Öt év telt el Magyarország történetének legsúlyosabb ipari és környezeti katasztrófája óta, azonban sokan még mindig nem heverték ki a tragédiát. Az idősek képtelenek feldolgozni, hogy hátra kellett hagyniuk évtizedekig lakott otthonukat, és elvesztették személyes tárgyaikat, míg a gyermekeket ma is rémálmok gyötrik – emlékezik vissza a tragédia ötéves évfordulója alkalmából írt cikkében a Magyar Idők.
A Mal Zrt. tulajdonában levő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka közötti zagytározójának 10-es kazettája 2010. október 4-én 12 óra 5 perc és 12 óra 25 perc között szakadt át az építmény északnyugati sarkánál. A kiömlő 600-700 ezer – más becslések szerint akár egymillió – köbméternyi lúgos iszap körülbelül tíz négyzetkilométernyi területet terített be, többek között Kolontár egy részét, Devecser negyedét, de a katasztrófa a közeli Somlóvásárhelyet is érintette – emlékezik vissza írásában a Magyar Idők szerzője.
Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel, befolyt a házakba, magával sodorta az embereket, az autókat és minden mozdítható tárgyat. Magyarország történetének legnagyobb ipari katasztrófájában tíz ember halt meg, a sérültek száma meghaladta a négyszázat, emellett százakat kellett kitelepíteni otthonukból. A legtöbben a lúgtól szenvedtek első vagy másod fokú égési sérüléseket. A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, amit a környező tározókból próbáltak hígítani. A zagy a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába is. Az erős lúgos szennyeződés a Torna-patak teljes élővilágát kipusztította, de erre a sorsra jutott a Marcal Torna alatt fekvő része is. A szakemberek megpróbálták ecetsavval és gipsszel csökkenteni az extrém erős, lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.
A vörösiszap-katasztrófára emlékezett az EP delegációja Kolontáron. Fotó: MTI
Öt nappal később, október 9-én reggel elrendelték Kolontár teljes evakuálását, mivel a tározó gátjának sérült része összeomlással és újabb, mintegy 500 ezer köbméter iszap kiáramlásával fenyegetett. A falu közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy meg tudják védeni az épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól. Körülbelül nyolcszáz embert kora délelőtt buszokkal Ajkára szállítottak, és ott közösségi épületekben helyezték el őket mindaddig, amíg a gát erősítését be nem fejezték. Újabb tragédia azonban nem történt. A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.
A Magyar Idők cikkében emlékeztet, a vörösiszap-tragédiának öt éve nincsenek meg a felelősei. A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben kezdődött tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat. A vörösiszapper tárgyalásának első napján a Veszprémi Törvényszéken Fejes Péter ügyész olvasta fel a 91 oldalas vádiratot. A vádirat szerint az egy órával a gátszakadás előtt katasztrófahelyzetet jelző adatokat mutattak a Mal mérőműszerei, de a cégnek nem volt olyan monitoringrendszere, ami automatikusan vészjelzést adott volna le a diszpécserek számítógépére. Ezért nem is figyelmeztették a környező falvak lakóit.
Öt év után sincs még felelőse a tragédiának. Fotó: MTI
Szeptember 25-én a szivattyúkezelőt és felettesét hallgatták meg a tárgyaláson, mindkettejük tagadta bűnösségét. A szivattyúkezelő bevallása szerint „a legjobb tudásom szerint mindent megtettem, elvégeztem, amit meg lehetett tenni, nem vagyok bűnös”. Az október 16-i tárgyaláson Bakonyi Zoltán , a Mal Zrt. vezérigazgatója vallomásában tagadta bűnösségét. Azt is hangsúlyozta, hogy a gyanúsítások és a vádak nagy részét akár már a nyomozati szakaszban cáfolni lehetett volna, ha arra lehetőséget adnak.
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria tavaly február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták, ami befolyásolhatja a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőpert is.
Kártérítési perekben azóta is születtek ítéletek, amelyekben a felpereseknek vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítéltek. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül. Eddig hatvanan fordultak a kormányhivatalhoz és negyvenkilenc esetben született olyan határozat, amely megállapította a kérelmező jogosultságát az állami segítségnyújtásra. Ezekből harminchárom emelkedett jogerőre, amelyeket végre is hajtottak. Eddig egyetlen kérelmet utasítottak el, öten pedig nem tettek eleget a hiánypótlási felhívásnak.
A teljes írás itt elolvasható.
Forrás: Magyar Idők
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS