Az Alapjogokért Központ – szerkesztőségünknek eljuttatott közleménye szerint – alapvetően egyetért az Alkotmánybíróság döntésével, miszerint alkotmányosan tehető különbség a külföldön tartózkodó, illetve a határon túli magyarok szavazási módját illetően.
Azt írják, az AB helyesen állapította meg, hogy a különbségtétel az állandó belföldi lakóhellyel rendelkezésen alapul. Ugyanakkor a testület döntésével szemben hangsúlyozandó, hogy az említett két kör nem tartozik azonos, ún. homogén csoportba, ugyanis éppen a magyarországi lakcím megléte vagy hiánya miatt nem rendelkeznek azonos jogi státusszal. Az AB ezzel ellentétesen viszont úgy ítélte meg, hogy a fenti két „személyi halmaz” összehasonlítható helyzetben van, de közöttük objektív módon tehető különbség. Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint azonban a szavazás módját illetően éppen azért hozhatott a jogalkotó eltérő szabályozást, mert a két kör nem képez azonos homogén csoportot, így nincsenek is összehasonlítható helyzetben. Az AB indokolásának ezen része azért lényeges, mert abból fakadóan a döntés arra a következtetésre jut, hogy bár a fennálló helyzet alkotmányos, de a törvényalkotó hozhatna olyan szabályozást is, mely valamennyi, a szavazás napján külföldön lévő magyar állampolgár számára biztosítaná a leveles szavazást. Azonban éppen ezen megoldás vezetne alkotmányellenes helyzethez: így ugyanis a lakcímmel rendelkezők összehasonlítható helyzetben lévő csoportján belül tennének indokolatlanul különbséget a szavazás napján éppen külföldön vagy belföldön tartózkodók között. Ezért a jogalkotónak tehát az azonos státuszú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden, lakcímmel rendelkező állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét – mely átláthatatlan helyzetet eredményezne –, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló „köztes megoldásra” nincs lehetőség. – zárul a közlemény.
Forrás: Alapjogokért Központ
Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS