Kincsesbányája van Magyarországnak, olyan, amelyről a szomszédos országok közel s távol csak álmodoznak – nyilatkozta pár napja egy rádiós interjúban dr. Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosa a kompetenciamérések eredményeire gondolt. Véleménye szerint, itt lenne az idő hogy az adatbázist kétévente ne csak növeljük, hanem az információk segítségével reformáljuk meg a jelenleg őskáoszban lévő közoktatási rendszert. A PestiSrácok.hu által megkérdezett oktatási szakértő álláspontja is hasonló, mint azt tőle megtudtuk, nem csak az iskolák vagy osztályok eredményét tükrözik az adatok, segítségével a tanárok egyéni fejlesztést tudnának kidolgozni. Dr. Potsay Csaba a Nemzeti Közoktatási Szakértői Intézet elnöke kötelezővé tenné a tanárok számára az adatok (fel)használását.
Kincsesbányaként aposztrofálta pár napja egy rádiós interjúban dr. Aáry-Tamás Lajos a hazánkban évek óta végzett kompetenciamérések eredményeit. Az oktatási jogok biztosa szerint ha nem csak gyűjtenék, hanem végre felhasználnák a kétévente végzett tesztek eredményeit, akkor ott lennének fejlesztések ahol kell, és nem ott, ahol nincs szükség a változtatásra. Az oktatási jogok biztosa szerint így tudná az oktatási reform kezelni a különbségeket, és segíteni ott, ahol erre valóban szükség van.
Európa szerte egyedülálló dolog emellett pedig nagyszerű értéke a magyar pedagógiának a kompetenciamérés, amely nem csak egy tanintézmény és azon belül egy osztály ismereteit, képzettségét, jártasságát szűri matematikából, magyarból és idegen nyelvből, hanem a tanulók egyéni képességeiről is pontos képet ad.
Segítségével a tanárok egyéni fejlesztést tudnának kidolgozni az adott tantárgyból
– jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak dr. Potsay Csaba közoktatási szakértő.
A teszteket ugyan név nélkül írják a diákok, de mindenki kap egy mérési azonosítót, melynek segítségével a kiértékelésük után a szülők, az adott iskola és a tanár is láthatja az egyéni eredményeket. A pedagógus pedig ennek segítségével egyéni fejlesztést tud kidolgozni, de ez ma “nem kötelező, csak választható” – teszi hozzá a Nemzeti Közoktatási Szakértői Intézet elnöke.
Az adatok felhasználása ma még gyerekcipőben jár
– mondja, “pedig sok mindenre választ lehet(ne) kapni belőlük.”
A közoktatási szakértő szerint nagyobb fajsúlyt kellene kapnia a mérések eredményének feldolgozásánál a tanintézményeknek, mert a közoktatási törvény értelmében, ezeket csak akkor kell használnia egy adott iskolának, ha átlag alatt teljesít a teszten. Jelenleg egyébként iskolánként egy pedagógus van, aki tudja, hogyan kell (ki)értékelni és elemezni a mérést, de ismételten hozzáteszi, hogy azok felhasználása már a tanárokra van bízva.
A teszt jóval több mint egy képességmérés. Szűri a diákok családi hátterét, szociális hálóját. Ezek szintén olyan kardinális tényezők, melyek tükrében “személyre szabottan alakítható lenne az oktatás” – mondja Dr. Potsay Csaba.
Kétévente van Országos kompetenciamérés. A következő jövő májusban esedékes. Fotó: Gettyimages
What does it mean “kompetenciamérés”?
Az Országos kompetenciamérés a tanulók szövegértési képességeit és matematikai eszköztudását méri fel. A tesztet kétévente írják a 6., 8. és 10. évfolyamos diákok. A következő jövőre lesz esedékes, az időpont május 24-e. A teszteket egy megadott javítókulcs segítségével ellenőrzik le központilag az Oktatási Hivatalban. A kompetenciamérés nem csak a képességek felderítésében nyújt segítséget, a diákok ilyenkor egy ún. Tanulói Kérdőívet is kitöltenek. Ebben a gyerekek szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. Kitöltése nem kötelező, viszont a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos.
A gyereknek nincs idejük gyereknek lenni
A szakértő is úgy látja, csökkenteni kellene a tananyagot és az óraszámokat, hogy a gyerekeknek legyen idejük a tanuláson kívül a kikapcsolódni. Sokszor már reggel 8-tól bent vannak az iskolában délután 3-4-ig.
Mérésekkel igazolták, hogy egy gyermek heti 50 órát tanul és tölt az iskolában, miközben mi a felnőttek átlagban 40 órát dolgozunk egy héten. Mikor van ideje a gyereknek arra, hogy gyerek legyen?
– teszi fel a költői kérdést dr. Potsay Csaba.
A szakértő egy 2-3 éve tartott kerekasztal beszélgetésen elhangzott kijelentéssel példáz. Az eseményen részt vett magyar tanárok azt mondták: “Magyarországon a magyar tantárgy keretében többet tanulnak a diákok az angol irodalomról az angol tanulóknál.”
“Abszolút túlterhelés van, amin változtatni kell” – hangsúlyozza. Nagyon magas elvárásoknak kell megfelelni a mai diákoknak, és ez nem mindenkinek megy. Ennek a következménye pedig, hogy nagyon sokan küzdenek közülük pszichológiai problémákkal, mert nem tudnak megbirkózni a túlterheltséggel, folytatja a szakértő.
Dr. Potsay Csaba viccesen hozzáteszi, nemrég elhangzott egy olyan javaslat, hogy a kerettanterv csökkentése érdekében “jó megoldás lehetne ha pl. a matematika tematikáját egy biológia szakos tanár állítaná össze és fordítva.” Mert sokszor olyat is tanulnak a gyerekek, amire nincs szükség. Az adott tantárgy sovinizmusa, hogy minden kelleni fog, pedig egyáltalán nem biztos hogy szükség van rá.
Forrás: PestiSrácok.hu. A címlapfotót a cardiffstudentmedia.co.uk adta közre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS