A csehszlovák légió katonái által, 1919-ben békés tüntetőkre leadott sortűz áldozataira emlékeztek felvidéki magyarok vasárnap, a tragédia évfordulóján Pozsonyban az áldozatok emlékhelyén, a Csalogányvölgyi temetőben.
1919 február 12-én Pozsonyban több ezer fős, főként a város magyar és német lakóiból álló tömeg tüntetett a hajdani Vásár téren (most Szlovák Nemzeti Felkelés tere), az ellen tiltakozva, hogy a várost az év első napján megszállták a csehszlovák légió katonái, majd egy hónappal később az úgynevezett teljhatalmú szlovák minisztérium önkényesen Szlovákia fővárosává nyilvánította a várost.
A békés tömeg skandálását, az Éljen Magyarország-jelszó hangoztatását a csehszlovák legionáriusok provokációnak minősítették, ezért géppuskasortüzet adtak le tüntetőkre, majd szuronnyal támadtak a menekülő emberekre. A sortűznek a helyszínen hat halálos és több mint száz sebesült áldozata volt, ez utóbbiak közül ketten később életüket vesztették. Bár a történtek miatt később a csehszlovák hatóságok vizsgálatot indítottak, ennek alapján senkit sem vontak felelősségre, s a tragédia áldozatait máig nem rehabilitálták.
A “pozsonyi sortűz” néven ismertté vált tragédia áldozatai előtti főhajtásul az idén már tizenkettedik alkalommal rendeztek megemlékezést a Csalogányvölgyi temetőben a Csemadok Pozsony óvárosi alapszervezetének és a Pozsonyi Casino társulásnak a szervezésében. A vasárnapi megemlékezésen Brogyányi Mihály, a Csemadok óvárosi alapszervezetének alelnöke idézte fel a tragédiát, az ahhoz kötődő történelmi eseményeket és az utóbbiak máig ható következményeit. Elmondta: a korabeli hatóságok megpróbálták a történteket úgy beállítani, mintha a pozsonyi magyarok provokációjának következményei lettek volna, és ezen az alapon megtorló intézkedések sorát indították el az akkor még több mint 80 százalékában magyarok és németek által lakott városban. A helyi magyarság felőrlését célzó folyamat részeként egyebek mellett végleg bezárták a pozsonyi magyar egyetemet, az Erzsébet Tudományegyetemet, sok helyi magyar vezetőt internáltak, többeket pedig megfosztottak munkájuktól.
“Elkezdődött az a folyamat, amely során Pozsonyt átalakították, átgyúrták egy másik várossá” – mutatott rá a Csemadok óvárosi alapszervezetének alelnöke, hozzátéve: a folyamat eredményeként Pozsony ma szlovákul beszélő város, ahol ritka a magyar szó, és ahol a magyarok egymástól elszigetelve élnek, ami még fontosabbá teszi az emlékezést.
Emlékeznünk kell rájuk, és emlékeznünk kell arra is, hogy mi itt nem betolakodók vagyunk, hanem itt van a helyünk és a jövőnk is!
– szögezte le Brogyányi Mihály. A megemlékezés – amelyen mintegy kéttucatnyian vettek részt – a Himnusz eléneklésével fejeződött be.
Forrás: MTI; Fotó: hvim-felvidek.hu
algohun
2017-02-14 at 02:05
Azt hiszem azt már irtam hogy csehszlovák légió nem létezhetett mivel nem volt még szlovák szó sem állam csak tót és latinul valami sclavi szerű szó. Velencében van egy Riva degli sclavoni ami egyszerre rabszolgák és szlávok kikötője vagy tengerpartja volt.
Mikor szépanyám fivére Magyarország cenzora volt nem ősöm mivel püspök volt csak a pápáknak voltak gyerekei akkor magyarul németül latinul franciául és szláv nyelven kellett tudnia tehát ezeken a nyelveken adtak ki könyveket és ujságokat folyóiratokat 1832ben főként Pozsonyban.
Ennyit az aljas hazugságból hogy a magyarok elnyomták a tótokat vagy az oláhokat.
Bratislava egy blöff szó akár a szlovák tótul is volt valami Prezsporozecc neve
Posoniumnak. Kitaláltak maguknak egy múltat egy főváros nevet egy nemzetnevet és lptak hozzá egy fél cimert.
Hazugság az egész.
A légió cseh légió volt. Körbeutazták az egész világot Vladivostokon át San Franciscóig és Pittsburghig
ahol kitalálták Cseh Szlovákiát. A nemlétező államot. Hozzácsapva a Csallóközt magyar és szász bányavárosokat na meg a ruszinokat Kárpátaljából. Igy lopkodták össze az azóta szétesett Csehszlovákiát. Akár a rác horvát bosnyák blöff államot ami szintén szétesett.
Az országrablók nem tudtak kiegyezni egymással sem.
Tehát cseh légiósok gyilkolásztak Pozsonyban.
Csehszlovákia nem létezett soha ez egy Pittsburghban kitalált agyrém volt.
Szlovén sem létezett soha nevük Wend volt.
Viszont létezett Csehország Horvátország és Szerbia. Azok ezer éves államok voltak mint mi.
Románia sem létezett és a román szó sem. Viszont volt Wallachia Oláhország és Moldva. Az oláhok meg Erdély szineit lopták el mivel nekik sem volt a vörös arany és kék a magyar székely és szász szinek voltak. A nép és a nyelv neve oláh vagy wallah volt a románt a dákó román hülyeségből szajrézták.
Ez az összelopkodott ország még nem esett szét mint Csehszlovákia vagy Jugoszlávia.
algohun
2017-02-13 at 19:22
Gabcik egy orgyilkos volt akiről Gabcikovot azaz Bőst nevezték el.
Egyik ősöm Érsekújvártól Párkányig lovagolt török nyillal a hátában. Valószinűleg sietett.
A bősi gát tározójában kb egy köbkilométer víz van. Ez ha szakad akkor a Duna völgyében elpusztul három millió ember. Nagyrészük magyar de meghal sok tót és rác is. Győr Komárom Esztergom Pest Ráckeve Belgrád megszűnik.
Visegrád és Buda a hegyen megmarad.
Erre jó egy gát egy sűrűn lakott völgyben.
algohun
2017-02-13 at 19:06
Apám zsigeri gyűlölettel viseltetett CSR Csehszlovákia ellen bár Prágában végzett egyetemet. Csak akkor értettem meg miért mikor megtudtam hogy cseh …tótok nem léteztek még mint katonaság … igen a cseh légiósok meggyilkoltak nyolc magyar ifjút. De nem ezért hanem azért mert Pozsony főterére kiteregették a nyolc hullát mintegy ezzel megtanitván a magyaroknak nehogy ellent merjenek állni a cseh hatalomnak mert ez lesz a sorsotok. Finom demokratikus emberek ezek a csehek a Nyugat dédelgetett kedvencei. Feleségem nem érti miért istenitik itt Nyugaton Václáv Hávelt.
És Maszarik ot meg Benest.
Volt sok felvidéki akik kutyájukat Tomás nak és Eduárdnak nevezték.
Vau vau.
Nyolc magyar hulla kitérítve a volt magyar főváros őseim idénkinti otthonának Poszonynak főterén kiterítve mint a csehek ajándéka.
Többtizezer magyart adtak el rabszolgának Csehországba. Ezért van ma is Csehországnak több tizezres magyar lakossága. Ezek a rabszolgák leszármazottai.
Mindenki tud a moldvai csángókról meg az összes utódállamokbeli magyarokról de senkisem a Csehországi magyarokról. Az is Benes és Maszarik gaztette volt. Rabszolgakereskedelem csallóközi magyarokkal.
Vagy kassaiakkal és pozsonyiakkal mert ott irtották ki a legtöbb magyart.
Ezek a fővárosok ma már teljesen tótok.
A Benes dekrétumok szerint a magyarok nem emberek. Még mindig ma sem törölték el ezt a fertelmes gyalázatot.
Még órákig tudnék mesélni kis hazámról ami megszűnt de elég annyi hogy ez igaz volt cseh légionárusok által meggyilkolt magyar ifjak hullái szemlére kifektetve kiteregetve Pozsony főterére.
Áldásom azokra akik erre meg merészelték emlékezni.
Hasonló vérengzéseket követtek el a rácok és az oláhok ami nem meglepő de hát a csehek is? Igen a csehek is.
matyko-X
2017-02-12 at 19:35
Szégyenletes dolog volt, az külön, hogy most hallok erről először, vén koromra. És ma már ugye örülhetünk, hogy Pozsonyt pár száz éve Pressburgnak hívják a németek, de 3-400 éves nyomatokat baromarcú német antikváriusok MA “Bratislava” és “Slowakei” címekkel árulják. Ugye, a majd 20 éves szlovák államiság és a “korrekt hülyeség” nagyobb dicséretére…