Holnap délelőtt már nagyban körmölnek a diákok. A továbbtanulás a tét. Azok a 10, 12 és 14 évesek írnak központi írásbelit, akik olyan középiskolában szeretnének szeptembertől tovább tanulni, amelyekbe nem az addig megszerzett érdemjegyekkel, hanem felvételivel lehet bekerülni. Évek óta vita tárgya, valóban szükség van-e rá, tényleg a gyerek jövőjét szolgálja? A PestiSrácok.hu által megkérdezett oktatási szakértő szerint még mindig jobb a megléte, mert szerinte a hasonló képességű gyerekek tudnak egy közösségben fejlődni. A dolgozatokra egyébként 45-45 perce lesz a diákoknak, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint feladatsorok célja a készségek mérése.
Magyarból és matematikából tartanak központi felvételit szombaton. Évek óta nincsen egyetértés arról, valóban szükség van-e a megmérettetésre. Az ellenérvek közt van, hogy ebben a korban, nem lenne szabad ilyen stressznek kitenni a gyerekeket, akik szülői-és tanári elvárásnak egyszerre próbálnak megfelelni. Egy másik oldal szerint, semmi másra nem alkalmas az egész, csak hogy a négy-és hatosztályos „elit”-nek aposztrofált gimnáziumok, ideje korán elhappolják a legjobb képességű gyerekeket. És megint egy másik szemszög szerint, a középiskola is egy fajta státuszszimbólum lett, vagyis a lényeg, hogy jó hírű legyen, nem pedig az, hogy a gyerek jövőjét szolgálja. De, nem szabad elfelejteni, hogy a 2009 óta létező központi felvételi előtt is volt felvételi, csak az iskolák akkor még maguk csinálták. Így a gyerekek annyiszor mérettetek meg, ahány helyre jelentkeztek, és a tesztek intézményenként teljesen eltérőek voltak. Ezt oldotta meg az Oktatási Hivatal úgy, hogy 2009-ben bevezette a központi felvételit azon intézmények számára, amelyek nem a diákok érdemjegyeit illetve tanulmányi átlagát veszik figyelembe a felvételkor. Mivel azonban az egyes iskolákban más-más tempóban haladnak, a feladatsorokat a Nemzeti alaptanterv alapján úgy állították össze, hogy azok a korábbi évfolyam tematikus anyagára épülnek, de egyik sem hagyományos tantárgyi teszt. Elsődleges célja, hogy felmérje az alapvető készségeket, képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a középiskolai tanulmányokhoz.
A portálunknak nyilatkozó matematika tanár szerint nagyon autentikusak a tesztek, vannak olyan feladatok, amelyekre szinte biztosan lehet számítani. Ilyenek a szöveges feladatok egyenletbe rendezése, a statisztika jellegű-és geometriával kapcsolatos feladatok és a százalékszámítás mindenképpen előfordulhat. Mivel jó pár éve megy ez a rendszer, léteznek olyan kiadványok, amelyekben a felvételihez hasonló feladatlapokon lehet gyakorolni. Matematikából az elmúlt évek feladatsorai 8-as erősségűek voltak egy 10-es nehézségi skálán, de szerinte kellő gyakorlással a komoly vagy mély tudás híján lévő gyerekek is meg tudták oldani.
Igazságosabb a rendszer
A felvételi rendszer előnye, hogy nem zárja ki a humánabb beállítottságú gyereket sem a felvételi aló, mert a gyengébb matek teljesítményt, a magyar eredménnyel korrigálni lehet és ugyanez igaz fordítva is – fogalmaz az általunk megkérdezett oktatási szakértő. Szerinte a központi felvételi egy jó dolog, mert a mélyebb-és magasabb szintű oktatást biztosító intézményeknek egy jó mérő arra, hogy kit tudnak felvenni. Véleménye szerint, „még mindig jobb, hogy a kvázi versenyistállók lefölözik a kiváló gyerekeket, annál, hogy vegyítve legyenek a különböző képességűek”. Magyarázata szerint mivel nem minden tanár képes differenciáltan oktatni, elkopnának a tehetségek és a gyengébb képességű gyerekeket sem tudnák felzárkóztatni.
Az írásbelinél a legfontosabb az időbeosztás, mondja egy felkészítő tanár. Szerinte az idő rövidsége miatt első dolog a teszt kézhezvétele után, gyorsan átfutni a feladatokat és felmérni, melyek mennek nehezebben a 10-ből, mert azokat kell a végére hagyni! Érdemes a papíron levezetni az apróbb résszámításokat is, hogy elszámolás esetén lássa a javítótanár, hogy hol történt a hiba.
45 perc
Ennyi idő van egy-egy feladatlap megírására. A kettő kitöltése között pedig 15 perc szünetet kell tartani. Az elérhető maximális pontszám összesen: 100. Az eredmény a felvételi összpontszám legalább 50 százalékát határozza meg. Idén 402 írásbeli vizsgát szervező intézmény van és 514 helyszínen adhatnak számot tudásukról a diákok. A 9. évfolyamos iskolák írásbelijén mintegy 54 200, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 8000-en, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6000-en vesznek majd részt. Ha az iskola tart szóbelit is, annak eredménye a tanulók összpontszámának legfeljebb 25 százaléka lehet. Aki valamilyen okból szombaton nem tudja megírni, az január 26-án lesz pótolhatja. A központi írásbelit szervező középiskola igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli megkezdése előtt a helyszínen tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az iskola által kiértékelt dolgozataikat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező iskola február 9-éig közvetlenül tájékoztatja a diákokat. A PestiSrácok.hu az Oktatási Hivataltól úgy tudja az idei felvételi tesztlapok és a javítókulcsok január 21-én 13-tól már elérhetők az oktatas.hu-n. Addig is, ha kedve támad belenézni az előző évek feladatsoraiba, itt megteheti!
Címlapfotó: MTI/Czimbal Gyula
algohun
2017-01-23 at 12:23
Mivel nem volt központilag készitett vizsga és teszt én saját magam készitettem el a vizsgákat teszteket.
Hogy ne únjam el magamat és a tizedikes és tizenegyedikes gyerekeket se úntassam mindegyik testet különféle típussal készitettem. Volt essay , fill in the blanks töltsd ki az üres szóhelyeket, matching párositsd
a két oszlop szavait, multple choice több mondatból válaszd ki a helyeset, az utóbbi különben majdnem az egyetlen vizsga módszer a bölcsészettől kezdve az orvosiig, egy szavas majd egy mondatos válasz kérdésre,
Egy teljesen hihetetlen dologra jöttem rá. Egyáltalán nem a tudást vagy szorgalmat sőt még az intelligenciát sem vizsgáztattam hanem a gyerekek agyának a szerkezetét felépitését. Van aki ilyen a másik olyan tipusú testen brillirozott míg egy másik tipusún gyengébb eredményt szerzett.
Eszerint középiskolába egyetemre post gradra nem azok kerülnek akik többet tudnak vagy okosabbak hanem akik azt a fajta testet jól tudják megirni.
A nemekben is volt különbség. Mivel a lányok jobbak nyelvkészségben az esszé testekben és a fill in the blanksban tündököltek viszont választani nem tudtak tehát a multiple choiceban leégtek. A fiúk jobbak a matematikában és a matching választásokban.
Igy érthető hogy a titkárnők nők és a döntéshozók férfiak. Mégis a legnagyobb irók nagyrészt férfiak.
Mármint névleg. A nők jobban tudnak utasitásokat követni.
Másik csoda volt számomra amikor az egyetemen kuli munkában esszéket osztályoztam mondani sem kell hogy az ápolónők kiválóan fogalmaztak angolból míg a mérnökhallgatók majdnem analfabéta nívón irtak.
A magasabb évfolyamokon meg arra jöttem rá hogy egy akár tiz vagy húsz oldalas dolgozatnál már az első mondatból tudtam öt ponton belül hogy milyen osztályzatot fogok adni mire az egészet elolvasom.
Ez érthető volna egy zenésznél vagy képzőművésznél hogy már egy ecsetvonásból tudom hogy tud e festeni vagy sem vagy az első akkordból hogy játszik e egyáltalán a hangszeren.
Talán ezért lehet hogy többezer könyvnek csak az első sorait vagy az első tiz oldalát olvastam el aztán félretettem.
Azzal nem értek egyet hogy nem kell kiművelt ember. A finneknél a legmagasabb az egyetemeket végzett
emberek száma és a legfejlettebb ország mellékesen ott van a legtöbb klasszikus zenekar a világon.
Amerika nem azért nagyhatalom mert uránérce és atomfegyvere van hanem mert van száz Ivy League elit egyeteme ezer állami egyeteme tizezer nagy egyeteme százezer kis kollégiuma és a lakosság fele végzett felsőfokon. Egy egyetem nem kerül pénzbe hanem pénzt csinál.
Ugyanakkor az is igaz hogy egy amerikai bachelor kevesebbet ér mint egy francia baccalauréat ami középiskolás. Vagy egy régi magyar érettségi.
Olcsóbb valakit egyetemre járatni mégha tehén iskola is mint börtönben elszállásolni.
Tehát Magyarországon cigány óvodákra középiskolákra és cigány egyetemekre van szükség. A lányoknak is.