Decemberben folytatódhat a romagyilkosságokhoz kapcsolódó, közokirat-hamisítással vádolt, első fokon bűncselekmény hiányában felmentett katonai titkosszolgák büntetőügye a Fővárosi Ítélőtáblán – tudta meg a PestiSrácok.hu. Emellett Csiha Gábortól, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjétől úgy értesültünk, hogy a titkosított ügyet másodfokon tárgyaló táblabíróságtól az elsőfokú ítélet elmeszelését és új eljárás lefolytatását kérte a bíróságnak ma benyújtott fellebbezésében az ügyészség.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte a közokirat-hamisítással vádolt volt KBH-s tisztek ügyében a bíróságtól a Fővárosi Ítélőtáblának ma benyújtott indítványában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu Csiha Gábortól, a főügyészség szóvivőjétől. Ismert, a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa még júliusban, bűncselekmény hiányában mentette fel a romagyilkosságokkal összefüggésben hivatalos személy által elkövetett okirat-hamisítás vádja alól az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) három tábornokát és egy alezredesét. A per során a védelem vitatta, hogy védenceik iratotokat hamisítottak, továbbá megkérdőjelezték, hogy a vád tárgyát képező dokumentumok közokiratok lettek volna. Az ügyész már az ítélet után bejelentette, hogy nem ért egyet a döntéssel, majd két héttel ezelőtt meg is érkezett a felettes ügyészségre a Központi Nyomozó Főügyészség írásos fellebbezése. A fellebbviteli főügyészség megalapozottnak találta a főügyészség által leírt indokokat, ezért a mai napon továbbították az iratokat a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsának. Úgy tudjuk, mivel a bíróságnak három hónapon belül döntenie kell a határnapokról, várhatóan decemberben folytatódik a másodfokon is zárt ajtók mögött zajló, titkosított per.
Ha a KBH időben tájékoztatta volna a Nemzeti Nyomozó Irodát, a Kislétai gyilkosság megelőzhető lett volna. Fotó: MTI
Hazudott a tartótiszt
A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben még tavaly novemberben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség. Noha a minősített ügy minden részlete titkos, ennek ellenére úgy értesültünk, az ügyészség azt rója a négy vádlott terhére, hogy a sorozatgyilkosság nyomozása során hamis adatokkal félretájékoztatták az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát és az ügyészséget, később pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságot is. A romagyilkosságok kapcsán a PestiSrácok.hu írta meg először, hogy H. Ernővel szemben a Pest Megyei Főügyészség korábban büntetőfeljelentés megtételére is indítványt tett a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. A törvényszék később meg is tette a szükséges lépéseket. Indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el. Utóbbi bűncselekmény még súlyosabb megítélésű is, mint a közokirat-hamisítás, amelynek gyanúja azért állhat fenn, mert H. Ernő jelentését a Csontossal fennálló titkos kapcsolatról később meghamisították.
Állam az államban: a volt honvédelmi minisztert is átverték a KBH egykori vezetői
A Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták. A negyedrendű, jogerősen tizenhárom évre ítélt vádlott, Csontos István ugyanis valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott adatot Csontosról a nyomozóhatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Ha ez megtörténik, az utolsó gyilkosság előtt elfoghatták volna a romagyilkosokat. Emiatt felmerül a kérdés, hogy az okirat-hamisítással vádolt katonai titkosszolgák, illetve más, egykori KBH-s személyek ellen indult-e még más, súlyosabb bűncselekmény miatt nyomozás.
Gulyás József szerint lett volna még mit vizsgálni a romák elleni sorozatgyilkosság nyomozásának lezárása után. Fotó: atv.hu
Nem tudni, nyomoznak-e más ügyekben a volt KBH-sok ellen
Gulyás József, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori tagja, a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a bizottság tagjai szerint a KBH-nál történt „mulasztások” felvetették súlyos bűncselekmények gyanúját, ezért arra kérték a Legfőbb Ügyészséget, hogy e tárgykörben folytassanak le egy alapos vizsgálatot, amire végül nem került sor. Gulyás József annyit azonban hozzátett, elképzelhető, hogy az ügyészségen folyamatban volt, vagy lehet olyan, egykori KBH-sokat érintő, a romagyilkosságokhoz kapcsolódó nyomozás, amelynek minden egyes részlete, így maga az eljárás ténye is államtitok. Noha korábban a PestiSrácok.hu is úgy értesült , hogy az okirat-hamisításnál súlyosabb bűncselekmény gyanúja is felmerült a katonai titkosszolgákkal kapcsolatban, a Központi Nyomozó Főügyészség semmilyen tájékoztatást nem adott arról portálunknak, hogy a négy vádlott ellen zajlik-e még más eljárás is.
Címlapfotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS