Holnap délelőtt már nagyban körmölnek a diákok. A továbbtanulás a tét. Azok a 10, 12 és 14 évesek írnak központi írásbelit, akik olyan középiskolában szeretnének szeptembertől tovább tanulni, amelyekbe nem az addig megszerzett érdemjegyekkel, hanem felvételivel lehet bekerülni. Évek óta vita tárgya, valóban szükség van-e rá, tényleg a gyerek jövőjét szolgálja? A PestiSrácok.hu által megkérdezett oktatási szakértő szerint még mindig jobb a megléte, mert szerinte a hasonló képességű gyerekek tudnak egy közösségben fejlődni. A dolgozatokra egyébként 45-45 perce lesz a diákoknak, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint feladatsorok célja a készségek mérése.
Magyarból és matematikából tartanak központi felvételit szombaton. Évek óta nincsen egyetértés arról, valóban szükség van-e a megmérettetésre. Az ellenérvek közt van, hogy ebben a korban, nem lenne szabad ilyen stressznek kitenni a gyerekeket, akik szülői-és tanári elvárásnak egyszerre próbálnak megfelelni. Egy másik oldal szerint, semmi másra nem alkalmas az egész, csak hogy a négy-és hatosztályos „elit”-nek aposztrofált gimnáziumok, ideje korán elhappolják a legjobb képességű gyerekeket. És megint egy másik szemszög szerint, a középiskola is egy fajta státuszszimbólum lett, vagyis a lényeg, hogy jó hírű legyen, nem pedig az, hogy a gyerek jövőjét szolgálja. De, nem szabad elfelejteni, hogy a 2009 óta létező központi felvételi előtt is volt felvételi, csak az iskolák akkor még maguk csinálták. Így a gyerekek annyiszor mérettetek meg, ahány helyre jelentkeztek, és a tesztek intézményenként teljesen eltérőek voltak. Ezt oldotta meg az Oktatási Hivatal úgy, hogy 2009-ben bevezette a központi felvételit azon intézmények számára, amelyek nem a diákok érdemjegyeit illetve tanulmányi átlagát veszik figyelembe a felvételkor. Mivel azonban az egyes iskolákban más-más tempóban haladnak, a feladatsorokat a Nemzeti alaptanterv alapján úgy állították össze, hogy azok a korábbi évfolyam tematikus anyagára épülnek, de egyik sem hagyományos tantárgyi teszt. Elsődleges célja, hogy felmérje az alapvető készségeket, képességeket, amelyek nélkülözhetetlenek a középiskolai tanulmányokhoz.
A portálunknak nyilatkozó matematika tanár szerint nagyon autentikusak a tesztek, vannak olyan feladatok, amelyekre szinte biztosan lehet számítani. Ilyenek a szöveges feladatok egyenletbe rendezése, a statisztika jellegű-és geometriával kapcsolatos feladatok és a százalékszámítás mindenképpen előfordulhat. Mivel jó pár éve megy ez a rendszer, léteznek olyan kiadványok, amelyekben a felvételihez hasonló feladatlapokon lehet gyakorolni. Matematikából az elmúlt évek feladatsorai 8-as erősségűek voltak egy 10-es nehézségi skálán, de szerinte kellő gyakorlással a komoly vagy mély tudás híján lévő gyerekek is meg tudták oldani.
Fotó: Kecskeméti Piarista Gimnázium
Igazságosabb a rendszer
A felvételi rendszer előnye, hogy nem zárja ki a humánabb beállítottságú gyereket sem a felvételi aló, mert a gyengébb matek teljesítményt, a magyar eredménnyel korrigálni lehet és ugyanez igaz fordítva is – fogalmaz az általunk megkérdezett oktatási szakértő. Szerinte a központi felvételi egy jó dolog, mert a mélyebb-és magasabb szintű oktatást biztosító intézményeknek egy jó mérő arra, hogy kit tudnak felvenni. Véleménye szerint, „még mindig jobb, hogy a kvázi versenyistállók lefölözik a kiváló gyerekeket, annál, hogy vegyítve legyenek a különböző képességűek”. Magyarázata szerint mivel nem minden tanár képes differenciáltan oktatni, elkopnának a tehetségek és a gyengébb képességű gyerekeket sem tudnák felzárkóztatni.
Az írásbelinél a legfontosabb az időbeosztás, mondja egy felkészítő tanár. Szerinte az idő rövidsége miatt első dolog a teszt kézhezvétele után, gyorsan átfutni a feladatokat és felmérni, melyek mennek nehezebben a 10-ből, mert azokat kell a végére hagyni! Érdemes a papíron levezetni az apróbb résszámításokat is, hogy elszámolás esetén lássa a javítótanár, hogy hol történt a hiba.
45 perc
Ennyi idő van egy-egy feladatlap megírására. A kettő kitöltése között pedig 15 perc szünetet kell tartani. Az elérhető maximális pontszám összesen: 100. Az eredmény a felvételi összpontszám legalább 50 százalékát határozza meg. Idén 402 írásbeli vizsgát szervező intézmény van és 514 helyszínen adhatnak számot tudásukról a diákok. A 9. évfolyamos iskolák írásbelijén mintegy 54 200, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem 8000-en, a 8 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 6000-en vesznek majd részt. Ha az iskola tart szóbelit is, annak eredménye a tanulók összpontszámának legfeljebb 25 százaléka lehet. Aki valamilyen okból szombaton nem tudja megírni, az január 26-án lesz pótolhatja. A központi írásbelit szervező középiskola igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli megkezdése előtt a helyszínen tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az iskola által kiértékelt dolgozataikat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. Az írásbeli eredményéről a vizsgát szervező iskola február 9-éig közvetlenül tájékoztatja a diákokat. A PestiSrácok.hu az Oktatási Hivataltól úgy tudja az idei felvételi tesztlapok és a javítókulcsok január 21-én 13-tól már elérhetők az oktatas.hu-n. Addig is, ha kedve támad belenézni az előző évek feladatsoraiba, itt megteheti!
Címlapfotó: MTI/Czimbal Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS