Várhatóan jövő szerdai rendkívüli ülésén dönthet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról a Fővárosi Közgyűlés – közölte a főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján. Tarlós István arról is beszélt: a főváros elkészítette véleményét az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről, amelyeket jövő keddig elküldenek a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak. Olyan javaslatokat igyekeztek tenni, amelyekkel a kormány csökkenteni tudja a visszafizetési kötelezettségeket.
Tarlós István elmondta, az olimpiai pályázat visszavonásáról a kormány, a Fővárosi Közgyűlés és a Magyar Olimpiai Bizottság határoz – a kormány már meghozta a döntését, az utóbbi két testület pedig ezután hozza majd meg. A főpolgármester szerint az egység „ilyen mértékű” megbomlásával nincs értelme pályázni az olimpiarendezésre. Megjegyezte, sikerült az országról egy olyan hamis képet kialakítani, mintha a magyarok általában ilyenek lennének, hogy nem tudnak egységre jutni.
Ahol népszavaztak, ott – egy kivétellel – nem lett olimpia
Kitért arra is, hogy a szocialistáknak 2008 és 2017 között nem jutott eszébe népszavazást kezdeményezni az olimpiai pályázat ügyében. Tarlós cáfolta a DK politikusainak állításait, és kijelentette: a főváros „egy fillért nem költött az olimpiára, egyetlen egy szerződést nem kötött, egyetlen egy számlát nem fizetett ki, és egyetlen egy megrendelést nem adott fel”. A kormánnyal való megállapodás alapján, az olimpiai pályázattal kapcsolatos munkát végző gazdasági társaság tőkealapjába „beszállt” 200 millió forinttal a főváros közgyűlési döntés alapján. Erről az elszámolást meg is kérték – mondta a főpolgármester. Szólt arról is, hogy az olimpia kapcsán az egyesek által megelőlegezett korrupció esetében a Dagály létesítményének az állítólagos négyszeres költségemelkedése kerül szóba, de – mint mondta – „ez egyszerűen nem igaz”. Arról van szó, hogy volt egy költségbecslésen alapuló ár a kezdetkor, ami egy sokkal kisebb, más műszaki tartalommal tervezett létesítményre vonatkozott. Amit megépítettek, az pont annyiba került, mint amennyiről a szerződés szólt – mondta Tarlós István.
Tarlós István felvetette azt is, hogy azokban a városokban, ahol olimpiát rendeztek, ott nem volt népszavazás, ahol tartottak, ott – egyetlen téli olimpia kivételével – nem lett olimpia. Most erre az egyre hivatkoznak. Los Angeles és Párizs antidemokratikus városok? – tette fel a kérdést a főpolgármester annak kapcsán, hogy e két városban sem tartottak népszavazást a kérdésben. Tarlós István szerint az ügyben már régen nem az olimpiáról van szó. A Momentum Mozgalom bevallottan be akar törni a politikába – mondta feltéve azt a kérdést: de mit mondanak azok, akik korábban támogatták az olimpiát, majd meggondolták magukat.
Elmondta azt is, egyelőre nem tudni, hogy az olimpiához kapcsolódó, tervezett fejlesztések közül mi valósulhat meg és mi maradhat el, de a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér és a belváros közötti közlekedési összeköttetés ez utóbbiak közé tartozhat.
Az OLAF-jelentés kapcsán a főpolgármester kifejtette: az abban feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött 4-es metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetőek, és az ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli. A zárójelentés igazságügyi természetű – csalással, hűtlen kezeléssel és korrupcióval kapcsolatos – megállapításai nem érintenek 2010 utáni időszakra vonatkozóan fővárosi önkormányzati vagy a projekt irányításában részt vevő személyeket.
A főváros segít
Annak ellenére, hogy az OLAF-jelentés alapján kizárható a jelenlegi Fővárosi Közgyűlés felelőssége a bűncselekmények tekintetében, fontosnak tartja a főváros, hogy segítse a kormányt a pénzügyi és költségvetési szempontból legkedvezőbb tárgyalási pozíció kialakításában – hangsúlyozta Tarlós István, rámutatva: az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy a projekt elszámolásánál alkalmaz-e korrekciókat vagy visszafizetési kötelezettséget a magyar állam terhére a kohéziós alapból.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
OLAF-os tévedések
A főpolgármester elmondta, a kormány tárgyal majd a bizottsággal, és a főváros olyan javaslatokat igyekezett tenni, hogy a kormány ezek alapján képes legyen jelentősen kisebb mértékű korrekcióról való megállapodásra. Ezzel összhangban jelzik, hogy az OLAF-jelentésben szereplő összeg jelenleg tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket már korábban kivettek az európai uniós források finanszírozhatóságából, és azokat is, amelyeket már a korábban lefolytatott magyarországi ellenőrzések folytán visszafizettek vagy visszafizetésük folyamatban van.
A főváros megítélése szerint az OLAF-jelentés ebből a szempontból vitatható, hiszen nem vette figyelembe a 2010 utáni korrekciókat, valamint a bizottsági határozat módosítását, és így „a kettős büntetés elvét alkalmaznák”. Tarlós István megjegyezte azt is, hogy a jelentés a pénzügyi hatásokat még mindig a 452 milliárd forintos összegre vetítve értékeli, és nem veszi figyelembe, hogy 2012 óta többször módosult a támogatási szerződés, aminek következtében a bekerülési költség – a 2017. február 3-i kormányhatározattal – 406 milliárd forint.
Nem mindegy a több mint 46 milliárdos különbség
– mondta a főpolgármester. Kitért arra is, hogy az OLAF-jelentés tényként hivatkozik a 2012-es összköltség meghatározásakor becsült 67 milliárd forintos összegre, amelyet a 2010 előtt megkötött vállalkozási szerződések alapján a vállalkozók által benyújtott időalapú követelések alapoztak meg, nem veszi figyelembe, hogy a kedvezményezett 2013 és 2015 között szinte valamennyi vállalkozási szerződést módosította az illetékes hatóságok, valamint a kormány jóváhagyásával, és így a követelésállományt sikerült jelentősen csökkenteni.
Nem beazonosítható a bűncselekmény
A főváros aggályosnak tartja, hogy az OLAF-jelentés a metróprojekt kezdeti szakaszában bekövetkező hibákat a kedvezményezett és a támogató szervezet által korrekciós tételként kezelt, módosító szerződések ellenére a teljes projektre kiható szabálytalanságként értékelte – mondta Tarlós István. Közölte, nem értenek egyet azon megállapítással sem, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok 2012 végéig, a mérnökváltásig álltak volna fenn. Az összeférhetetlenségi probléma már 2010 decemberében megszűnt – közölte. A főváros szerint az OLAF-jelentés
nem veszi figyelembe azokat a kedvezményezetten kívül álló körülményeket, amelyek a szabálytalanságok vagy a vélt mulasztások esetében kizárják vagy jelentős mértékben csökkentik a kedvezményezett felelősségét.
Ilyenek a vállalkozói, területszerzési késedelmek, továbbá a hatósági eljárások elhúzódása, illetve a jogszabályi környezet változása – mondta Tarlós István. Megjegyezte, hogy a jelentés módszertani szempontból vitatható a megállapított jogsértések következetes kategorizálása szempontjából is, így az esetek többségében nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy hűtlen kezelésnek minősül.
Horváth Csaba aláírja az olimpiaellenes népszavazási kezdeményezést januárban; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
MSZP: Orbán és Tarlós tehet róla
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint Tarlós István főpolgármester „szánalmas magyarázkodásba” bonyolódott az olimpiai pályázat visszavonása kapcsán, ahelyett, hogy elnézést kért volna a budapestiektől, amiért nem kérte ki a véleményüket. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester tehet arról, hogy nem alakult ki párbeszéd a budapesti olimpiai pályázatról, így az „elvesztette a nemzeti ügy jellegét” és elbukott. Az emberek annyira korruptnak tartják a kormányt, hogy amiatt még egy „neves ügyet” is készek eldobni – jelentette ki. Emlékeztetett, a kormány korábban azt ígérte, az olimpiára ígért fejlesztések a játékok megrendezése nélkül is elkészülnek. „Hát szeretnénk látni a medvét!” – jelentette ki, hozzátéve, Tarlós Istvánnak az eddigieknél jobban kell küzdeni a fejlesztések megvalósításáért.
Forrás: MTI. Fotók: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS