Az olimpiarendezés elgáncsolása után az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláért kampányol a Momentum Mozgalom, mondván, egyes politikusok még mindig zsarolhatóak ügynökmúltjukkal. A kérdéssel a héten több ellenzéki párt is foglalkozott. Kutatók ugyanakkor úgy látják, értelmetlen úgy tenni, mintha ezek az adatok nem lennének kutathatók. Ráadásul az állambiztonsági szolgálat tudatosan irányította a népharagot a sok esetben zsarolás, kényszerítés útján beszervezett ügynökökre, hogy a rendszer működtetői, a kommunista elit háttérben maradhasson.
A HVG arról írt, hogy „az olimpiaellenes akciójukkal célba érő mozgalmárok új harcot hirdettek” mivel a fővárosi közgyűlés után nem sokkal bejelentették, következő akciójuk az ügynökakták nyilvánosságra-hozatalát célozza majd. Mint a mozgalom fogalmaz, a politikai elit egy része az ügynökmúltjával zsarolható, ezért a politikusok mindent megtesznek, hogy ellehetetlenítsék az ügynökakták feltárását. Hangsúlyozták,
mi a társadalmat akarjuk megmozdítani a kérdésben, a kritikus tömeg képes lesz széttörni ezt a politikai összezárást az elitben.
Nem csak az ügynököknek vannak jogai
Kedden a Jobbik jelentette be, hogy olyan átfogó lusztrációs törvényjavaslatot fog benyújtani, amely bárki számára hozzáférhetővé teszi az ügynöklistákat, illetve az állambiztonsági múlt összes szervére és dokumentumaira vonatkozó anyagokat. Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője közleményében úgy fogalmazott, az indítvány biztosítaná, hogy a kommunista állambiztonság egykori fenntartói a közéletben semmilyen tisztséget ne tölthessenek be.
Az elhazudott, ellopott rendszerváltás a Fidesz és az MSZP közös szégyene, akik 27 éven keresztül mindent megtettek s mivel ezer szálon érintettek, ma is megtesznek azért, hogy csak látszatmegoldások szülessenek, és ténylegesen ne lehessen se szembenézni, se leszámolni az állambiztonsági múlttal.
– írták.
Fotó: facebook.com
A közleményben úgy fogalmaztak, a Jobbik szakít azzal az elavult szemlélettel, hogy csak az ügynököknek vannak jogai, míg az áldozatok osztályrésze a beletörődés marad.
Az LMP múlt szombaton, a kommunizmus áldozatainak emléknapján jelentette be, hogy ismét, immáron tizenharmadik alkalommal benyújtják az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatukat. Mint a párt közleménye fogalmaz,
Nem volt értelmetlen az áldozatok szenvedése az elmúlt száz évben, ha megteszünk mindent a múlt megismeréséért és levonjuk a következtetéseket. Az LMP azért küzd, hogy hozzák nyilvánosságra a bűnösök nevét, a rendszer működtetőit és becsüljük meg azokat, akiknek a gerincét nem roppantotta meg a kommunizmus.
Tudatos manipuláció
Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet igazgatója a PestiSrácok.hu által a témában rendezett pódiumbeszélgetésen elmondta, őt magát is könnyen lehetne ellentmondásossággal vádolni. Fiatalabb éveiben, határozottan kiállt az ügynöklisták nyilvánossá tételéért, ugyanakkor, ahogy kutatóként egyre mélyebben ásta bele magát a kutatásba, elbizonytalanodott. Mint kifejtette, nem véletlen, hogy az ügynökök lettek a rendszerváltás egyedüli felelősei, emögött tudatos állambiztonsági szándék és manipuláció állt. Az ügynökök bűnbakként való felmutatásával, a társadalom indulatainak az ő irányukba terelésével így árnyékban tudtak maradni ennek a „nem éppen felemelő történetnek” a többi szereplői.
Hankiss Ágnes szerint nem véletlen, hogy az ügynökök lettek a rendszerváltás egyedüli felelősei. Fotó: Hamvas Intézet
Inkognitóban maradnának az igazi felelősök
Hankiss Ágnes hozzátette, a hálózaton kívüli kapcsolatok pozícióit például csak olyan emberek tölthették be, akik tökéletesen azonosultak a rendszerrel és annak ideológiájával. Ezek az emberek ráadásul nemcsak hangulatjelentéseket írtak, vagy információkat szolgáltattak, hanem műveleti értelemben is használhatók voltak, például bomlasztásra. Ezekről az emberekről azonban nem lehetett aktát készíteni, nem készült róluk lista. Hankiss Ágnes megjegyezte, az ő erkölcsi felelősségük nagyobb, mert önként végezték tevékenységüket.
Félrevezető beszédmód
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese elöljáróban elmondta, félrevezető beszédmód alakult ki az ügynökakták, ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, amellyel azt a látszatot keltik, mintha nem lehetne megismerni ezeket az iratokat, holott a kutatók számára elérhetőek. A személyére vonatkozó információkat is bárki szabadon kikérheti. Hozzátette, kizárólag az állambiztonság iratanyagaiból különben sem lehet a korszak teljességére nézve átfogó következtetéseket levonni, más forrásokat is föl kell használni. Ráadásul az 1989-es iratmegsemmisítés miatt az anyagok meglehetősen töredékesen állnak rendelkezésre.
Máthé Áron; fotó: Horváth Péter Gyula
Máthé Áron arról is beszélt, hogy a fennmaradt iratok elsöprő többsége kutatható, ami nem, az azért, mert nemzetbiztonsági vonatkozású lehet. „Ügynöklista” ebben formában nem is létezik. Amiről a félrevezető beszédmód szerint szó van, azok a mágnesszalagok, de ezeken többféle adat is található. 2015 szeptemberében kezdték el az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében lévő szalagok tudományos feldolgozását a NEB és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársai. Ennek a munkának a célja a tudományos feltárás és az állampolgárok “információs kárpótlása”.
Az egyéni történetet kell vizsgálni
Kérdésünkre, hogy a kormány nem éppen a Nemzeti Emlékezet Bizottságát bízta meg azzal, hogy egy ilyen ügynöklistát összeállítson, Máthé Áron hangsúlyozta, még csak a tervek között sem szerepelt ilyen feladatkör. A NEB feladatai a vonatkozó törvény szerint a diktatúra működési mechanizmusainak feltárása és a hatalombirtokos szervezetek tagjainak nyilvánosságra hozatala. Hozzátette, az állambiztonsági hálózati személy esetében az egyéni történetet kell vizsgálni, hiszen volt olyan ügynök, akit csak az előírt létszám miatt szerveztek be, volt aki miatt akasztottak, de volt, aki kizáratta magát az ügynöki tevékenység elvégzése alól. A történész megjegyezte, különös, ha valaki folyton csak az ügynököket emlegeti, mert ez olyan, mintha folytonosan csak a végrehajtó gépezet csavarjait vizsgálgatnák, nem annak működtetőjét. Máthé Áron arról is beszélt, ezért is fontos annak az ezer hatalombirtokosnak a feltárt és feldolgozott életútja, amely már nyilvánosságot kapott a Bizottság munkájának köszönhetően.
Forrás: MTI/24.hu/alfahir.hu/facebook.com/PestiSrácok.hu; kezdőkép: utolag.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS