A PestiSrácok.hu kérdésére válaszolva keményen kiosztotta a bíróságokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezetőt a magyar társadalmat felháborító Hagyó-, és vörösiszap-ügy ítéleteiről kérdeztük, amire Lázár János portálunknak nyomatékosította: “Mélyrepülésben van a magyar igazságszolgáltatás megítélése, mert Magyarországon jog- és nem igazságszolgáltatás van”. Kiemelte, a bírók nem lehetnek függetlenek a valóságtól. “A Hagyó-ügy és a vörösiszap katasztrófa miatt született bírósági ítéletek sértőek és elfogadhatatlanok, miközben az igazságszolgáltatásba vetett hitet is rombolják” – szögezte le Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője a PestiSrácok.hu másik kérdésére azt is kifejtette, a Klik működését megvizsgálják, az intézménynél professzionális menedzsmentre van szükség.
Az utóbbi hetekben nagy társadalmi megdöbbenést kiváltó bírósági ítéletekről és a pedagógustüntetésről, valamint a Klik sokak szerint csődszerű működéséről kérdeztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a mai Kormányinfón. A tárcavezető portálunk kérdésére válaszolva nekiment a bíróságoknak, keményen kiosztotta azokat.
“Egy politikus nem befolyásolhatja a bírói ítéleteket és a bíróságokat, de nem dughatjuk homokba a fejünket. A Hagyó-, és a vörösiszap-ügy bírósági ítéletei nagy mértékben felháborították a magyar embereket, azok sértőek és elfogadhatatlanok voltak, rombolták az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hitet és bizalmat. A bírók és bíróságok nem lehetnek függetlenek a valóságtól. Mélyrepülésben van a magyar igazságszolgáltatás megítélése, mert Magyarországon jog- és nem igazságszolgáltatás van. Az emberek úgy érzik, sosincs felelőse az ügyeknek, ebben az országban 25 éve nincs felelős” – mondta a PestiSrácok.hu-nak Lázár János.
A miniszter kiemelte, nem lehet megakadályozni, hogy a magyar társadalom egy bírói döntésről beszéljen. “Nem az ügyészség tehet arról, hogy az elszámoltatási ügyekben nem születtek negatív ítéletek. A bíróságok sok esetben bűncselekmény hiányában és nem bizonyítottság hiányában mentette fel a vádlottakat. Ha egy tíz halálos áldozattal járó esemény felelős nélkül marad, akkor valami gond lehet a szabályokkal. Egy meghozott bírói ítéletről Amerikában is komoly vita van, ezért a Kúria elnökének a kijelentése is elfogadhatatlan, aki szerint nem lehet bírálni a bíróságok ítéleteit. Látni kell, hogy az emberek nem jogszolgáltatást, hanem igazságszolgáltatást szeretnének“ – fogalmazott Lázár János. A tárcavezetőtől megkérdeztük, szerinte mely törvényeket kellene módosítani ahhoz, hogy a Hagyó-ügy és a vörösiszap-ügyhöz kapcsolódó ítéletek ne forduljanak elő, amire Lázár János kifejtette, “minden olyan törvény szóba jöhet, amely a felelősségvállalással kapcsolatos”.
A Miniszterelnökség vezetőjét a pedagógustüntetésekről és az iskolafenntartó Klik működéséről is kérdeztük. Lázár János portálunknak kifejtette, megvizsgálják a Klik működését, mert ő például a tüntetőkhöz képest még több negatív dolgot tudna mondani. “A tapasztalatokat meg kell beszélni. Vannak olyan városok, ahol zökkenőmentes az együttműködés a Klik és az intézmények között. A magyar államnak az elmúlt 30 évben nem volt fenntartói tapasztalata, ezért biztos, hogy lehetne jobban is csinálni. A Klik esetében professzionális menedzsmentre van szükség“ – fogalmazott Lázár János.
Lázár János azt kérte, ne vigyék a politikát az iskolákba. Fotó:Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint a kormány folyamatosan kész a tárgyalásra a köznevelés ügyében, de azt kéri, hogy ne vigyék be a politikát az iskolákba. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány a párbeszédben, az együttműködésben és a tárgyalásban hisz, ezért – ezekben az órákban is – a járási tankerületi vezetők meghallgatják az iskolavezetőket. Február 9-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezetésével tárgyalóasztalhoz ülnek, a kormány kész jó néhány kérdésben mérlegelni a felvetéseket – mondta. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: a 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, ezért annak visszaállítására nincs lehetőség. A “restaurációs kísérlet elképzelhetetlen”, csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha a jövőről beszélnek – foglalt állást.
Aki önként kilép az állami állásból, 5-10 milliót is kaphat
A miniszter a 2017-es költségvetésben a bürokráciacsökkentés jegyében 15 százalékos létszámkorrekcióra tesz javaslatot a központi államigazgatási szerveknél. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy az állami szolgálatból történő önkéntes kilépési programra is javaslatot tesz majd. Ahhoz, hogy július 1-jével az új állami tisztviselői kar létrejöjjön, át kell alakulnia a járási és a kormányhivataloknak – mondta a miniszter. Ismertetése szerint e két szervezetben 36 ezer ember dolgozik, év végére a létszámnak 30 ezernek kell lennie. Hozzátette: amennyiben 30 ezer alá csökken a létszám, 50 százalékos béremelés lesz a jövőben, 2018-ig.
Lázár János megismételte, hogy azt javasolta a miniszterelnöknek, a háttérintézményekből átvettek esetében 20 százalékkal kevesebb bérelőirányzatot kapjanak a minisztériumok. Közölte, az önkéntes kilépési program keretében, aki 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között kilép ezektől a szervektől, a végkielégítésénél jóval nagyobb, 5-10 millió forintos összeget kaphat, ha vállalja, hogy nem állami, önkormányzati cégnél helyezkedik el a következő 10-15 évben. Jelezte, újraindítják a karrierhíd programot, amelynek révén a munkaadók kapnak támogatást, ha az állami szolgálatból kilépett munkavállalót vesznek fel.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Lázár János azt mondta, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, annak ki kell lépnie az állami szolgálatból, az ő helyükre pedig nem vesznek fel senkit. Hozzátette: szeretnék, hogy ha a döntések még megszületnének februárban. A miniszter azt mondta, javasolja a kormányfőnek, hogy az év második felében az állami cégek foglalkoztatási viszonyait is vizsgálják felül. Magyarország túlszabályozott ország, a bürokrácia a versenyképesség ellen hat – hangsúlyozta, megjegyezve, a szomszédos országok a versenyképességi listán Magyarország előtt vannak. Kilencven központi költségvetési intézmény van ma Magyarországon, ezek növelik a bürokráciát – mondta, elismerve, hogy ez egy kényes kérdés, mert a miniszterek, illetve az általuk kinevezett fideszes vezetők birodalmáról van szó.
“Ha nem csökken a bürokrácia, feléljük a jövőnket!”
Lázár János véleménye szerint 2018 után bárki kormányozza az országot ezzel az állami bürokráciával nagyon nehéz dolga lesz. Szerinte a bürokratikus hivatalok csökkentése az ország kormányozhatóságáról szól. Elmondása szerint míg Európa egyes államaiban az állami foglalkoztatottak aránya 10-12 százalék, addig Magyarországon 18-20 százalék, azaz egymillió ember. A tárcavezető szerint a 73 intézmény megszüntetése, illetve a minisztériumba integrálása a versenyképesség irányába hat. A kialakítandó modellt úgy írta le, hogy a minisztérium stratégiát alkot, a járási és a kormányhivatal pedig végrehajt. Kitért arra, hogy a bürokráciacsökkentés jegyében már 110 törvény, 158 végrehajtási rendelet módosult. Megfontolásra javasolta, hogy brit mintára, ha egy tárca új szabályozási elképzeléssel áll elő, akkor mondania kell két jogszabályt, amelyet megszüntetne.
50 százalékos előleg az uniós pénzekből
Közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós pénzek kapcsán arra is javaslatot tesz a kormánynak, hogy mindenki, aki uniós pályázaton nyer, a támogatási szerződés megkötésekor 50 százalékos előleget vehessen fel a beruházás megvalósítására. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról, hogy a miniszterelnök azt kérte Tállai Andrástól, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkárától, hogy tegyen javaslatot az adóeljárás módosítására. Ennek indoklására elmondta, hogy ma Magyarországon egy átlag magyar vállalkozásnak 277 órára van szüksége évente, hogy adókötelezettségeit teljesítése. Közölte azt is, hogy májusra 270 kormányablak lesz kész, most 240 működik; a kormányablakokban jelenleg több mint 630 ügyet lehet elintézni, a tervek szerint év végére ezret lehet majd. A járási hivatalban történő egyablakos ügyintézés komoly informatikai, mintegy 50 milliárd forintos informatikai beruházást igényel – mutatott rá.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Óriási az érdeklődés a CSOK iránt
Magyarországon kötelező lesz tervezőt alkalmaznia annak, aki házat épít, az építkezésért a tervező viseli a felelősséget – számolt be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az építészkamarával folytatott tárgyalások eredményéről. Lázár János elmondta, hogy a kormány szerdai ülésén tárgyalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kapcsán az építésügyi szabályokról. Közölte, a kormány az építészkamarával közösen létrehoz egy szerződésmintát, megerősítik a megbízó és az építész közötti jogviszonyt, vagyis az építész lesz felelős az építkezésért. Hangsúlyozta, az építésznek minden helyi és országos szabályt be kell tartania, ami garancia arra, hogy ne épüljenek olyan létesítmények, amelyek rontják a város-, illetve faluképet. Hozzátette: a kormány kész bevezetni a kötelező tervezői művezetést, amely azt jelenti, hogy az építkezés közben a tervezőnek hat alkalommal kell ellenőriznie az építkezést, ezért maximum 180 ezer forint díjat kérhet. Az építész és munkatársai a kivitelezés minőségéért, a tervek betartásáért felelősséggel tartozik – húzta alá.
A miniszter ismertetése szerint továbbra sem kell építési engedély, a tervezőnek bejelentési kötelezettsége van. Összevonják az engedélyes és a kiviteli tervet, ebből lesz az egyszerűsített kiviteli terv. A megbízó szerződik az építésszel, akinek egy egyszerűsített kiviteli tervet kell készítenie, azt be kell jelentenie az önkormányzatnál, majd a tudomásulvétel után az építkezés megkezdődhet – részletezte az eljárást a miniszter. Lázár szerint mindez garancia a bankoknak, hogy nem fogják az általuk hitelezett ingatlant elbontani, de garancia az önkormányzatnak és a városvédőknek is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az építészkamarával abban is megállapodtak, hogy egy új város-, településképi törvényt készítenek. Az új jogszabály lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy a városkép szempontjából fontos épületeket megvédjék – mondta.
40 milliárdos, de felülről nyitott kassza
A tárcavezető közlése szerint nem várt és elsöprő volumenű az érdeklődés a csok iránt. Közölte, az idei költségvetésben negyvenmilliárd forint van erre a célra, és ez az összeg nem a plafon, hanem a minimum. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az építészszakma, a mérnöktársadalom több fórumon is aggályát fejezte ki az átalakuló építésügyi szabályok miatt. Beszélt arról is, hogy a csokkal kapcsolatban egymásnak ellentmondó jogi szabályozást kell tisztába tenni, hogy átlátható, egyszerű, kezelhető legyen a szabályozás. Méréseink, kutatásaink szerint a társadalom 80-90 százaléka támogatja azt, hogy a kormány segítséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyek gyermeket vállalnak – fogalmozott. Elmondta, hogy a szabályok január 1-jéig visszamenőleges hatályúak lesznek, vonatkoznak a folyamatban lévő szerződésekre. Közölte, hogy a csokot folyósító pénzintézetekkel a Bankszövetségen keresztül tartják a kapcsolatot. Hozzátette: tárgyaltak a megyei jogú városok szövetségévvel is, és a polgármesterek arról számoltak be, hogy jelentős érdeklődés van a program iránt a kormányhivatalokban és számos önkormányzat mérlegeli, hogy ingyenesen biztosít telket az építkezéshez.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS