A somogyi, leginkább romák lakta Barátihegyen összefogtak a helyiek, először egy szemetes telekből csináltak parkot, majd a falu szélén évtizedek óta üresen álló kápolnát újították fel – írja az abcug.hu. A nők és férfiak heteken keresztül dolgoztak tervük megvalósításán, és az általuk összegyűjtött 22 ezer forint hamarosan másokat is meggyőzött.
A polgármester elmondta, az alig háromszáz fős települést többségében közmunkából élő romák lakják. Ezek az emberek tavaly nyáron úgy döntöttek, a helyi óvodával szemközti szemetes tisztásból rózsákkal beültetett Szűz Mária emlékhelyet hoznak létre. Azóta ezen a kis téren itt gyűlnek össze beszélgetni, táncpróbát tartani. A kis park után pedig a temető melletti hosszú évtizedek óta omladozó kis templom következett. Mint a polgármester elmondta, negyvenéves létére még sosem vett részt ott misén.
Miután Balogh Zoltán plébános megígérte, hogy havonta tart misét, ha lesz hol, a romák fölkeresték a polgármestert, hogy felújítanák a kápolnát is. Maguk között erre össze is gyűjtöttek mintegy 22 ezer forintot. Egy kaposvári vállalkozás ezt toldotta meg 150 ezer forinttal, a plébános is szerzett ugyanennyit, és az önkormányzat is hasonló nagyságrendben biztosított építő anyagot. Idén nyáron el is kezdődhetett a munka.
Tíz-tizenkét roma adta a kőművesbrigád magját, ők munka után és hétvégén jártak ki, gletteltek, meszeltek, ajtót cseréltek, takarítottak, falat kapartak. A kápolna új bejárati ajtaját egy öreglaki asztalos készítette el nekik ingyen. Az asszonyok ugyanúgy a tetőn dolgoztak, ha kellett.
A portál arról is ír, felszenteléskor alig fértek be a kápolnába. Bár mise csak egyszer van egy hónapban, a kápolnába bármikor be lehet menni, ha valaki imádkozni akar. A közösség jövőre a ravatalozót szeretné rendbehozni.
Teljes cikk itt olvasható.
Forrás: abcug.hu; fotó: Magócsi Márton/abcug.hu
laja71
2016-12-24 at 15:49
Alex : A “Híd a munka világába” roma projekt volt, amelyet elsikkasztottak! Szorgalmasan dolgozó (nem közmunkában) cigány ismerősök kikérik maguknak, ha leromázzák őket. Azt mondják: mi becsületes cigányok vagyunk, nem segélyből, hanem a két kezünk munkájából élünk! Akik nem akarnak dolgozni, csak a segélyből akarnak megélni, azok a romák!
A cigány jelző azoknak az embereknek okozhat problémát Magyarországon, akiknek problémájuk van az identitásukkal, rejtőzködnek, nem vállalják fel magukat. „Egy ismerősöm perui zenésznek szokta kiadni magát, ő nem tud mit kezdeni azzal, ha lecigányozzák” . Az ilyen embereknek kisebbségi komplexusuk van, és azt azzal kompenzálják, hogy a cigány helyett a roma elnevezést használják. A különbség is egy közösség anyanyelvéből is eredhet: a romani anyanyelvűek a romát használják inkább, míg a magyar anyanyelvűek a cigányt.
Szerintem a cigányoknak nem azzal kell kitűnniük, hogy romának hívják magukat, hanem azzal, hogy beilleszkednek a társadalomba.
Alex
2016-12-24 at 08:08
laja71 2016-12-23 at 19:22
“romahíd” éppen úgy nem létezik ahogyan nincsen romapecsenye, romazene, romálkodás. Helyettük van cigánypecsenye, cigányzene, cigánykodás..
Utálom a “roma” szót, még a cigánynál is lejjebb van, mert sokkal jobban megbélyegző. Aki “roma” ugye az éppen olyan cigány mint a többi, de nem hívják annak, nehogy megsértődjön. A qrva életben most mitől sértődne meg? Attól, hogy romának nevezik még cigány marad, ezt ő is tudja!
Le a polkorrekt beszéddel! Le a megkettőzött, fölösleges dumával. Nevén kell nevezni a dolgokat. Igen, a krumplileves az krumplileves, a cigány az cigány, a fekete az fekete, és a fehér az fehér.
Ha épeszűek vagyunk egyenesen beszélünk és nem mondunk mindenféle műszavakat, hanem a lényegről beszélünk!
Alex
2016-12-23 at 21:33
Nem ismerünk “romát” mi csak cigányokról vagyunk hajlandóak beszélni!
laja71
2016-12-23 at 19:22
Ezek a becsületes cigány emberek nem fértek fel a roma hídra, amelyik a munka világába vezet!