Tarsoly Csaba, a bedőlt Quaestor-csoport vezére nem követett el bűncselekményt, az ügyészség pedig koncepciós pert indított ellene – legalábbis ez olvasható ki a Magyar Narancsnak adott interjújából. Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, amikben hazugságokat állítanak róla és a cégéről. Azt mondja: sem a fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg.
Tarsoly Csaba az interjúban keményen bírálta Orbán Viktort, azt mondja, a miniszterelnök Kossuth rádiós interjúja miatt indult az igazán nagy ügyfélroham.
Ha Nyugat-Európában enged meg magának egy politikus ilyen szavakat, akkor másnap már nem politikus”
– vélekedett a brókercégeket kockázatosnak minősítő nyilatkozatról.
A botrány első számú vádlottja amellett, hogy ártatlanságát hangsúlyozta, nem felejtette el megemlíteni a baloldaliak legújabb vesszőparipájaként megjelenő Ghaith Pharaon nevét sem. Tarsoly róla a Duna City projekt kapcsán beszélt, aminek megvalósulásához a Questor külső befektetőket keresett, ebben pedig állítása szerint a külügy segített neki, és összehoztak egy találkozót Ghaith Pharaonnal. A gigabiznisz pedig azért hiúsult meg, mert nem sokkal később a Questor bedőlt. Tarsoly az interjúban hangsúlyozta, hogy ő már régóta nem vett részt a Quaestor operatív ügyeiben, így persze azt is tagadja, hogy az ő utasítására hozták volna létre a T2 Technikai számlát, aminek az ügyészség szerint kulcsszerepe volt a csalásokban. Kiemelte: azért nem szólt a hatóságoknak, mert próbálta “megóvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben ő van most”.
Van az a mondás, hogy az ordít a leghangosabban, akinek ég a háza”
Szerinte minden rendben ment a Quaestornál…
Tarsoly Csaba a feltárt csalások ellenére tagadja bűnösségét és ártatlanságát hangsúlyozza, a felügyelet vizsgálatai szerinte mindig rendben találták a Quaestor ügyeit. Az ügy első számú vádlottja arról is beszélt, hogy nem próbált meg eltűnni a felelősségre vonás elől, sőt, ő a cég megmentésén fáradozott. Merthogy a Quaestor szerinte menthető lett volna, amennyiben nem engedik meg azt, hogy megvásárolja a Hungáriát, ezzel elkerülve a piaci pánik továbbgyűrűzését. Úgy véli, állami segítséggel a Quaestor sem dől be, csakúgy, ahogy a 2008-as válságot is átélték a bankok. Tarsoly szerint még Orgován Béla, a “börtönviselt ex-közmunkás” pozícióba helyezését egy “reorganizációs tanácsadó” ajánlotta Tarsoly figyelmébe, aki saját bevallása szerint is nagyot hibázott akkor, amikor nem nézett utána ki ez az ember. A Quaestor-vezér részletesen beszélt a bukást megelőző napokról is. Állítja, ő semmiféle iratmegsemmisítésre nem adott utasítást senkinek, ha mégis történt ilyen, azt a munkatársak “saját kútfőből” határozták el. Aláhúzza: a csődöt kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, nem pedig az, hogy az ügyfélvagyon jelentős részét ellopták. Szóba kerültek az utolsó pillanatos pénzkivételek is, amelyekről állítja, ő nem javasolta egyetlen ismerősének sem, hogy így járjon el; sőt, rokonainak, barátainak is ragadtak bent tízmilliói. A legpikánsabb részről, az MNKH 3,8 milliárdjáról nem kívánt beszélni, ezt majd csak a bíróságon teszi meg.
Tarsoly állítja, nem követett el bűncselekményt Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A megfelelő helyről kapott ígéretet
A volt Quaestor-vezér azt sem felejtette el hangsúlyozni a Magyar Narancsnak, milyen rossz anyagi helyzetben van és hogy 2005-ben vett magának utoljára autót, amit a válságkor aztán el kellett adnia. Hozzátette: külföldi bankszámlái sincsenek és a pénzt nem mentette ki a cégcsoportból. Tarsoly szerint az 1,2 milliárd forintnyi készpénzt sem ő vette fel egy bankfiókból, amivel őt vádolják. Azt mondja: a bizonyítási eljárásban hamis információk szerepelnek, valójában ennek az összegnek a töredékét sem vette ki, amit pedig mégis, azt a győri focicsapatra fordította. Mint mondja, “a központban kicsit mostohán kezelték a futballt, nem szívesen utaltak oda”, ezért néha készpénzben vitt le pénzt, de az is előfordult, hogy a focisták elmaradozó bérét is ebből rendezte. Állítása szerint egyébként két nappal a bukás előtt kapott egy ígéretet “a megfelelő helyről”, ami szerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak az ő kérésére tették meg mégis. Ennek ellentmond Windisch tanúvallomása, aki ennek ellenkezőjét állítja. Tarsoly az interjúban azt is megfogalmazta kérdésként, hogy miért nem rakták be az összes Quaestor-társaságot egy központi felszámolócégbe, majd az interjú legvégén a pórul járt ügyfeleknek is üzent és sokadjára is bocsánatot kért minden károsulttól.
Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS