“Brüsszel kiterítette a lapjait, migránsügyben le akarja törni a magyar ellenállást”

A kötelező betelepítési kvóta és a vasárnap esedékes népszavazás témája uralta a 64. Kormányinfót, és a magyar gazdasági eredményekhez kapcsolódóan szóba kerültek az esetleges migránsbetelepítés pénzügyi terhei is. Lázár János össznemzeti ügynek nevezte a népszavazást, amit szerinte az emberek is érzékelnek. A PestiSrácok.hu kérdésére sem derült ki azonban pontosan, hogy milyen kockázattal járna, ha Magyarország nem írná alá a CETA-t, azaz a Kanadai-Európai Kereskedelmi Egyezményt.

Lázár János a 64. Kormányinfót azzal kezdte, hogy az egész kormány nevében együttérzését fejezte ki a Teréz körúti robbantásban súlyosan megsérült rendőrök felé. Elmondása szerint azt tapasztalta, hogy az emberek is ugyanígy vannak ezzel. „A polgároknak van rendőrségük, a rendőröknek pedig van hazájuk, amely mögöttük áll” – foglalta össze a hangulatot a miniszter.

A Gazdasági kabinet ülésének legfontosabb témái az online kasszagépek, valamint az ország versenyképességével kapcsolatos közelmúltbeli bírálatok voltak. Az online kasszagépek bevezetése a kabinet döntése értelmében 2017. január 1-től lesz kötelező, ami több felkészülési időt hagy az érintetteknek.

Javítani kell a versenyképességet

Magyarország csökkenő versenyképességét több helyről is bírálták az elmúlt héten, így a jövő szerdai kormányülésen is napirendre veszi a Jó Állam jelentést is. Lázár János elmondása szerint objektív és szubjektív alapú versenyképességi bírálatok is érkeztek, de az egyértelmű, hogy ezek összecsengenek, ezért foglalkozni kell a kérdéssel. Hozzátette, hogy visegrádi összevetésben is van lemaradásunk, elsősorban a lengyelekhez képest. „Van mit tanulnunk tőlük” – jelentette ki Lázár, és elmondta, hogy a kormány meg fogja vizsgálni a helyzetet és össze fogja hasonlítani Lengyelország példáját Magyarországéval. Hozzátette, hogy a kormány akcióterven dolgozik szakértők bevonásával a versenyképesség javítására, akik vizsgálják a mutatók romlásának tételes okait is.

Ezek közül az adóeljárásban és a központi közigazgatásban uralkodó túlzott bürokráciát említette példaként, amelyen mindenképpen könnyíteni akarnak. Kifejtette, hogy a kkv-szektorban másfél hónapot töltenek a vállalkozók az adóbevallással és az adóbevallási szabályoknak való megfeleléssel, ami a GDP 4%-át emészti fel.

Nincs gyűlölködés, csak higgadt elutasítás

A Kormányinfó fő témája természetesen a migránsügy és a közelgő népszavazás volt, amellyel kapcsolatban a miniszter – saját bevallása szerint – harminc lakossági találkozón vett részt. „Azt tapasztaltam, hogy pártállástól függetlenül fontosnak tartják a választópolgárok a kérdést, és nem tekintik pártügynek a népszavazást. Több olyannal találkoztam, aki elmondta, hogy soha nem szavazott a Fideszre, személy szerint rám sem, nem is tudom őt meggyőzni, de a népszavazásra elmegy. A fórumokra sem csak a Fidesz szavazói jönnek el, úgy látom, a választópolgárok értik és érzik a népszavazás jelentőségét” – mondta Lázár.

kép: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula

Arról is beszámolt, hogy az emberek üdvözölték, hogy elmondhatják a véleményüket ebben az ügyben, vagyis nemcsak a kérdés fontos, hanem a véleménynyilvánítás lehetősége is. Lázár János úgy vélekedett, hogy a választópolgárok egyszerűen közelítik meg a kérdést: „nem akarnak bevándorlást, sem betelepítést”. Ugyanakkor elmondta, hogy nem tapasztalt részükről gyűlölködést, csak higgadtságot és józan megfontoltságot.

Brüsszel törvényesítené a törvénytelent

A Brüsszeli politikával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Brüsszel is kitette a lapjait, fel akarják gyorsítani a migránsok elosztását, és le akarják törni az ellenálló országokat is”. Kiemelte, hogy a nyugati rendszer nem tesz különbséget menekültek és gazdasági bevándorlók között, így a jelenleg Nyugat-Európában tartózkodó 2,5 millió migránsra – akik közül egymillióról azt sem tudják, hogy kicsoda – egyaránt szétosztandóként tekintenek.

Az Európai Bizottság legális migrációt akar az illegális migrációból. A jelenlegi rendkívüli és törvényen kívüli állapotokat törvényessé akarja tenni. MO viszont nem megszervezni, hanem megállítani akarja a migrációt. Európa törvényessé, automatizmussá akarja tenni. A választópolgárok sem Európa-, hanem brüsszelellenesek

– jelentette ki.

A népszavazást szuverenitási kérdésnek is tartja, hiszen az Európai Bizottság döntése megvonja Magyarország azon alapjogát, hogy eldöntse, ki léphet be az országba, ki tartózkodhat itt, és ki kaphat állampolgárságot. „Magyarországnak képesnek kell lennie megtartani azt a jogosultságát, hogy ezekről maga döntsön” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség vezetője, aki a kormány nevében kért mindenkit, hogy vegyen részt a népszavazáson, és szavazzon nemmel, mivel ez „nem Orbán Viktorról, nem a kormányról és nem a Fideszről szól”. Mint mondta, végső soron azt az egyszerű kérdést dönti el a népszavazás érvényessége, illetve érvénytelensége, hogy

Van-e egyetértés, nemzeti összefogás az országban egy olyan kérdésben, amely messzemenően befolyásolja az ország jelenét és jövőjét. Abban a kérdésben, hogy ki élhet itt.

Felhívta a figyelmet, hogy a kormány brüsszeli mozgásterét az határozza meg, hogy van-e ebben nemzeti egyetértés. Egyúttal kitért arra is, hogy amikor magukat demokratikusnak valló erők, csoportosulások arra biztatják a választópolgárokat, hogy ne mondják el a saját életüket érintő kérdésben a véleményüket, az meglehetősen visszás.

A betelepítés sokba kerül

Az esetleges kötelező migránsbefogadás gazdasági vonzatairól is beszélt Lázár János, aki előbb a kormány gazdasági sikereit taglalta. Elmondta, hogy rekordösszegű az ország adóbevétele, harminc éve nem volt 5 százalék alatt a munkanélküliség, a 2010-ben még 53 százalékos foglalkoztatottság pedig mára elérte a 65-67 százalékot, ami már az EU átlagát is meghaladja. Ráadásul „nem az állam alapított munkahelyeket, hanem ezeket a piaci vállalkozások hozták létre”.

Rámutatott ugyanakkor, hogy ezek az eredmények törékenyek, mert ha Magyarországnak meg kell hajolnia Brüsszel előtt, annak szociális kiadási következményei is lesznek. Ha betelepítés lesz, akkor a betelepítettekről gondoskodni kell, lakást, munkahelyet, egészségügyi és szociális ellátás kell nekik biztosítani, holott már így is folyamatos lakossági elvárás, hogy az állam költsön többet ezekre a területekre.

Lázár elárulta, hogy Magyarország nyomás alatt áll, mivel a skandináv országokból 148 ezer migránst akarnak visszatoloncolni hozzánk, mert itt regisztrálták őket tavaly. A kormány megtagadja akár egyetlen ember átvételét is, mivel bizonyíthatóan Görögország területén léptek az EU területére. A kérdésre, hogy mi lesz ezekkel a migránsokkal, Lázár úgy válaszolt:

Maradnak Svédországban. Svédország egy gazdag ország, remélem, szolidáris lesz.

A miniszter hozzátette, hogy mindig a szolidaritást kérik számon rajtunk, nekünk viszont az a félmillió ember jelenti a szolidaritási tapasztalatot, akik átkeltek tavaly Magyarországon.

A többségük megtagadta a regisztrációt, és amikor a rendőreink személyi okmányt kértek tőlük, akkor féltéglákat dobáltak hozzájuk. Amikor megkérték őket, hogy csak annyian szálljanak fel a vonatra amennyien felférnek, akkor betörték a Keleti pályaudvar bejáratát

– emlékeztetett Lázár János, aki szerint Magyarország és a magyarok készek „lehetőségükhöz mérten” áldozatokat hozni, és segíteni a rászorulókon, de ne várja tőlük senki, hogy ezt nyugati mércével tegyék meg. Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette, hogy a mi kerítésünk miatt jóval kevesebb a migráns Németországban és Ausztriában, mint egyébként lenne. „Ez a mi szolidaritásunk.”

Magyarországon átkelő terroristák

A héten bebizonyosodott, hogy a párizsi és brüsszeli merénylők Magyarországon is hosszabb időt töltöttek el, és fontos része volt a szervezkedésüknek az itt tartózkodásuk. Lázár garanciát vállalt arra, hogy már nem áll fenn olyan szintű kockázat ez ügyben, mint tavaly, és nemzetközi együttműködésben dolgoznak azon, hogy ezt a minimumra csökkentsék.

Naponta 15 embert tudunk beengedni, ezért több idő van foglalkozni az érkező migránsokkal. Görögországban eközben egy hivatalnok egy nap egy bevándorlóval tud foglalkozni.

Az osztrákok által épített kerítésről annyit mondott, hogy jogszerűen jár el nyugati szomszédunk, ezért tudomásul vesszük, viszont Magyarországon jelenleg 810 illegális bevándorló tartózkodik, így Ausztriát nem felőlünk fogják ellepni. Ezért inkább a magyar-szerb határon felhúzott határzár erősítését szorgalmazta. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a román határon nem szeretnének kerítést felhúzni, de amennyiben szükség lesz erre – ami ősszel és télen könnyen elképzelhető –, akkor az építőanyag és a kapacitás is készen áll. Kiderült, hogy Magyarország az összes befogadótábort, így a bicskeit és a körmendit is be akarja zárni, ahogy a debrecenivel és a nagyfaival már megtette.

Fotó: PestiSrácok.hu / Horváth Péter Gyula

Juncker és Schulz állítása mérvadó, nem a hazai baloldalé

A PestiSrácok.hu megkérdezte, hogy ha Juncker és Schulz saját elmondásuk szerint nem mondtak le a kötelező betelepítési kvótáról, a népszavazást ellenző hazai baloldaliak szerint viszont okafogyott a kérdésfeltevés, mert nincs kvótaterv, akkor melyik fél nem mond igazat? Lázár János hamiskás mosollyal úgy felelt, hogy jólesne azt mondani, hogy a baloldal mindig hazudik, majd aláhúzta, hogy „hogy az Európai Bizottság álláspontját Jean-Claude Juncker képviseli, az Európai Parlament álláspontját Martin Schulz jeleníti meg”, így ezek a mérvadó álláspontok.

Ugyancsak kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy ha a PM jogerős bírósági tiltás ellenére is megtartja a vasárnapra tervezett demonstrációját, akkor a rendőrség fel fog lépni. Lázár a területi közigazgatásért felelős miniszterként, kategorikusan tagadta, hogy utasítást adott volna a kormányablakban és járási hivatalban dolgozóknak a népszavazás melletti kampányolásra. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek van véleményalkotási és véleménynyilvánítási joga, és munkaidőn kívül senkit sem figyelnek, hogy mit csinál, mert „azok az idők már elmúltak”.

A hármas metró felújításával kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt, hogy súlyosan piacszűkítő, azaz törvénytelen volt a busztender közbeszerzése – elsősorban a határidők megszabásával –, a főváros által elindított közbeszerzés jó néhány lehetséges indulót kizárt, ezért a közbeszerzési bizottság felfüggesztette és megsemmisítette azt. „Reálisan a közbeszerzési szabályok betartásával, a metrófelújítás jövő nyár előtt nem indul meg” – árulta el, de hozzáfűzte, hogy az állam biztosította rá a forrásokat.

Mi lehet a CETA elutasításának kockázata?

A parlamentben parázs vitát kiváltó CETA egyezményre is rákérdezett portálunk. Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy „nem vállalható az aláírás elutasításának kockázata”, és szerettük volna megtudni, hogy milyen kockázatra gondolhatott Németh Zsolt. Konkrét kockázatot nem nevezett meg válaszában Lázár János, viszont kifejtette, hogy öt éve zajlik a vita a Kanadai-Európai Kereskedelmi Egyezményről, lett volna lehetőség kifejezni az aggályokat, de nem volt olyan komoly tiltakozás, amely ezeket jelezte volna. Mint mondta, a kormánynak is vannak kételyei, még szövegelemzést végeznek az október végén esedékes aláírásig, hogy kiderüljön, mivel kapcsolatban merülhetnek fel aggályok – ezek közül a GMO-mentesség kérdését külön is kiemelte. Mindemellett rendhagyó eljárásnak nevezte, hogy nemcsak az aláírást követően, a ratifikáció előtt terjesztették be a kérdést az országgyűlésnek, hanem már az aláírás előtt. Másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy valóban lehetnek Magyarországon GMO-tartalmú élelmiszerek az importáruk között, hiszen a szójatartalmú élelmiszerek mindegyike ilyen. A GMO-tilalom a Magyarországon elvetett vetőmagra vonatkozik.