházásokat érinti-e. FRISSÍTÉS: Közben megérkezett az önkormányzat válasza, amelyben tovább érvelnek az épület értéktelensége mellett és tájékozatlansággal vádolják a tiltakozókat.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS – PestiSrácok.hu
Azt még a főváros XII. kerületében található Törpe utca kettő alá minimalista épületet tervező, Ybl-díjas Lenzsér Péter is elismerte, hogy a Törpe-villa tulajdonképpen szerethető, homlokzata legalább az egyik oldalon tetszetős, és akár fel is újítható. (Az építész válasza a kritikákra ITT elolvasható.) Tesszük hozzá: a neobarokk ízlésű, 1934-ben épített villa valóban nem különleges, viszont nagyon is jellemző a budapesti Hegyvidék mai hangulatára. A városrész központjába erőltetett durva sebészeti beavatkozás tehát bátorító üzenet lehet a kerület polgári miliőjét a megalomán luxus- és társasházakkal amúgy is folyamatosan fenyegető beruházóknak. (Hasonló folyamat ment végbe a szomszédos II. kerületben is, ahol a kilencvenes években építési vállalkozók tucatjával rombolták le a Hűvösvölgy addig védett, bár szintén “historizáló” villáit.) Pokorni Zoltán polgármester és testülete egyébként nagyobb szabású városközpont-fejlesztésbe kezd a Hegyvidéken, ami rá is fér a a fővárosi összevetésben elhanyagoltnak mondható kerületre. Sétálóutca, átfogó felújítás – és a Törpe utcai villa helyén egy, a hetvenes-nyolcvanas években a Belvárost átszabó Finta József építész tiszteletét minden bizonnyal kivívó új kulturális szalon szerepel az elképzelések között. Nagy kérdés persze, hogy a jelenleg két sarokkal arrébb, a Böszörményi úton működő szalon jobbára idős vendégeinek, azaz a célközönségnek bejön-e az új épület stílusa?
Pokorni Zoltán polgármester a Kulturális Szalon egy korábbi rendezvényén
Sokakat kiborított a kockaház terve
Internetes fórumok és tiltakozó akciók tanúsága szerint sok helyit felháborított a Törpe-villa helyére tervezett kockaház, hiszen az jelentősen megbontaná a megszokott és szeretett utcaképüket. Megítélésük szerint a villaépület hangulatos, manzárd tetőzetével, kellemes arányaival, historizáló stílusával tökéletesen belesimul és illeszkedik a mellette, valamint mögötte álló neobarokk stílusú villaházak környezetéhez.
Pokorni eltüntetné a “giccset” a kerületből?
A Törpe-villa ügye esztétikai kérdés, és feltételezhetően Pokorni Zoltán és hivatala esztétikai felfogásával mentek szembe a tiltakozók. Közkézen jár a háborgó kerületiek körében egy idézet, amely a lejegyzői szerint a polgármester egy március 23-i lakossági fórumon kifejtett véleményét tükrözi: “A neobarokk, historikus giccs stílusimitáció nem érték, jó lenne ha eltűnnének ezek az épületek a kerületből és a helyüket korszerű modern épületek vennék át.” A PestiSrácok.hu pénteken kérdéseket küldött Pokorni Zoltánnak, hogy kiderüljön, pontos-e az idézet és valóban a kerület összes historizáló épülete ellen üzentek-e hadat, vagy csak az önkormányzati beruházásoknál érvényesítenék az új esztétikai irányt, illetve, hogy a polgármester és köre ízlése mennyiben fogja befolyásolni az önkormányzat helyi építésügyi előírásait? A helyiek rossz előérzeteit erősíti az az emlékeztető is, amelyet a Törpe2 nevű városvédő akciócsoport tagjai jegyeztek le május 22-én a Polgármesteri Hivatalban. Az egyeztetésen a csoport részéről Bessenyey Johanna, Fáczányi Zsuzsa, Hajba Vince, Salamon Eszter, Szilvási Lilla, Szilvási Pál, míg a hivatal részéről Pokorni Zoltán, Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője, Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész és Rimóczi János városfejlesztési irodavezető jelent meg. “A polgármester úr a jelenlegi épületet giccsnek, díszletnek tartja, mivel mást mutat, mint ami, kifejezetten romboló hatású épületnek nevezte – így kimondottan ellenzi annak megmaradását” – olvasható az emlékeztetőben.
A “giccs” és a (poszt)modern
Piknik helyett közmunka
Mivel az önkormányzat utcánként hívott össze lakossági fórumot, nem formálódhatott meg közös vélemény. Ennek ellenére több mint ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Múlt heti rendezvényük elé az utolsó pillanatban gördített akadályokat az hivatal, mert végül nem engedélyezte a Törpe-piknik megrendezését a tulajdonában álló kertben. Az közlemény szerint csak önkéntes munka végzésére adnak engedélyt, zenélésre, kézműveskedésre és székek kihelyezésére nem. A rendezvényen résztvevők számát 20 főben maximalizálták.
Akcióban a civilek
Lapunknak a kertészkedésre érkezett sokadalomból Fáczányi Zsuzsa, a Törpe2 akciócsoport tagja nyilatkozott. A szervező szerint közösségük nem ellenzője az újításoknak, de a meglévő épületek hasznosítását részesíti előnyben a bontás árán létrejövő nagyberuházásokkal szemben. Fáczányi rávilágított: az a pályázat, amely a Törpe utcai fejlesztést is segíti, eredetileg arra szolgál, hogy felújítsák és hasznosítsák a város elhagyott házait, ami költségtakarékos és értékőrző módszer. – Érthetetlen, hogy éppen a Törpe-villa esetében hogyan mozdult el a felújításból a bontás felé ez a szándék – tette fel a kérdést.
Az építkezés miatt ráadásul jelentős földmennyiséget kellene megmozgatni, ami a környező épületekre is hatással lenne, mivel domboldalról van szó. A szomszédos házon már így is mutatkoznak a csúszás jelei. Fáczányi szerint természetesen mindent meg lehet oldani, de az építkezésre szánt összeg nem arról árulkodik, hogy ezzel a problémával számoltak volna az Önkormányzatnál.
A Törpe-villa jelkép is lehetne
Bár a piknikből végül gyomlálás és fűnyírás lett, a leleményes közösség a szomszédos ház balkonjára kitelepedett fagott-trió előadásával visszacsempészte a piknik-hangulatot. Mint Fáczányi Zsuzsa megjegyezte, ez a hangulat jellemezi a közösséget, nagy szellemi energiák indultak meg, számtalan ötlet született a terület hasznosítására, beindította a helyiek fantáziáját. Ez is azt mutatja, hogy így működik helyesen egy polgári közösség. Fáczányi Zsuzsa bizonytalan a sikerben, de ha a villa megmenekül, az egyszersmind annak is jelképe lenne, hogy lehetséges a lakókkal, a helyi közösséggel konszenzusra jutni. Ezt fejezné ki igazán a polgári páholy elnevezés.
Frissítés: Az önkormányzat válaszol
Hosszú válaszban igyekezett magyarázatot adni a Hegyvidéki Önkormányzat sajtóreferense a Törpe utcai villa körüli vitára. Ebben idézik az állami Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ szakvéleményét az épületről, amelyben elutasították annak védetté nyilvánítását: „A villa a harmincas évek elején épült a lecsengő neostílusok időszakában, szerény formaértéket képviselve. A Kiss János altábornagy utca – Böszörményi út – Apor Vilmos tér – Törpe utca határolta házakból álló együttesben a vele egykorú épületek között is a gyengébb színvonalúak közé tartozik. Műemléki értéket a villa – helyzetéből fakadó – utcakép domináló tényezője ellenére sem képvisel. A maga időszakában építészeti kvalitásai nem számottevőek.” A Szabó Krisztina kommunikációs vezető által szignált válaszban az az állítás is olvasható, hogy a környékbeliek csak a városközpont kialakításával járó kellemetlenségek és az elvesző parkolóhelyek miatt aggódnak, ám “köntösbe csomagolták” az akciójukat. “A Törpe2 Csoport tagjai félnek az építkezés okozta nehézségektől, a parkolási problémák fokozódásától, emiatt az épület megtartása mellett kampányolnak annak „szerethetőségére” hivatkozva, és műemléki összefüggésben próbálják céljukat elérni” – érveltek. Az önkormányzat szerint hiába írták alá ezren a levelet, a fórumokra csak kevesen jöttek el, emiatt a pontos terveket sem ismerhetik. Arra a kérdésünkre ugyanakkor nem kaptunk választ, hogy a historizáló épületek elleni háború az egész kerületet, vagy csak az önkormányzati beruházásokat érinti-e és pontosan hogyan kell értelmezni Pokorni Zoltán kijelentését.
A hivatal teljes levele:
“A Törpe 2 Csoport kezdeményezte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál a Törpe u. 2. sz. épület műemléki értékként történő nyilvántartásba vételét. A Központ a közelmúltban meghozta határozatát, amelyet a Hegyvidéki Önkormányzatnak is megküldött. E szerint a szóban forgó épület műemléki értékként történő nyilvántartásba vételét megtagadja, mivel az elkészült értékvizsgálati dokumentáció alapján ez nem indokolt. A részletes indoklás a következőket tartalmazza: „a villa a harmincas évek elején épült a lecsengő neostílusok időszakában, szerény formaértéket képviselve. A Kiss János altb. u. – Böszörményi út – Apor Vilmos tér – Törpe utca határolta házakból álló együttesben a vele egykorú épületek között is a gyengébb színvonalúak közé tartozik. Műemléki értéket a villa – helyzetéből fakadó – utcakép domináló tényezője ellenére sem képvisel. A maga időszakában építészeti kvalitásai nem számottevőek.”
Az Önkormányzat több alkalommal is meghallgatta a Törpe 2 Csoport véleményét, javaslatait, folyamatosan egyeztet a Csoport képviselőivel. Az eddigi információk alapján az Önkormányzat úgy látja, hogy a Csoport tagjai félnek az építkezés okozta nehézségektől, a parkolási problémák fokozódásától, emiatt az épület megtartása mellett kampányolnak annak „szerethetőségére” hivatkozva, és műemléki összefüggésben próbálják céljukat elérni.
Az önkormányzat célja a beruházással továbbra is egy kisvárosi közösségi tér létrehozása (ez jelenleg hiányzik a kerületben), a városrendezési elképzelésekhez igazodóan egységes térstruktúra kialakítása. Egyúttal a jelenleg méltatlan körülmények között működő Kulturális Szalon végre méltó helyet kaphatna, amit a hegyvidéki közösség megérdemel.
Bár a Törpe u. 2 sz. alatti jelenlegi épület, számos műszaki kompromisszum árán elvileg felújítható lenne, a gyakorlatban azonban a jelentős költségű ráfordítás ellenére sem lenne alkalmas a Kulturális Szalon megfelelő elhelyezésére, mérete és belső kialakítása nem teszi lehetővé. Az önkormányzat elvégeztette az épület felújításának költségkalkulációját. Eszerint a felújítás költsége fajlagosan drágább, mint az új építésé. A tervezett Városháza tér „térfalaként” a jelenlegi épület helyén szükségesnek tartják egy odaillő épület megvalósítását, amely alkalmas a tervezett kulturális funkcióra, és egységesebb képet teremt a térnek.
Az önkormányzat véleménye, hogy a Csoport érvelésében megfogalmazott félelem, miszerint a kialakult város-szövet sérül, a projektek alapos előkészítő vizsgálatai szerint alaptalan. Azáltal, hogy az új épület a térhez kapcsolódó funkciót kap, a város-szövet nem változik. A tervezett épület Kiss János altábornagy utcai megnyitásával valós, szintbeli térkapcsolat jönne létre, amelyet a meglévő épület a meglévő terepadottságok miatt nem tud biztosítani. Az épület mögött kialakult lakóházas beépítésen egyéb változást nem terveznek, sőt, az új épülettel egységesebbé válna a tér.
Azt az ellenérvet, miszerint a tervezett új épület a jelenlegi épületmagasságot tartva, ám kiemelve és lefelé egy szinttel megtoldva négyemeletesként jelenik meg, az önkormányzat meghallgatta, és felkérte a tervezőt, hogy vizsgálja meg, hogy az új épület tömegét hogyan lehetne ennek az észrevételnek megfelelően csökkenteni.
Fontos különbség, hogy amíg az önkormányzat a Kulturális Szalon tervezett új épületét a tér részeként értelmezi, a Csoport viszont az épületet a Törpe utca megszokott elemeként kezeli. Természetesen értékes az önkormányzat számára az itt lakók visszajelzése, de nem kérdőjelezi meg az épület koncepcióját, vagy az Ybl-díjas tervező és a tervet jóváhagyó, szintén Ybl- és Kossuth-díjas tervezőkből álló szakmai zsűri kompetenciáját. Az Önkormányzat szakemberei és a tervező az előkészítés során alaposan, sok szempontot mérlegelve, körültekintően és a kerület érdekeit szem előtt tartva alakították ki a jelenlegi elképzelést, amelyet mind a Főváros, mint a Közgyűlés, mind a Képviselő-testület, mind a Tervtanács elfogadott.
Bár a Törpe 2 Csoport számos támogató aláírást gyűjtött a „villa” megmentéséért, az önkormányzat úgy látja, hogy az aláírók közül alig páran vettek részt a lakossági fórumokon, tehát nem ismerhetik az önkormányzat pontos céljait és tájékoztatási anyagát, ezért némi fenntartással kezelendő.
Az önkormányzat mindazonáltal természetesen fontosnak látja a civil érdekeket összefogó és képviselő munkát, az együttműködést, amely más, a kerületet érintő városfejlesztési témában előremozdító és hasznos lehet. A társadalmi egyeztetésre egyébként jó példa a Normafa rehabilitáció kapcsán több mint másfél éven keresztül folytatott civil egyeztetés, amely szintén megmutatta, hogy a kerület vezetése nyitott az itt élők észrevételeinek meghallgatására. Az Önkormányzat a Városháza tér és az új Kulturális Szalon kapcsán eddig egyébként 6 lakossági fórumot tartott a környéken élő érintettek számára, és többször egyeztetett a Törpe 2 Csoport képviselőivel.
Szabó Krisztina
kommunikációs vezető
Budapest Főváros XII. ker. Hegyvidéki Önkormányzat”
A vezető képen Lenzsér Péter tervező mutatja be az új szalon makettjét. Fotó: Ittlakunk.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS