Ha önök Magyarországon szeretnének újra orosz megszállás alatt élni, akkor küzdjenek csak a szankciók ellen. Sok sikert! – nyilatkozta a Mandinernek Bill Browder egykori befektetési bankár, emberi jogi aktivista, Vlagyimir Putyin elnök ádáz ellenfele, aki a Hodorkovszkij-botrány után vált persona non grátává Oroszországban. A férfi Vörös jelzés címen írta meg krimiszerű élettörténetét. Azt állítja, Putyin meg akarja őt is öletni, mint egykori ügyvédjét. Browdernek komoly szerepe volt az Oroszország elleni szankciók elrendelésében. Donald Trump megválasztásának nem örül, és most inkább Kanadában és Nagy-Britanniában próbál újabb szankciókat kilobbizni Oroszország ellen.
A Mandiner írásából kiderül, hogy Bill Browder baloldali zsidó családba született, nagyapja, Earl Browder évtizedekig vezette az Egyesült Államok kommunista pártját, 1936-ban elnökjelöltje is volt. Az unoka, Bill részben a család bosszantására döntött úgy, hogy ő kapitalista lesz. Moszkvába költözött, részt vett a kuponos privatizációban, alulértékelt energiacégek részvényeit szerezte meg, majd saját céget is alapított 1996-ban, a Hermitage pedig világszerte az egyik legsikeresebb befektetési alappá nőtte ki magát. A Jelcin-éra korrupt éveit úgy írta le, hogy a borzalmasból a rossz felé indult el Oroszország, ami neki jó volt, ám aztán ismét a borzalmas felé fordulás következett. Putyin első három évét így jellemezte:
Akkor még nem volt elég ereje, hogy mindent uraljon, ezért megegyezésre kellett törekednie az intézményekkel, az emberekkel, a parlamenttel, a sajtóval, a bíróságokkal. Viselkednie kellett még. Akkor nem láttam ezt, de a célja már akkor is az volt, hogy átvegye a hatalmat ezektől az intézményektől, amit lassacskán meg is valósított.
Putyin és Browder kezdetben jóban volt, a fordulatot a 2003-as Hodorkovszkij-ügy hozta, amikor az elnökre politikailag is veszélyt jelentő oligarchát börtönbe csukták. Innentől Browder és Putyin érdekei már nem egyeztek. 2005-ben Browdert „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva nem engedték be Oroszországba. Browderék cégeinél házkutatást tartottak, a lefoglalt bélyegzőkkel és iratokkal pedig elszedték a cégeit, bár az azokban lévő pénzt Browder időben kimenekítette. Egyik ügyvédjét, Szergej Matnyitszkijt halálra verték a börtönben. A gyilkosság miatt nem indult eljárás, viszont a halottat posztumusz csalásért elítélték. Mint ahogy távollétében Browdert is elítélték az orosz bíróságok, és a legmagasabb szintű Interpol-körözést adták ki ellene, amit aztán az Interpol visszavont. Magnyitszkij haláláról Browder azt mondta:
Szergejt olyan helyzetbe hozták, hogy ha védeni akarta volna magát, semmi mást nem kellett volna tennie, mint hamisan tanúskodnia ellenem. Csak el kellett volna árulnia engem. És ő nem árult el. Úgy döntött, hogy az erkölcsi kár nagyobb lenne, ha hamisan tanúskodna, mint a fizikai fájdalom, amelyet el kellett viselnie.
Browder ezután egyszemélyes háborút indított Putyin ellen. Mint azt a Mandiner visszaidézi: Browder egyik első ötlete a 7750-es elnöki proklamáció volt. Ez a magyarok számára sem ismeretlen: ez alapján tiltották ki az akkor NAV-elnök Vida Ildikót az Egyesült Államokból Andrew Goodfriend ügyvivősége idején 2014-ben. Bár John Kerry próbálta gáncsolni a törvénytervezetet, Browder mégis elérte, hogy a republikánusok és a demokraták együtt támogassák az úgynevezett Magnyitszkij-törvényt, a kongresszus azt megszavazta, Barack Obama pedig 2012 végén aláírta a rendelkezést. Browder szerint Putyin „rettentően mérges” lett emiatt.
Még mielőtt elfogadták volna a törvényt, épp az újraválasztása után, Putyin kiadott egy külpolitikai irányelvet, amelynek hangsúlyos pontja volt, hogy megakadályozza a Magnyitszkij-törvényt Amerikában. Amikor mégis elfogadta a Kongresszus, Obama elnök pedig aláírta, Putyin válaszképpen megtiltotta, hogy amerikaiak orosz gyerekeket fogadjanak örökbe. (…) Hogy még mindig mennyire érzékenyen érinti a Magnyitszkij-törvény, arra a legaktuálisabb példa csupán néhány hónapos. Putyin négy okra hivatkozva függesztette fel a fegyverplutónium hasznosításáról megkötött egyezményt az amerikaiakkal 2016 őszén: az egyik ok éppen ez a törvény volt.
Arra a fölvetésre, hogy a Putyin elleni szankciók Magyarországnak is ártanak, azt felelte:
Az, hogy a szankciók ártanak az üzletnek, elég gyenge érv. A valódi kérdés az, hogy megfékezték-e Putyint. Megakadályozták-e az újabb orosz agressziót? A válasz pedig az, hogy igen. Amint a szankciók életbe léptek, megállt a terjeszkedésben. Persze ha önök Magyarországon szeretnének újra orosz megszállás alatt élni, akkor küzdjenek csak a szankciók ellen. Sok sikert!
Browder állítja, Putyin célja a NATO szétverése. Az üzletember egészen biztos abban, hogy Putyin meg akarja őt öletni, sőt, most még inkább meg akarja, mert az Egyesült Államok nem fenyegeti. Ha viszont betenné a lábát Oroszországba, börtönbe csuknák. Tagadta, hogy CIA-ügynök lenne. Arról is beszélt, hogy számára nagyon rossz hír Trump megválasztása.
Amerika volt a reménysugár eddig. Nem hiszem, hogy a Trump-jelenség hosszú életű lesz az Egyesült Államokban, de addig egyértelmű, hogy az USA nem lesz partner abban, hogy kordában tartsa Putyint. Ezért aztán más országokban kell partnereket találni.
Végül elárulta, hogy most épp Kanadára és Nagy-Britanniára koncentrál, ott van esély, hogy hasonló törvény szülessen, mint az Egyesült Államokban.
Forrás: Mandiner.hu. Vezető kép: jeremynicholl.photoshelter.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS