Filctollal számozták a kamu aranyrudakat Bíróék

Szerdán robbant a botrány, hogy arany gyanánt trombitarézrudakat adott biztosítékként üzletfeleinek a Kézizálog Zrt. tulajdonosa. A harmincmilliárd forintos ügyről egyre érdekesebb részletek látnak napvilágot. A pápai fociklub tulajdonosaként is ismert egykori becsüs, Bíró Péter a legfrissebb információk szerint még arannyal sem futtatta a rudakat, megelégedett a filctollas felirattal. A férfi Klapka Györgynél is próbálkozott, de az üzletembernek nem tanúsítványos rézrudakat, hanem rubint ajánlott fedezetül.

“Mivel az ominózus magyar esetnél aranyról szó sem volt, nem aranyhamisításról, hanem egyszerű csalásról van szó” – összegezte véleményét a Napi.hu-nak Juhász Gergely, az aranykereskedelemmel foglalkozó Con­clude Zrt. vezetője. Véleménye szerint a hagyományos aranykereskedelmet nem érintheti a most kipattant botrány, hiszen ez esetben nem a szükséges jelzésekkel és fémjellel ellátott, kereskedelmi forgalomba kerülő aranyrudakról volt szó. A zálogosok között bevett gyakorlat, hogy a ki nem váltott aranytárgyakat beolvasztva értékesítik, és ezt használta ki a Kézizálog-Lombard tulajdonosa is.

A beolvasztott, törtaranyból készült rúd felülete rücskös, és hiányoznak róla a jól ismert fémjelek és szimbólumok is. A honlap szemtanúktól származó értesülései szerint a Bíró-féle rudakra filctollal írtak egy számot. A szám egy hivatalos tanúsítvány jele volt, amiben a fedezetként kiadott rúdarany minőségéről, finomságáról adtak szakvéleményt. A mintaként a hitelesítő laborba bevitt gramm valóban arany volt, ellentétben a rúddal, amelyből állítólag a mintát vették. A laikus ügyfél a hitelesítő papír birtokában biztosra vette, hogy valódi beolvasztott aranyfedezetet kap a kölcsönbe adott milliókért.

Varga Balázs, a BÁV Zrt. kereskedelmi igazgatója a szerint a hamisítási ügynek nem lesz hatása a kisbefektetői piacra, hiszen itt egy néhány ember által elkövetett csalásról lehet szó, valamint olyan tételekről, amelyek nagyságrendjük miatt meg sem jelennek a kiskereskedelemben.

Klapka György, a közismert, aranykereskedéssel is foglalkozó üzletember a Borsnak nyilatkozva számolt be arról, hogy Bíró Péter őt nem arannyal próbálta meg átejteni, hanem drágakövekkel. A férfi kétszázezer eurót, mintegy hatvanmillió forintot kért kölcsön, és fedezetül rubinból készült műtárgyakat ajánlott fel Klapkának. Azt állította, ezek értéke az egymilliárd forintot is meghaladja. A vállalkozó szerint a csalási üggyel gyanúsított zálogos azt is kikötötte, hogy szerződést írat vele alá: nem adhatja el ezeket a rubintárgyakat. Klapka úgy idézte fel a történteket: amikor meglátta a fedezetként szolgáló tárgyakat, azonnal tudta, hogy azok nagyságrendekkel kevesebbet érnek, mint azt Bíró közölte.

A Nemzeti Nyomozó Iroda április 7-én rendelt el nyomozást csalás gyanúja miatt. Az eljárásban a nyomozók házkutatásokat folytattak, iratokat foglaltak le, valamint több tanút is kihallgattak, azonban a vizsgálat részleteiről a nyomozás érdekeire hivatkozva a rendőrség egyelőre nem ad bővebb tájékoztatást.

Forrás: Napi Gazdaság Online