Áprilistól egy szervezet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) felügyelete alá kerül az egész ország területén a közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékok kezelése. Miközben abban a szakemberek is egyetértenek, hogy a hulladékgazdálkodásban vannak problémák és a feldolgozás akadozik, a központosítás óriási vitákat generált. A településeket összefogó szervezetek állítják, Klik-esedik a szemétszállítás, ugyanakkor a szaktárca szerint az állami cég felállításával az ország minden pontján azonos és jó minőségű lesz a szemétszállítás és a számlázás is egységes lesz. Az önkormányzatok a hulladékkezelés problémájának megoldását elsősorban az állami terhek csökkentésétől várnák, míg az állam úgy véli, a díjbeszedés és adósságkezelés átvállalása, a központi keretből finanszírozott szolgáltatók rendszere oldja meg a problémákat. A PestiSrácok.hu utánajárt az ügynek, és kiderült, a központosítást a szigorodó uniós normák teljesítése is indokolja, miközben egy jobb hulladékgazdálkodás negyvenmilliárdos nyereséget is jelenthetne a büdzsének. Értelmetlen központosítás, vagy az önkormányzati terhek csökkentése, és egységes színvonal?
Nincs szó államosításról
Áprilistól egy állami hulladékgazdálkodási konszern, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. koordinálja majd a szemétszállítást az egész országban. A kormány döntése szerint olyan új hulladékgazdálkodási rendszert alakítanak ki, amely szolgáltatók működését teszi finanszírozhatóvá és stabillá, olyan kompenzációs rendszert alkalmazva, ami garantálja a nullszaldós, nonprofit működést és a hatékonyabb szolgáltatást. Erről Szabó Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt korábbi sajtótájékoztatóján. Szabó Zsolt hangsúlyozta, nem államosításról, hanem egy központi koordináló szerv felállításáról van szó. Az önkormányzatok jogosultságai megmaradnak, és a tevékenység is a közszolgáltatóknál marad a holdingrendszerben. Az új hulladékgazdálkodási rendszer szükségességét, működését ugyanakkor több településeket összefogó szervezet is kétségbe vonja. Szerintük csak egy olyan, a Klik-hez hasonló központosított állami szerv jön létre, amely a települések által elvégzett hulladékgondozási feladatok után beszedi és kezeli a pénzt.
Hercsik Dávid, az MGH Konzorcium képviselője, Majoros Róbert, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. ügyvezetője, Szabó Zsolt államtitkár és Kriza Ákos Miskolc polgármestere a Hejőpapi Mechanikai Hulladék-előkezelő Művnél; Fotó: Vajda János/MTI
Nem kérnek a közponotsításból
Az ATV.hu témában készített riportjában arról ír, a szemétszállítással foglalkozó önkormányzati cégeknek az jelentene igazi könnyebbséget, ha az ügyfelek időben befizetnék a szemétdíjat, és ha bevételeik negyedét-ötödét nem vinné el az e-útdíj, a banki tranzakciós adó, a felügyeleti díj és a hulladéklerakási járulék együttes terhe. A portál hozzáteszi, egyes kalkulációk szerint a szemétszállítási díj egyharmada az államhoz kerül áfa, szja és további 13 különféle adó, járulék és illeték formájában.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a portálnak arról beszélt, mivel a jövőben egy a Klik-hez hasonló állami koordináló szerv fogja központilag kezelni a díjbeszedést, és az így befolyó összegből a szolgáltatók finanszírozását, a szolgáltatóknak nem lesz érdeke minél költséghatékonyabban dolgozni. Schmidt úgy véli, reménytelen vállalkozás, hogy egyetlen cég koordinálja 4,5 millió magyar háztartás számlázási ügyeit, elmaradt vagy késedelmes fizetéseit, panaszait, amiből törvényszerűen fennakadások és zavarok keletkezhetnek.
Fotó: hulladekinfo.hu
Az Alkotmánybírósághoz fordultak az önkormányzatok jogai miatt
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a témával kapcsolatban kifejtette, semmilyen garanciát nem lát az állami holding megfelelő működésére, ezért polgármesterként nem is áll át az új rendszerre. Gémesi sejteti, hogy nincs egyedül elhatározásával, és nem csak ő gondolja úgy, hogy sikkasztás gyanúját veti fel, ha egy állami holding szedi be és gazdálkodik azzal a pénzzel, amiért az önkormányzatok nonprofit cégei dolgoztak meg. Hozzátette, egy magánszemély nemrég az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel az országgyűlés a feles jogszabálynak számító hulladékgazdálkodási törvényben vont el önkormányzati feladatot a településektől, márpedig az csak kétharmados jogszabállyal volna lehetséges, hiszen az önkormányzati jogokat ilyen minősített többség védi.
A régi rendszer nem teljesítette az uniós környezetvédelmi elvárásokat
Az NFM-től elsőként arról érdeklődtünk, mely problémák megoldására helyezik a hangsúlyt az új szabályozással. A minisztérium válaszában kifejtette, a korábbi rendszer nem volt alkalmas az európai uniós kötelezettségek teljesítésére, és nem motivált az újrahasznosításban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázására. Az új szabályozástól azt is várják, hogy a rezsicsökkentés fenntartása mellett egy fenntartható közszolgáltatási rendszer jön létre, amelyben egyre inkább háttérbe szorulnak a hulladéklerakók a szelektív hulladékgazdálkodás javára. Fontosnak nevezték egy országosan egységes színvonalú szolgáltatás biztosítását is.
Fotó: origo.hu
A központosítástól várják a minőség javulását
Szabó Zsolt korábbi tájékoztatása szerint továbbra is az önkormányzatok hatáskörében marad a helyi hulladékkezelés, és a szolgáltatói kör is megmarad. Az NFM-től ezzel kapcsolatban arról érdeklődtünk, hogyan valósulhat meg a minőség javulása, hogyan ellenőrizhető, hogy a kívánatos színvonalon fog működni a hulladékszállítás és a hulladékkezelés. Az NFM portálunknak adott válaszában kiemelte, élesen elválik az állam és az önkormányzatok feladatköre a hulladékgazdálkodás tekintetében. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül az állam országos szinten határozza meg a közszolgáltatás tervét, a közszolgáltatás minimális színvonalát területenként, és a szolgáltatási díjakat. Az önkormányzat továbbra is végzi a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait (közszolgáltató kiválasztása, adott esetben működtetése, helyi rendeletalkotás). A lakosság szempontjából fontos tényező, hogy a közszolgáltatási díjak továbbra is változatlanok maradnak, de ahol szükséges, ott a szolgáltatás minősége javul. Az új rendszerben négyoldalú jogviszony jön létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szerv, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között.
– Az önkormányzat továbbra is a helyi közszolgáltatóval kötött szerződésben érvényesíti a szolgáltatás minőségével kapcsolatos elvárásait.
– A közszolgáltató a jogszabály alapján köteles az ellátott szolgáltatásról adatot szolgáltatni az államnak.
– Az állam ennek alapján normatív alapon meghatározott szolgáltatási díjat fizet a helyi közszolgáltatónak, amely kiegészülhet a jogszabályban rögzített korrekciós tételekkel.
– A közszolgáltató gyűjti a hulladékot a lakosoktól.
A hulladékszállításért fizetendő díj a jövőben sem fog változni, a különbség annyi lesz, hogy 2016. április 1-jétől a helyi közszolgáltató helyett az állami koordináló szervnek kell megfizetni azt. A törvényi előírásoknak megfelelően a továbbiakban az állami szerv lesz jogosult közszolgáltatási díjat számlázni, beszedni és behajtani. A koordináló szerv feladata lesz továbbá a területi egyenlőtlenségek és adottságok kiegyenlítése és optimalizálása. Ennek keretében olyan fejlesztési irányokat határoz meg, amely a szelektív hulladékfeldolgozásban is versenyképessé teszi hazánkat.
Fotó: kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu
Az unió akár 65 százalékos újrahasznosítási arányt is megszabhat
Magyarországnak 2020-ig uniós kötelezettsége megoldani a hulladék 50 százalékos újrahasznosítását. Szabó Zsolt nagykanizsai látogatása alkalmával 40 milliárd forint értékű hulladékról beszélt, amely újrahasznosítható lett volna, mégsem hasznosították. Az NFM-et arról kérdeztük, hogyan tervezik megoldani, hogy minden régióban működjön a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékválogatás, épülnek e esetleg új válogató telepek. Az NFM portálunknak adott válaszában kiemelte, hogy az Unió is tervezi az újrahasznosítási rendszerének átalakítását, így magasabb, akár 65 százalékos újrahasznosítási arányt is megszabhat a jövőben. A minisztérium hozzátette, „a tervezett intézkedések megteremthetik az uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges alapokat”, de hogy milyen formában, milyen gyakorlati elképzelések mentén, arra sajnos egyáltalán nem kaptunk választ.
Új szemétégetők építését is vizsgálják
Lázár János kancelláriaminiszter egyik korábbi sajtótájékoztatóján új szemétégetők létesítéséről is beszélt. Ezzel kapcsolatban portálunk arról érdeklődött NFM-től, hogy a hulladékfeldolgozás új rendszerének részesei lesznek –e ezek az új szemétégetők. Az NFM válaszában annyit közölt, hogy a fejlesztési tárca a közszolgáltatási rendszer átalakításával párhuzamosan „áttekinti az égethető hulladékok energetikai hasznosítását szolgáló kapacitások kiépítésének lehetőségeit”. Ez szabad fordításban annyit jelenthet, hogy az új szemétégetők építése továbbra is foglalkoztatja a kormányzatot. A minisztérium válaszában hozzátette, „kizárólag az uniós kötelezettségeket teljesítő, a legfejlettebb technológiát alkalmazó megoldások jöhetnek szóba az elkülönített hulladékgyűjtés megtartása mellett”. Mivel azonban a szelektív hulladékgyűjtés sem megoldott minden területen, továbbra is nagy kérdőjel, hogyan éri el a kormányzat az unió által lefektetett hulladékkezelési elvárásokat.
Vezető fotó: Kallos Bea/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS